Szimbólumok



Ez a rovat a facebook Mire születtél? – összhangban önmagaddal szakmai oldalon megjelenő részletekből állt össze a következő témakörökből: 

Állatok az életünkben 
Álomfejtés
Egészség-betegség, a fizikai tünetek üzenetei
Szimbólumok

Olyan jelekről van szó, amelyeket a fizikai síkon kapunk, s amelyeket a karma üzeneteinek lehet bízvást tekinteni. A karma a legkülönfélébb csatornákon át képes információt továbbítani nekünk (lásd a Fogalomtárban a Karma jelzőrendszere címszót). Ezen belül is a legfontosabbak közé tartoznak az álmokban megjelenő figyelmeztetések, jelzések. A fizikai tünetek, betegségek alig valamivel maradnak alatta jelentőségben, intenzitásban a legsúlyosabb figyelmeztetéseknek: a baleseteknek, illetve össze is mosódnak persze azokkal. Tulajdonképpen valamennyi szimbólumnak minősül, ha nem is szó eredeti értelmében. Ezért ez a vezető címe ennek a menüpontnak.

Ehelyütt is megjegyzem (amit a Fogalomtár a Karma jelzőrendszere címszavánál is), hogy az is hátborzongató, amikor valaki lépten-nyomon megfejtendő üzeneteket keres mindenben. Mert ugyan mindig körülöttünk vannak és tulajdonképpen mindenben, de ha ezzel foglalkoznánk éjjel-nappal, akkor teljességgel elmulasztanánk élni. Márpedig éppenséggel a karmának bevallott célja, hogy a földi életünkben, a földi viszonyok között dolgozzunk rajta, folytonos kutakodás, nyomozás és szimbólumfejtés helyett. Ez azonban az egyik véglet. A másik véglet, ha még akkor sem figyel oda az ember, amikor össztűzként zúdul rá az információ mindenünnen és minden formában. Mint oly sokszor, ebben is az arany középút (lenne) az ideális.




ÁLLATOK AZ ÉLETÜNKBEN


Bármennyire is elszakadt az ember a természettől, különösen városi körülmények között, annyira mégsem tud, hogy ne találkozzon élő állatokkal is. A hús-vér megjelenési formán kívül is számtalan módon kaphatunk üzeneteket állatok révén. A legegyszerűbb a kedvelt állatok köre, legyenek azok őshonosak vagy sem élőhelyünkön. Még ha sohasem találkozunk velük élő formában, akkor is képviselhetnek számunkra akkora jelentőséget, hogy érdemes utánanézni közelebbről is: milyen spirituális üzenetet hordoznak. Egy könyv- filmcím, szórakozóhely neve is utalhat olyan állatra, akihez szorosabban van közünk. Természetesen azokra az állatokra is érdemes odafigyelni, amelyektől viszolygunk, félünk, undorodunk, hiszen annak is alapos okának kell lennie. Érdemes tehát nyomban utánanézni a mögöttes jelentésnek, amikor egy-egy állat bármilyen formában, de felbukkan az életünkben. Biztosak lehetünk benne, hogy fontos információkat közvetít.

Forrás: Jeanne Ruland: Az állatok ereje és Ted Andrews: Az állatok szimbolikája


2012.07.10.
1.
Kutya

A hűség, védelem szimbóluma. Sokszor a megmentő szerepét játssza. Segít döntéseidben. Az ókori mitológiák lélekkísérője. Útitárs.
Bármit elvisel, közte Téged, még akkor is, ha nem a legjobb oldaladat mutatod neki. Megtanít a jelenben gondolkodni, hogy minden nap a feladatok és kötelességek után kell nézni és követni kell a megszokott életritmust. Megmutatja a helyes életminőséghez vezető utat.
Ha megfigyeled viselkedésének változásait, kiolvashatod belőle az aktuális üzeneteket a magad számára, feltehetsz kérdéseket, amelyekre őszinte választ kapsz kutyádon keresztül. Te ragaszkodó vagy? És mások körülötted? Érzel-e feltétel nélküli szeretetet és kimutatod-e? Kapsz ilyent? Jobban kellene védened saját territóriumodat? Többet kellene játszanod? Hű vagy önmagadhoz? Támaszra van szükséged? És másnak a környezetedben?


2012.07.17.
2.
Macska

A misztérium, mágia mellett a macska a függetlenség szimbóluma. Segít az energiamezők tisztán tartásában, az energiarablás megfékezésében és az ellazulásban. Példát mutat, erőt kölcsönöz, hogy gyorsan és ösztönösen cselekedjünk, hogy az életet játékként, az összetűzéseket tréningként, motivációs gyakorlatként fogjuk fel. Megmutatja, hogy időt kell szakítani magunkra, a feltöltődésre. Óvjuk meg szabadságunkat, legyünk éberek, aktívak és öntudatosak, vállaljuk a felelősséget az életünkért. Viselkedését figyelve feltehetsz kérdéseket magadnak: összekevered-e az önállóságot az önfejűséggel? Az ellazulást a nemtörődömséggel? A kreatív kapcsolattartást a manipulációval? Úgy használod-e energiáidat, hogy a legjobbat hozd ki magadból? Hogyan és mire használod intuíciódat?



2012.07.23.
3.
(A Nyilas típus állata, s mivel a magyarok is ehhez a jegyhez tartoznak, ezért különösen nagy számunkra a jelentősége.)

Az ősi mítoszokban a Nap szekerét fehér vagy/és arany lovak húzták, így a ló gyakran összekapcsolódik a Nap minőségével, útjával, mozgásával, fénnyel, termékenységgel. Az ellenpólusnál: a temetési rítusoknál is megjelenik, illetve hátán az ember be- és kilovagol a világból. A mítoszok, mesék tanúsága szerint a rábeszélőképesség vagy kérlelés fogalma is társul ehhez az állathoz (lásd a mesék beszélő paripáit) és misztikus képességek (táltos paripa). A szabadság, erő, haladás (út, utazás) és vágyak szimbóluma. Ha a ló valamilyen formában megjelenik az életünkben, az gyors, meglepetésszerű fejlődést és a tudat kiszélesedését eredményezheti. Lelkesedést és optimizmust kölcsönöz, erőt ad a kockázatok felvállalásához. Utat mutat arra: hogyan nyerhetjük vissza életenergiánkat. Különféle megjelenésénél feltehetjük magunknak a kérdéseket: gúzsba kötve érzed magad? Tovább kellene lépnek, vagy esetleg másokat kellene elengedned? Szabadságod és erőd valami más területen kéne felhasználni mint eddig? Kiveszed-e a részed a környezetedben az emberi kultúra fejlesztéséből? És mások körülötted? Értékeled-e mindazt, amit a civilizáció nyújt számodra?



2012.07.31.
4.
Nyúl

Mivel széles körben népszerűvé vált a hobbiból történő nyúltartás, s mint ilyen, házi kedvencnek számít, megnőtt (ismét) a jelentősége az ember számára.
Szintén mitikus állat, méghozzá a Holddal hozza összefüggésbe számos ősi hiedelem, hit. Több istennőnek is kísérő állata. A termékenység, megújulás, újjászületés szimbólumaként került át még a keresztény kultúrkörbe is: a húsvéti nyúl formájában. Ismeri a rejtőzködés művészetét, és az élet kanyargós útjait. Tudja, hogyan kell hatékonyan menekülni, hogyan lehet a teljes nyugalomból a legnagyobb sebességre váltani és nagy ugrásokkal haladni. Ugyanakkor mint számos ragadozó zsákmányállata az erőforrást biztosítja, és a feltétel nélküli szeretetre, a félelem feloldására, szelídségre és gyengédségre tanít. Megmutatja, hogy a nőiesség és férfiasság összetartozik és összhangba kell őket hozni, ha magunkból adva szeretnénk alkotni, valami újat létrehozni. Mivel Hold-állat, a 28 napos ciklikusságra hívja fel a figyelmet, amikor bekerül az ember életébe, segít ráhangolódni a változásokra. Aki nyuszinak a gazdája lesz, érdemes odafigyelnie arra, mit eszik és kipróbálnia a vegetáriánus táplálkozást. Ha valamilyen formában megjelenik a nyúl az életünkben, kérdezzük meg magunktól: hogyan állunk a szeretet, önfeláldozás kérdéseivel. Miért vált hangsúlyossá aktuálisan ez az életünkben? Jól fogadjuk-e a változásokat? Képesek vagyunk-e kezelni félelmeinket?



2012.08.07.
5.
Papagáj

Szociális érzék, információcsere, kommunikáció, diplomáciai képességek – ezeket jelenti a papagáj, melynek tartása nem véletlenül vált oly népszerűvé. Az indián kultúrákban a Naphoz, a Nap erejéhez kötik ezt a madarat. Feltűnő és változatos színei miatt a színekkel való gyógyításhoz is van köze. Tollait jellegzetesen imabotra kötötték és azzal végeztek gyógyító rituálékat. Elvontabb értelemben a lélek fényerejére utalnak vakító színei. Segít felépíteni a karizmát, és abban, hogy figyeljünk környezetünkre és a beszéd segítségével oldjuk meg problémáinkat. Az utánzás képessége miatt a tanulásnál kap szerepet.
A papagáj valamilyen módon történő felbukkanása az életünkben olyan kérdéseket feszeget, hogy mennyire vagyunk érzékenyek a környezetünkre, elfogadjuk-e olyannak, amilyen? Képesek vagyunk-e hatékonyan kommunikálni? Tudjuk-e értékelni az élet sokszínűségét, a vidámságot? Belső gyógyító- öngyógyító erőnk milyen állapotban van? Hajlandóak vagyunk-e tanulni?


2012.08.14.
6.
Egér

Ez az apró állat kapcsolatba hozza az embert azokkal a feloldatlan szituációkkal, amelyek lassan rombolnak és most ideje felszámolni őket és tovább lépni. Arra emlékeztet, hogy ne surranjon egyik sarokból a másikba az érintett, hanem haladjon a dolgok felé, leginkább saját középpontjába. Az egér megáll a tudat és tudattalan határán és képes valamit az egyik oldalról a másikra átvinni, ezért tudatosságot, tudatosulást is biztosít. Az egyensúlyt teremti meg és közelebb visz az ok- okozat, vagyis a karma törvényeihez. Alighanem ez lehet a hátterében annak is, hogy milyen sokan félnek, sőt egyenesen rettegnek az egértől.

Legfontosabb üzenetei közé tartozik az összegyűjtött információk kezelése. A részletek jelentőségére figyelmeztet. Arra, hogy figyeljünk jobban a részletekre, vagy épp ennek az ellenkezőjére: nem látja a fától az erdőt, akinél felbukkan az egér.

A kérdések, amelyeket feltehetünk magunknak: esetleg túl sokat törődünk az élet elengedhetetlen, ám triviális dolgaival? Az álmodozást választottuk a valódi élet helyett? Annyira egy vagy két tevékenységre összpontosítunk, hogy elhanyagolunk, elmulasztunk másokat? Észrevesszük-e azt, ami az orrunk előtt van? Szem elől tévesztettünk dolgokat, amelyekre jobban kéne figyelnünk? Túl sok mindent csinálunk egyszerre és szétforgácsoljuk az energiáinkat?


2012.08.21.
7.
Galamb

A galamb csupa olyan dolgot jelképez, amely igen-igen szükséges abban a folyamatban, amit transzformációnak, magasabb rezgésszintre jutásnak és még egynéhány megnevezéssel illetnek, így az ezredforduló táján- után. Béke, remény, érzékenység, feltámadás, a lélek fénye (sőt: szentlélek), tisztaság, megbocsátás, feloldozás, szublimálás, anyaság, szolgálatkészség, a Földanyával való kapcsolat, női kreativitás. Véletlenek nincsenek, így nyilván az sem az, hogy a modern városi létformában sok helyütt külön harcot vívnak a túlszaporodott galambok ellen. A következtetések levonását az olvasóra bízom. Mindenesetre kivételesen idézem azt, hogy a negatív olvasat mit mutat a galambbal kapcsolatban: „csapást, erőszakot, félelmet, a bűnösség érzetét, rossz lelkiismeretet, elszennyeződést, a lélek tisztátalanságát és tehetetlenséget jelent.” (Jeanne Ruland: Az állatok ereje.)

A galamb éneke (a burukkolás) a víz minőséggel hozható összefüggésbe és arra emlékeztet, hogy mindig van lehetőség új vizekre evezni, hogy gyászoljuk ugyan, ami elmúlt, de forduljunk a jövő felé. Életmódja egyébként is igen rugalmasan alkalmazkodik ahhoz a helyhez, ahol éppen tartózkodik, így a megújulásra (vesd össze: transzformáció) is mintát mutat. A jövendölés madaraként megmutatja: mi van éppen születőben az életünkben.

A galambbal való viszonyunk megmutatja: hogyan foglalunk állást a békés megoldások mellett avagy ellen. Feltehetünk vele kapcsolatban is kérdéseket szép számmal: Az együttélés, együttműködés a természettel és másokkal mekkora megterhelést jelent? Képesek vagyunk-e megbocsátani? Mennyire vagyunk rugalmasak? Milyen megoldást tudunk találni az egyensúly megteremtésére?


2012.09.04.
8.
Sün

Szó szerint idézek Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket című (és alcímű) munkájából:
Ha életünkben valamilyen módon „megjelenik a sün, akkor a visszavonulással képessé válunk az elkülönülésre. Arra szólít fel, hogy veszélyes helyzetekben vonuljunk vissza bensőnkbe, gubózzunk be, amíg a veszély el nem múlik, és aztán folytathatjuk utunkat.

Bizonyos dolgokkal, bizonyos támadásokkal szemben nincs mit tennünk. Csak azért érnek bennünket, mert éppen ott vagyunk. A sün az egyértelmű megkülönböztetés képességét adja, felismerteti velünk, hogy mi az, ami nekünk szól, és mi az, amivel nem kell törődnünk. Megtanít arra is, hogyan érzékeljük a határokat, saját magunkét és másokét: idáig és nem tovább! Sünköntösét kölcsönadja nekünk, ezáltal megvédhetjük magunkat azoktól a dolgoktól, amelyek nem tartoznak hozzánk, távolságot tarthatunk és nyitottak maradhatunk érzéseinkre.

Megtanít arra, hogy képezzünk jobb időkben tartalékot, hogy a nehéz időket is jól átvészelhessük. A sün nyugalmat, időt és higgadtságot nyújt a dolgok megfigyeléséhez, kiszimatolásához és a saját út megtalálásához. Képessé tesz arra, hogy kutakodjunk saját mélységeinkben, leljünk táplálékra, gondoskodjunk saját magunkról és teremtsünk bensőnkből erőt, amelyre az út alatt szükségünk van.”

Figyelemre méltó, hogy a törpesün is „előlépett” házi kedvenccé (ha ez előrelépésnek számít szegénynél). A kertes házaknál rendszeresen előfordulnak sünök, de korántsem egyenletesen minden évben. Vannak hosszabb kihagyások, aztán megint felbukkan egy-egy süncsalád. A sünnel sajnos az utakon is gyakran lehet találkozni, ezért sok kicsi állat az autók áldozatává válik. Bármilyen módon találkozunk is a sünnel, feltehetjük magunknak a megfelelő kérdéseket: mi ellen védekezünk? Kell-e egyáltalán védekeznünk? Van-e más módja önmagunk elhatárolásának, mint a tüskés páncél? Tudunk-e differenciálni: mi érint bennünket személyesen, és mi az, amiről csak úgy gondoljuk?


2012.09.11.
9.
Varjú

A varjúfélék családjában 6 fő csoportot tartunk számon, s ebből külön fogunk tárgyalni kettőt (holló, szarka). Itt tehát a többi négy – kormos-, dolmányos-, vetési varjú és csóka – varjúfélék csoportjaira gondolhatunk. Valamennyi fekete színű, de nem egységesen, a dolmányos varjúnak azért ez a neve, mert szürke „mellénye” van, a többi része fekete, vagy a vetési varjú csőre viszonylag világos, tollazata fekete. Abban viszont teljesen egységes viselkedésük, hogy immár az urbanizálódott madarak közé tartoznak, miután eredeti élőhelyeikből kiszorulva hamarosan beköltöztek az ember közelébe, a városokba, s nemcsak a kertvárosi részekbe, hanem bárhová, ahol nagyobb zöldfelület, park található.

Teremtés, változás, spirituális erő, misztikum, mágia, jóslás – ezekkel hozható összefüggésbe. Ezen felül: a kozmikus törvénnyel – a karmával – és a magasabb rendeltetéssel áll kapcsolatban. (A Szaturnusz, a karma bolygójának madara a holló.)
Fekete színe a teremtésé: az anyaméhé, amelyből új élet születik. Az éjszaka színe is, és az éjszaka egy új napnak ad életet. Az anyag kezdeti (formátlan, ám lehetőségekkel teli) állapotát jelképezi. Hírnökként figyelmeztet, hogy a környezetünkben mindig jelen van és elérhető a teremtés és mágia, érdemes élni a lehetőségekkel. A varjakkal kapcsolatos előítéletek és gyakori ellenszenv mutatják, hogy a legtöbb ember nem ismeri fel, vagy alig használja, vagy nem helyesen használja élete újrateremtéséhez a mágiát.

Intelligenciájával új felismerések felé irányítja utunkat, ősi bölcsességet kölcsönöz és segít a fejlődésünkben. Segít felismerni a veszélyforrásokat. Segít szembenézni a bennünk lévő árnyékkal, mögé látni, ezáltal megvilágítani, megtisztítani, feldolgozni. Amint megszabadulunk a múltból származó felesleges tehertől, tetteinket sokkal inkább irányíthatjuk a lényeges, semmint a felesleges dolgokra.

A varjak együttműködnek és kiválóan kommunikálnak egymással, ezzel arra ösztönöznek, hogy mondandónkat hozzuk a világ tudomására, osszuk meg az emberiséggel, és koncentráljunk a kollektív célokra.

A varjak feltűnő megjelenésekor feltehetjük kérdéseinket: mi akadályoz meg abban, hogy az életünket gazdaggá és termékennyé tegyük? Hogyan használjuk az univerzális energiákat? (A mágiát?) Szembenézünk-e árnyék területeinkkel? Mit kezdünk régi beidegződéseinkkel, amelyek rendkívüli hatással vannak jelenlegi életünkre? Biztosítunk-e kellő védelmet magunknak és környezetünknek?


2012.09.18.
10
Holló

A varjúfélék családjába tartozó hollóról lehetett volna beszélni a varjúnál, hiszen szimbólumrendszerükben is nagyon sok hasonlóság van természetesen. Rendszertanilag úgyszólván csak a méretbeli különbséget lehet kiemelni, tekintve, hogy a holló jóval nagyobb, mint a varjú. Mostanra sajnos azt is ki kell domborítani, hogy nemcsak a fehér holló ritka, hanem immár a fekete is.

A legendákban, mítoszokban, mesékben, balladákban ellentmondó tartalmakkal szerepel: születés és halál, misztikum (fekete) mágia. A Bibliában is két arcát látjuk: a Noé által kibocsátott holló nem tért vissza a bárkához, viszont Illés prófétát egy holló táplálta bujdosása közben. Az Arany balladában szereplő Vörös Rébéknek is kettős a szerepe: egyfelől a megrontás, másfelől viszont az igazságtétel. A boszorkányoknak, valamint a (fehér) mágusoknak is attribútuma, jelképe. A Naphoz, s egyidejűleg a sötét erőkhöz rendelték hozzá. Kínában háromlábú holló jelképezi a Nap három fázisát: napfelkelte, delelés, naplemente.

Akinek az életében megjelenik a holló, az illető varázslatra számíthat: sőt, az életében valahol már működik a varázserő. A holló tehát arról ad hírt, hogy az illető saját élete varázslójává vagy boszorkányává válhat. Az átváltozás mestere (lásd ismét Vörös Rébéket is).

Azt mutatja meg: hogyan kell belépni a sötétbe és kihozni onnan a világosságot – a bensőnkbe tett utazásokkal egyre több fényt felszínre hozni – ez nem más, mint a teremtés. Arra is figyelmeztet, hogy aki a sötétséget el akarja kerülni, az a fényt sem látja meg. A mondottak mellett még a változások, megfordulás, visszafordulás szimbólumaként is kapcsolódik szorosan a karmához (sorskerékhez). Ezt az is jól érzékelteti, hogy a Szaturnusz, a karmabolygó által uralt jegynek, a Baknak, s persze magának a Szaturnusznak is állata. Átfogó látásmódra tanít, arra, hogyan viszonyuljunk a keletkezés és elmúlás nagy kérdéseihez. Rámutat a feloldatlan árnyoldalra, amiben ha rendet rakunk, azzal aktiváljuk gyógyító erőnket. Segít magunkra találni.

Hírnök- jós szerepe is fontos. Odin istennek egy hollópár – Hugin, a gondolat és Munin, az emlékezet – suttogta a fülébe, mi történik a világban (lásd minden szerdán a Merkur napjának ismertetésénél). A dolgok mögé lát és információit sem teljesen evilági forrásokból szerzi.

Milyen kérdéseket sugall a holló, amikor valamilyen formában megjelenik az életünkben? Túl sokat foglalkozunk-e azzal, hogy a világnak mi a véleménye rólunk? Saját utunkat követjük-e, vagy más mintáknak akarunk megfelelni? A kozmikus törvényeket képesek vagyunk-e felismerni és magunkévá tenni? Mit akarunk elkerülni az életünkben? Félünk-e az árnyéktól (saját mélységeinktől, a haláltól)? Hajlandók vagyunk-e kísérletezni? Képesek vagyunk-e a rugalmas változásra? El tudjuk-e jó szívvel engedni elképzeléseinket és új útra lépni? Milyen a viszonyunk a spirituális világgal?



2012.09.25.
11.
Szarka

A varjúfélék családjához tartozik a szarka is, s akár a varjak, ő is erősen urbanizálódott, a városok külterületein igen nagy populációja él. Sajnos a kisebb madarak fészkeit is dézsmálja, ezért azokból meg feltűnően kevesebb van.

Kínában az öröm madara, szerencsehozó. Nem az első eset, hogy a nyugati felfogás élesen eltér a keletitől: nálunk bezzeg a bizonytalanság, csapongás, szószátyárság, szemtelenség és tolvajlás asszociációi kapcsolódnak hozzá, holott legpozitívabb jelentésében hűséget, védelmet- kíséretet képvisel. Utal intelligenciára, arra, hogy elvont és gyakorlati módon és célokra használjuk tudásunkat, közte az okkult tudást. Bizonyos értelemben fényhozó és a kiegyenlítés madara – fekete-fehér színei miatt (jin-jang). A poláris erőkre hívja fel a figyelmet és arra, hogyan lehet középpontban maradni. Képes a fény világában és a tudattalanban, a sötétben is mozogni. Tudatot hoz a tudattalan területeire és felfedi a tudatalatti tendenciákat. Könnyen és gyorsan nyitottá teheti az embert az új dimenziók létének elfogadására és megismerésére, segít hasznosítani a tapasztalaton túli tudást, még ha töredékes is. Viszont – a polaritás jegyében - arra is figyelmeztet, hogy az okkult tudományoktól ne várjunk gyorsan és könnyen megszerezhető eredményt, hanem felelősségteljesen használjuk fel, akkor lehet igazán hatékony.

Megjelenése arra utal, hogy az embernek lehetősége nyílik a fejlődésre, ha megfelelően használja intelligenciáját. Ezen felül azt is üzeni, hogy szokatlan módon fogunk kapcsolatba kerülni a spirituális birodalommal és a tapasztalaton túli világgal. Ugyanakkor figyelmeztethet felszínességre; arra, hogy elhamarkodottan alakítjuk ki valamiről véleményünket és elhamarkodottan döntünk. Cserregésével felhívja a figyelmet a kommunikációra, s annak is kétélű voltára.

Jósmadár ő is, mindenféle üzenet hordozójának számít. Ezért figyelnünk kell arra, hogy amikor meglátjuk, a fehér vagy fekete színe dominál? Ha fehéren fénylik, jó híreket hozott, ha túlsúlyban van a fekete, akkor figyelmeztetést vagy rossz híreket kapunk.

Amikor a szarka valamilyen módon megjelenik életünkben, a következő (s persze itt fel nem sorolt további) kérdések között válogathatunk: lehetséges, hogy nem használjuk tudásunkat? Mozgósítjuk-e minden létező adottságunk azoknak a dolgoknak az eléréséhez, amelyekre legnagyobb szükségünk van? Megfelelő módon hasznosítjuk-e képességeinket? Hogyan viszonyulunk a három dimenzión túli világhoz? Figyelembe vesszük-e, hogy mindennek két (vagy több) oldala van, vagy egysíkúan szemléljük a dolgokat? Elfogadjuk-e, hogy poláris erőtérben mozgunk, vagy megpróbáljuk ezt tagadni. Ez miben akadályoz bennünket? Hogyan változtathatunk rajta?



2012.10.02.
12.
Mókus

Életöröm, és életerő, kommunikáció, nyitottság, termékenység – ezek a motívumok tartoznak a mókus szimbolikájához. Megtestesíti a kívánságokat, terveket, ötleteket és a reményeket. Az őselemekből hárommal kapcsolatos: levegő, tűz és föld – hogy, hogy nem: kimaradt a víz.

Ereje a gyorsaságában, mozgékonyságában és ügyességében rejlik. Intuitív módon vizsgálja meg a lehetőségeket, dimenziókat, tartalékokat és villámgyorsan dönt, vált. Éppen ezért jó kísérő az átmenet és átalakulás, dimenzióváltás időszakában. Megtanít a nyitásra, ugyanakkor arra is, hogy saját magunkkal is törődjünk és néha fürkésszük bensőnket is. A tartalékképzés, erőgyűjtés- és felhasználás – kapás és adás, közösségi és egyéni törekvések egyensúlyára irányítja a figyelmet.

A mókus rendkívül kíváncsi, jó megfigyelő és jó utánzó. Akinek életében megjelenik, arra is figyelmezteti, hogy inkább cselekedjen, alkalmazza képességeit a gyakorlatban a halogatás, a felkészülésre, tanulásra hivatkozás helyett. A kommunikáció, információcsere felhasználását is mutatja és nehéz feladatok gyors megoldására ösztönöz (Diótörés!) „Felébreszti a szív erejét és egy bizalmas, pimasz, szeretetre méltó és felpörgött életmódot hív elő. Vonzó külsőt kölcsönöz, amellyel az illető gyorsan elnyeri az emberek szívét és bizalmát. Női intuitív, befogadó erővel kapcsol össze, ami azonnal megtéveszthetetlenül tud valamit anélkül, hogy tudná, miért.” (J. Ruland: Az állatok ereje)

Minden mókus egyedi, ahogyan minden ember is, és varázserejét, kreativitását is mindenkinek a maga módján kell aktiválnia.

A mókus felbukkanásakor átgondolhatjuk mindazt, amiről szó volt, s persze feltehetünk számos kérdést. Túl sok vagy csak felületes információt veszünk fel és nem hasznosítjuk? Az öncélú kíváncsiság vezet-e vagy a megismerés vágya? Van-e módunk és szándékunk visszavonulni, megnyugodni vagy eluralja életünket a zavar? Nem kezdtünk-e mostanában túl sokat fecsegni, pletykálni, konfliktusokba keveredni? Vagy ellenkezőleg: túlságosan passzív, visszahúzódó magatartást tanúsítani? Lehetséges, hogy mindenbe belekapunk és semmit sem csinálunk végig? Túlságosan aggódunk a jövő miatt vagy egy csepp előrelátást sem tanúsítunk? Félünk attól, hogy soha nem lesz elég? Csak begyűjtünk és féltékenyen őrizzük a megszerzett javakat, tartalékokat és az erőnket? Esetleg felhagyunk a gyűjtéssel és felhalmozással és semmilyen tartalékról nem gondoskodunk?




2012.10.09.
13
Cinke

Ezzel a bűbájos, már régen az ember közelébe települt, gyakran látható- hallható kismadárral szinte egyik hivatkozott kiadvány sem foglalkozik. A Jeanne Ruland-féle könyv, Az állatok ereje végigkíséri életünket mindössze ennyit ír: „A cinke éberen és kíváncsian kiált a világba, gondoskodik egész évben az örömteli szórakozásról. A boldog alapvető energia megőrzését, éber viselkedést jelez, és üzenetet hoz a közvetlen környezetből. Kedveli a közösséget és a társadalmi életet, és gondoskodik a Nap visszatéréséről. Információcserét, örömteli kapcsolatteremtést és kommunikációt testesít meg. Negatív oldalát tekintve figyelmeztet az üres ígéretekre vagy a traccspartikra, és túlzott igényt tart a társasági életre és a közösségre.”

Bátorkodom néhány megfigyelést, gondolatot hozzátenni ehhez a szűkszavú értelmezéshez. Mindenekelőtt a széncinege csinos megjelenésével reprezentálja, hogy milyen kevés is elég a vonzó külsőhöz. Szociális magatartása – az etetőnél türelmesen kivárják egymást – az „élni és élni hagyni” elvre emlékeztet. Barátságos és elfogadó, de kellőképpen óvatos is – az egyensúlyt testesíti meg a és véd a túlzásoktól. Az imént idézett szövegben is kiemelt öröm (örömteli szórakozás és örömteli kapcsolatteremtés) bátran kiterjeszthető a legszélesebb értelemben is: az életörömre.

Ami üzenethozó funkcióját illeti, ezzel kapcsolatban egy személyes élményt osztok meg kivételesen. Egyik lakóhelyem nyugati ablaka előtt elhelyezett madáretetőre rengetegen jártak, amiben rendszeres tartózkodási helyemről, íróasztalom mellől remekül tudtam gyönyörködni. Egyik délután ijedtemre, hatalmas döndüléssel nekirepült az ablaknak egy cinke majd mint ki jól végezte dolgát, tovaszállt. Ez után minden nap (!!) körülbelül azonos időpontban megismétlődött az esemény, legalább egy hétig. Az utolsó ilyen megmozdulás idején történetesen nem a szokott helyemen ültem, hanem egy másik szobában egy északi ablak alatt. Kajánul gondoltam, hogy na, most nem tudtok megrémíteni – amikor hatalmas döndüléssel az északi ablaknak repült egy madár (nyilván cinege, nem láttam). Ez volt az a pont, ahol megadtam magam a felismerésnek, hogy nem véletlen ez a sorozat, s annak is, hogy régen meghalt nagyanyám üzenetét közvetítették (vagy ha csak egy cinke volt, akkor közvetítette) ilyen, fizikailag is megnyilvánuló formában. Ez volt egyébként az utolsó ablakdöngetés, a fel- és elismeréssel egyidejűleg megszűnt a sorozat.

Ha valakinek az életében tehát feltűnő módon megjelenik a cinke, tegye fel nyugodtan a kérdést, honnan, milyen üzenetet kap és miként tudja azt hasznosítani. További megvizsgálható motívumok: szociális érzékenysége miként áll, megvan-e az egyensúly adás és kapás között? Aggódik-e túlzottan saját ellátottsága vagy ellátatlansága miatt? Az „ég madarairól” történő mindenkori gondoskodásban képes-e bízni? Tud-e örülni azoknak az alapvető és bárkinek rendelkezésére álló „apróságoknak” (mint például a napkelte és napsütés), amelyek mégis a legfontosabbak az életben?



2012.10.16.
14.
Veréb

A „szürke kis veréb”, a „verebek csiripelik”, a „veréb is madár” és hasonló szólások is azt szemléltetik, hogy ezt a madarat hajlamosak kevésbé komolyan venni, esetleg nem sokra becsülik, szemben a díszesebb, nagyobb, erősebb(nek ható) madarakkal szemben. Holott a veréb igencsak talpraesett, elven lény, sőt: kifejezetten pimasz (a szemtelen jelzővel is gyakorta illetik). Annak ellenére, hogy sok ragadozó les rá, mégis szaporodik, megvédi – legalábbis a fajt – a támadások ellen, nagy túlélő, megszerez mindent, amire szüksége van.

Legendás történetek szereplője. Krisztus keresztre feszítésénél veréb volt az egyetlen madár, aki jelen volt – ezért a hosszú szenvedés utáni megdicsőülés szimbóluma. Az ősi Britanniában a házi isteneket szimbolizálta, a középkorban pedig Európa-szerte a köznép, alsóbb osztályok jelképe volt. Erről tanúskodnak azok a történetek, amelyekben a jelentéktelen veréb győz a hatalmas farkas, vagy medve vagy sas felett.

Az átlagemberhez szól a veréb, hiszen mindenkiben rejlik olyan belső érték, amely korántsem csak kevesek kiváltsága. Az önbecsülés és méltóság új tudatára ébreszti az embert, segítve abban, hogy a külső körülmények dacára is győzzön, hogy megoldjon olyan helyzeteket, amelyekről azt gondolta eredetileg, hogy megoldhatatlanok. Arra tanít, hogyan hosszuk felszínre az akaratérvényesítés segítésével ösztönös képességeinket: a nemességet, spirituális erőt, amely a gyakorlati életben is felhasználható.

Asztrológiai besorolásban a veréb a Szűz állata, s ez a jegy hajlamos önmagát kevesebbre becsülni, mint amennyit ér. Nem szereti a feltűnést, szívesebben olvad a tömegbe, vagy a háttérbe. (A „szürke kis veréb”…)

Amikor a veréb valamilyen feltűnő módon megjelenik az életünkben, akkor – többek között – a következő kérdéseket tehetjük fel magunknak: lehetséges, hogy hagyjuk, hogy mások megsértsenek méltóságunkban? Feladtuk önbecsülésünket? Azt hisszük: törvényszerű, hogy az ember valamilyen – egyéni vagy csoportos (társadalmi) zsarnoki erő nyomása alatt éljen? Nem bízunk saját erőnkben és belső potenciálunkban? Azt gondoljuk, hogy nem elég értékes az a teljesítmény, amire képesek vagyunk?



2012.10.23.
15.
Kígyó

Rendkívül ambivalens, szerteágazó, sokrétű a kígyókhoz való viszonya az embernek, akár ha „csak” a hüllőről van szó, akár mögöttes jelentéséről, s nyilvánvaló, hogy a kettőt nem is lehet szétválasztani.

Szimbolikáját sem fejezhetjük ki egy-két szóval: újjászületés, átalakulás, spirális haladás, feltámadás, hatalom, életerő, szexualitás, beavatottság, női energiák, intuíció, bölcsesség, gyógyítás – ha csak ki nem maradt belőle valami.

Mitológiája rendkívül gazdag, egyik legősibb megjelenése a világkígyó, a mindent világra hozó anya.

Az aztékok a tollas kígyót (Quetzalcoatl) istenként, esőistenként tisztelték, aki egyesíti a földet, égboltot, a fényt és sötétséget, az életet és halált. Párja az azték kígyóistennő (Coatlicue) az anyaföldnek felel meg. A Holdistennő (Ixchel) kígyókoronát visel. A hopi indiánoknál szintén rendkívül nagy szerepet kapott a kígyó.

A görög mitológiában is sokrétű a jelentése: Hermész botján a két kígyó a bölcsességet jelképezi. Aszklépioszt, a nagy gyógyítót kígyóval a kezében ábrázolták (innen származik a gyógyszerészet, gyógyszertárak jelképe is a kehelyből felemelkedő kígyó). A mágiát, szellemekkel való kapcsolatot, termékenységet felügyelő Hekatét is kígyókkal körülvéve jelenítették meg. A Gorgó-főn (Medusza), vagy a hajában tekergőző kígyók viszont a gonosz hárítását szolgálják. A krétai kígyós istennő alighanem teremtésmítosz része.

Az indiai kultúrkörben ugyancsak igen jelentős a kígyó szerepe: a vizeket és alsó világot megjelenítő Vinata istennő egyúttal a kígyók anyja. A félig kobra, félig isten Nagas és felesége, Naginis önmagukban hordozzák a kígyót. Angkorban a sok kígyóábrázolás között a nagy körforgást, a Nagy Napciklust is szimbolizáló „tejóceán köpüléséhez” Vaszukit, az egyik naga herceget használják sodrókötélnek. Visnu az örökkévalóság kígyóján, Anantán alszik inkarnációs ciklusai között. Siva kígyót visel nyakláncként, amivel viszont a szexualitást jelképezi. A tantrában a kígyó a Kundalini jelképe, aki a végső egyesülést, megvilágosodást és halhatatlanságot jelenti.
Az ókori Egyiptomban éppúgy megvolt a kígyó jelentősége, Hórusz szemét vagy Rá szent szemét ábrázolta a turbánra tekeredő, fejét felemelő kígyó és a beavatást, bölcsességet, értelmet jelképezte. A kígyótiszteletről tanúskodik a fáraók fejdíszét ékesítő kobra.

A kínai asztrológiában az egyik jegy. Számtalan természeti vallásban is nagy hangsúllyal, jelentőséggel bír a kígyó, amint a mítoszoknak, népmeséknek is jellegzetes alakja, a tudás, átalakulás, megoldás közvetítőjeként, kincs- vagy szent helyek őrzőjeként.

A keresztény mitológiában – mintha már említettem volna – alig-alig akad olyan állat, amelynek jelentését „pozitív” formában mentették volna át. A bibliai kígyó egyenesen az Úrral történő szembehelyezkedés, rút csábítás és még rútabb bűnök szimbóluma (ki nem mondva, de nyilván beleértve a szexualitást is, mint ősbűnt).

Az asztrológiában is fontos attribútum, a Skorpiónak egyik szimbóluma a sas mellett: lent- fent – mint a jegy dualitásának kifejeződése, valamint számos, a Skorpióhoz kapcsolódó tartalom megtestesítője.

E szokatlanul hosszú, ám tárgyalt állatunk jelentőségéhez képest túlságosan rövid felvezetés után nézzük meg, hogy amikor valakinek az életében megjelenik a kígyó, milyen üzeneteket is hordoz, habár az eddigi ismertetésben is meg- megjelentek ezek az elemek.

Visszavezet az eredethez, annak erejéhez és hatalmához, segít felébreszteni mindezt. Figyelmeztet arra, hogy ne meneküljünk a bennünk rejlő hatalom elől, inkább használjuk fel bölcsen. Arra is figyelmeztet, hogy nem szabad visszaélni ezzel a hatalommal, az energiákkal, s a mások megigézésére alkalmas képességekkel. Erőink felélesztésére biztat, amellyel az átalakulást, megújulást segíthetjük. Jelzi, hogy életünk valamelyik területén halál és újjászületés következik be, keressük tehát ennek lehetőségét, az új irányokat. Le kell vetnünk időnként a régi bőrünket, hisz minden vedlés után növekedés és spirális építkezés, fejlődés következik. Gyors változásokat ígér, gyors gyógyulást, akár fizikai, akár spirituális szinten. Megtanít a gyilkolásra vagy gyógyításra egyaránt használható mérgek helyes kezelésére.

Aktiválja a szexuális energiákat, megváltoztatja saját testünkhöz való viszonyunkat. A Nagy Istennő megtestesüléseként az ősi női minőséggel egyesít.

Megteremti a kapcsolatot ösztöneink, megérzéseink és a tudatunk között, más szférák üzenetére tesz érzékennyé (például auralátás). Segít egyre jobban bízni intuíciónkban, ítélőképességünk fejlesztésében, saját ritmusunk megtalálásában. Emellett minél több tudás elsajátításában is, a túlterhelés veszélye nélkül. Engedjük, hogy átvezessen az árnyékon és fényen és vonuljunk néha vissza, hogy erőinket előbb belül fejlesszük tovább, majd utána lépjünk velük a világ felé- elé.

A negatív üzenetekből is fel kell sorolni jó néhányat, hiszen azzal kezdtük, mennyire ambivalens, kettős vagy sokrétű ennek az állatnak a megítélése- jelentősége, jelentése. Tehát: kétszínűség, agresszivitás, féltékenység, irigység, gerinctelenség, levertség, hátsó szándék, fontoskodás, bizalmatlanság, bosszúvágy, szexuális túlkapások, titkolózás, kívülről irányított viselkedés, bénulás, saját erő beszűkülése, tudattalan hajtóerő, vágy, függőség. Félelmekre, visszaélésekre, valamint a fekete mágia támadásaira és hipnotizált lélektöredék jelenlétére is utalhat.

Amikor a kígyó inspirál minket, akkor is tehetünk fel kérdéseket szép számmal: változtatni kellene valamiben, de mégsem tesszük? Vagy túlságosan is siettetjük a változást? Lecsapunk másokra, amikor az teljesen indokolatlan? Vagy ellenkezőleg: kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, mert nem támadunk vissza? Mit kellene meggyógyítani? Milyen új lehetőség kínálkozik, amire le kéne csapni? Használjuk-e az intuíciót? Hogyan használjuk hatalmunkat? Mennyire nyomjuk el, vagy ellenkezőleg: helyezzük előtérbe szexuális késztetéseinket? Van-e a múltunkban (reinkarnációs előzményeinkben) olyan elem, amelyet ideje felszámolni – és így tovább.




2012.11.06.
16.
Nyest, nyuszt

Ezek a rokon és egymáshoz nagyon hasonló állatok is sűrűn előfordulnak az emberlakta településeken, főleg a nyest. Városokban is élnek parkos, kertes területeken, s közismert tevékenységük az autók kábeleinek megrongálása. Vidéken inkább a baromfiállományban és tojásokban végzett pusztításról ismertek. Ehhez képest méltánytalanul keveset foglalkozik velük két kedvenc irodalmam. Pontosabban csak az egyikben van egy rövidke, ám találó leírás a nyestről, nyusztról. Fontos tudni, hogy ezek a kicsiny és fürge állatok rendkívül csinosak viszont hasonlóképpen rendívül vérengző természetűek, ami megjelenésükkel tökéletes ellentmondásban van.

„Ha felbukkan a nyest az energiamezőnkben, akkor azt azért teszi, hogy az elveszített energiát visszaszerezze. Ha valamilyen ügyben nem voltunk elég éberek, és energiánkat kizártuk, akkor a nyest gyorsan és biztosan visszavezet ahhoz a ponthoz, ahol ez történt, és segít abban, hogy újra összegyűjtsük az erőnket, és hogy békében szakítsunk a múlttal. Ezen kívül a rejtőzködés, a védekezés és az okos tettek művészetére tanít. Lehetővé teszi a sikert a nehéz vállalkozásoknál.

Negatív oldalát tekintve energiarablásra és emocionális erők veszélyére utalhat, mint például féltékenységre, irigységre, üldözési mániára, az energiamező sebeire és réseire, dühödt visszavonulásra, önmardosó gondolatokra.”

Ha tehát felbukkan a nyest (vagy nyuszt) az életünkben, tegyük fel a kérdést: hol tartjuk vissza erőinket és helyesen tesszük-e ezt? Nem esünk-e a túlzott védekezés csapdájába? Merünk-e lépni akkor, amikor annak aktualitását érezzük? Hol kötnek gúzsba a téves beidegződések? Hogyan tudunk továbblépni múltbeli tévedéseink, sérelmeink elemezgetése, dédelgetése helyett?

Az idézet Jeanne Ruland: Az állatok ereje című munkájából származik.




2012.11.13.
17.
Gyík

Bizonyos kultúrákban a sárkány miniatűr megjelenési formájának tekintik (leszámítva az óriásira növő komodói varánuszt és társait), s így szerencsehozónak számít ez az állat, amelytől viszont más kultúrkörökben erősen viszolyognak.

Szerencsének minősülhet pedig az, ha a gyík segítségével egyesíthetjük tudatalatti tartalmainkat a tudatossal, s ehhez ráadásul hatékony eszközöket is kínál. A változástól, dimenzióváltástól való félelem lehet az oka, hogy mégis nagyon sokan irtóznak ettől az állattól.

A gyík megtanítja az álmok jelentésének és jelentőségének értékelését és az éber állapotban történő hasznosítását. A bárki számára hozzáférhető irányított álmodást aktiválja. Az álmokban ugyanis számos olyan apró mozzanat kerül felszínre, amelynek az ember egyébként nincs tudatában, de az álmok közelebb hozzák őket a tudathoz. Rávilágít arra, hogyan valósulhatnak meg az álmok és megajándékoz a különböző megfigyelési képességekkel és látásmóddal.

Az álmok átvezetnek az éber állapotban is működő intuícióhoz. Amikor a gyík megjelenik az életünkben, arra figyelmeztet, hogy intuitív érzékelésünk fokozottan működik vagy hamarosan felerősödik, s érdemes erre fokozottan ügyelni, s mindenképpen hallgatni megérzéseinkre, inkább mint a józannak tartott megfontolásra vagy konvenciókra.

A tudattalan és tudat egyesítésén kívül a férfi-női oldal egyensúlyát is segíti. A férfi oldallal történő békekötésre utal: a tűz befogadására és átalakítására, miáltal fénnyé alakíthatjuk át az esetleg emésztő, pusztító tüzet. Az árnyoldallal való szembenézést támogatja – ahelyett, hogy kitérnénk előle – s ezzel módunk nyílik elhatárolódni és leválni tőle, s szabadabban vállalhatjuk a felelősséget életünkért. A másoktól való konfliktusmentes elkülönülésben is velünk van, sőt: a múlttól való elszakadásban. Lehet, hogy arra figyelmeztet: ideje új dimenziókat felfedeznünk, fogadjuk be a kozmosz üzeneteit, ismerjük meg belső világunkat, így könnyen elérhetünk különböző tudatállapotokat és választhatunk új mintákat.

Akinek valamilyen formában felbukkan a gyík az életében, felteheti magának a kérdéseket vagy ezek valamelyikét. Túl érzékeny? Vagy ellenkezőleg: érzéketlen? Észreveszi-e a kézenfekvő dolgokat? Észreveszi-e a finom változásokat, mozzanatokat? Elég fogékony-e saját belső sugallataira vagy nem akar rájuk hallgatni? Foglalkozik-e az álmok nyújtotta kimeríthetetlen segítség-forrással? Hajlandó-e némi figyelmet szentelni nekik? Van-e bátorsága szembenézni saját sötét oldalával? És mit kezd vele?



2013.04.23.
18.
Béka
 
A békához is mítoszok és mesék sora kötődik, egy igazi archetípus.
A bőség, termékenység – teremtés kötődik hozzá, ezen felül két őselemhez is köze van: a föld és a víz egyaránt otthona. Fontos az is, hogy a Holdenergiákat testesíti meg, s a Hold nélkül éppúgy nem lehetséges a földi élet, ahogyan a Nap nélkül sem.

Amikor megjelenik valakinek az életében, arra figyelmeztet, hogy az illetőnek kapcsolatba kellene kerülnie a vízzel – például új eső formájában, amelyet meg is idézhet. Ugyanis a régi víz már szennyezett, állott. A béka megtanítja arra, miként tisztítsa meg. Minthogy a víz megfelel az érzelmeknek, ezért tulajdonképpen ezekről van szó. A béka arra bíztat, hogy hatoljunk be érzelemvilágunkba, szabadítsuk meg magunkat a terhes ügyektől, tartsuk érzelmi mezőnket tisztán, megértéssel és szívvel cselekedjünk, ám a realitás szilárd talaján. Segíthet mélyen ülő, emocionális sebek gyógyításában, gátak feloldásában, és általában: az érzelmek kifejezésében, méghozzá hátrányos következmények nélkül. Megmutatja az érzelmek erejét, az életörömöt és a humort. Hidegvérűként azt sugallja, hogy érdemes bizonyos ügyekben kevésbé hevesnek lenni, jobb tárgyilagosnak maradni. Ismeri a tudatalattihoz és a más világokhoz vezető kapukat. Nemcsak a saját érzelmi életével kell azonban foglalkoznia az embernek, amikor a béka üzenetet hoz. Legalább annyira fontos az érzékenység mások emocionális állapotára is.

Alakváltozása megfelel annak, ahogyan az ember eléri saját erőinek kiteljesedését. Ne vonakodjunk tehát tanulni, felhasználni a változó erőket, gyógyítani és gyógyulni. Gyűjtsük össze a következő lépéshez szükséges bátorságunkat, és menjünk tovább. Bízzunk az intuíciónkban és úgy cselekedjünk, ahogyan azt legbelül helyesnek érezzük. Merjünk kockázatot vállalni, menjünk bele merész tettekbe, még ha a kudarc lehetőségét is hordozzák. Csak így nyerhetünk új tapasztalatokat.

A békák kórusa bátorságot, csapatszellemet tükröz, kommunikációra hív. Ha felvesszük a kapcsolatot környezetünkkel, együtt nagy dolgokra leszünk képesek. A béka tudtunkra adja, hogy saját magunkat az egész részeként kell kezelnünk. Összeköt az emberekkel és elhozza velük az óhajtott, beteljesült, mély érzelmi információcserét. Megmutatja, hogy milyen az egyén és a környezete hangulata, illetve milyen a hangulat bizonyos ügyekkel kapcsolatban, hogy annak megfelelően cselekedhessünk. Az életminőségek finom különbségeire tanít.

Milyen kérdéseket tehet fel magának az, akinek az életében valamilyen formában feltűnik a béka: Lehúzza, elnyeli-e a mindennapi élet mocsara? Sürgősen szüksége van-e arra, hogy friss vízben mártózzon meg? A megtisztulás mennyire esedékes és mitől? Ennek milyen módját válassza? A megtermékenyítő szellem hiányzik-e a kreativitáshoz? Belefullad esetleg az érzelmeibe? Nem tudja kifejezni érzelmeit sérülések nélkül? Van-e benne csapatszellem vagy problémája van a közösségekkel? A környezet tagjai közül (vagy az egész környezetben) léteznek-e hasonló problémák? Hogyan tud ráérezni arra, miként segítsen másoknak is a megtisztulásban, átváltozásban?

Jeanne Ruland: Az állatok ereje, Ted Andrews: Az állatok szimbolikája c. könyvek felhasználásával.



2013.04.30.
19.
Teknős

A hinduizmusban a világ keletkezését egy teknőshöz kötik, ábrázolásaikban a teknős a világot tartó elefántokat visz a hátán. Más ősi mítoszokban is felbukkan ebben a funkcióban, segít egyesíteni a mennyet és a földet még az evilági életben, ami fontos, hiszen a mennybe vezető út a földön át visz.

A halhatatlanság, elpusztíthatatlanság, hosszú élet jelképe, azt sugallja, hogy a világ minden ideje rendelkezésünkre áll. Nem kell kétségbeesnünk, ha egy lehetőség nem valósul meg, majd jön egy másik.

A föld és víz elemhez van köze, ezért sokak szerint a teknős az őrzője a Tündérbirodalomba vezető átjárónak, amely mindig vízparton van.

Női- illetve Holdenergiákat közvetít, az anyaságnak sőt: az Ősanyának, valamint a Földanyának a szimbóluma. A Földanya véd, táplál, de észre kell venni a kölcsönhatás törvényszerűségeit, azt a kapcsolatot, mely összeköt mindent mindennel. Ahogyan a teknős nem tud elválni a páncéljától, az ember sem függetlenítheti magát mindattól, amit a földdel cselekszik.

Amikor feltűnik a teknős az életünkben, figyeljük meg, aktuálisan mi a jó nekünk, és azt kövessük. Ha a külső világ esetleg túlságosan a hatalmába kerít, merüljünk bensőnk mélyére, ne adjuk fel önmagunkat. Ideje kapcsolatot teremteni legősibb lényegünkkel, s ha kell, húzódjunk vissza és csak akkor bújjunk elő, amikor készek vagyunk az önkifejezésre. Hagyjuk, hogy a dolgok a maguk tempójában haladjanak. Nem kell hadakozni, idegeskedni, kiabálni, csak figyeljük meg azt, ami köröttünk történik. A teknős arra tanít, hogy mindent, amire szüksége van az embernek, el fog érni, ha jó időben és jól közelít hozzá. Lassúságával segít észrevenni azokat a dolgokat, amelyek mellett elmennénk és nem látnánk meg a fától az erdőt. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy nyitott szemmel járjunk, nehogy elszalasszuk a kínálkozó lehetőségeket. Az idő relativitására és tágíthatóságára tanít, s elvezet azokhoz az erőkhöz, amelyek az idő és tér túlsó oldalán várnak ránk.

Sokszor akkor jelentkezik a teknős, amikor körülöttünk minden a feje tetejére áll, s ilyenkor arra figyelmeztet, hogy használjuk az eszünket, maradjunk higgadtak, s így visszanyerhetjük egyensúlyunkat.

Kérdések, melyeket célszerű feltennie annak, akinél a teknős valamilyen formában fontos szerephez jut: Meglátja-e, meghallja-e amit kellene? Nem hallja, amit kellene? Birtokában van-e a józan ítélőképességnek? És környezetének tagjai? Elég körültekintő-e? A türelemmel, kivárás képességével hogyan áll? Mennyire távolodott el önmagától, eredeti céljaitól? Milyen külső befolyásnak enged, ami eltereli saját útjáról? Hogyan gazdálkodunk saját energiánkkal? És másokéival?



2013.05.07.
20.
Páva

Keleten, nyugaton egyaránt ősidők óta jelentős szimbólum, hiszen elég feltűnő, színpompás – és ambivalens jellegű ehhez. A páva elsődleges jelentése: pompa, dicsőség, hatalom és oltalmazó erő. Hajlamosak voltak a főnixet látni benne, ezért a feltámadást, halhatatlanságot, örökkévalóságot is jelképezi.

Amikor a páva megjelenik valakinek az életében, a saját méltóságára, karizmájára hívja fel a figyelmet. Megmutatja, hogyan nyithatjuk szét „lelkünk köntösét” és hogyan tudjuk megmutatni, hogy többek vagyunk annál, mint ahogyan azt mások látják, sejtik, elkönyvelik, vagy akár annál, mint amit mi tartunk magunkról!

Segít abban, hogy erőinket a földi szférákban tudjuk felhasználni, sőt, hogy ki tudjuk terjeszteni, így a Paradicsomot már itt is megtalálhatjuk. Arra hív fel, hogy éljünk saját késztetéseink szerint, táncoljuk, játsszuk el az életet. Méltóságos járása ősi ceremóniákra emlékeztet, amelyeknek révén bepillantást nyerhetünk az egyetemes igazságokba, illetve az égi és földi szférát egyesíthetjük.

A kiterjesztett tollain pompázó sok-sok szemet a bölcsesség, magasabb rendű látóképesség és fokozott éberség szimbólumaként is értelmezik.

Ambivalens megítélése és jelentése onnan ered, hogy míg rendkívül elegáns a megjelenése, lábai kifejezetten csúnyák, nem beszélve a hangjáról, ami pedig rettentő ronda rikácsolás. A hinduizmus szerint a páva egy angyal ruháját, az ördög hangját és egy tolvaj járását mutatja.
Negatív oldalát is ki kell tehát emelni: hiúság, alaptalan és túlzott büszkeség. Üres külsőségek, amelyek elfedik, hogy nincs belső tartalom.

Akinek a páva megjelenik az életében, mindenekelőtt érdemes tanulmányoznia előző életeit, hiszen az égi-földi szférák közötti összeköttetés erre is vonatkozik. Ennek kapcsán is tehetünk fel kérdéseket, a távolabbi gyökereket illetően.

További kérdések: mennyire tudjuk képességeinket megmutatni, érvényesíteni. A túlzott szerénység vagy épp ellenkezőleg: a túlzott hiúság jellemző-e ránk adott életszakaszban? Meglátjuk-e a számunkra kínálkozó lehetőségeket és meg tudjuk-e ragadni? Észreveszünk-e mindent, amit kellene – beleértve mások szempontjait is. Hogyan viszonyulunk az élethez, képesek vagyunk-e elég könnyedén venni a dolgokat? Mennyire koncentrálunk a külsőségekre, hol a határ ebben?

Jeanne Ruland: Az állatok ereje, Ted Andrews: Az állatok szimbolikája c. könyvek felhasználásával.



2013.05.21.
21.
Halak

A mitológiában a hal az őslény, a káosz és az ősalap egyik szimbóluma, s néhány mítoszban belőle keletkeztek az élőlények. Enki, a sumer teremtő hal formájában mutatkozott. A hindu kozmológiában a hal Matszja, Visnu, (a teremtés istene) inkarnációja. A görög szerelemistennő Aphrodité és szerelemisten Érosz hallá változtak, hogy elmeneküljenek Tüphón, a kígyó elől. Kínában a hal a gazdagság, bőség, szerencse és jólét szimbóluma. A buddhizmusban a „hét jelenség” egyikeként a vágyak kényszerétől és a függőségről való megszabadulást jelképezi. A kereszténységben a hal Krisztus-attribútum: Jézus első követői halászok voltak, az apostoloknak azt mondta, hogy „lelkeket fogtok halászni”, egyik csodatétele a bőséges halfogás, az ókeresztények jelképe a hal volt, a püspöksüveg halfejet formáz, a pápák hivatali gyűrűjét halászgyűrűnek nevezik és jellegzetes katolikus böjtös étel a hal.

A Nagy Napciklusban a lejáró Halak korszakot váltotta fel a Vízöntő-kor (lásd a Cikkek menüpont II/4. sz. cikkében: Ideológiák, életmód, szépség és egészség felfogásának változása a Nagy Napév tükrében – http://www.karmaasztrologia.com/p/szakmai-hitvallasunk.html.), s mint minden korszakváltás után, megmaradt az előző világhónap jelképe, a halak iránti vonzalom. S persze a víz – a halak tartózkodási helye – ugyancsak mitikus elem az ember számára.

Végül a közelebbi állati vonatkozások előtt az asztrológiai Halak típusra kell röviden kitérni. Ennek a jegynek a két uralkodó bolygója a Neptun (köd, kaosz, bizonytalanság, függések, művészet, ideák, ideálok, hit – és: a Vénusz/Aprodité felsőbb oktávja) valamint a Jupiter (a klasszikus Nagy Szerencse bolygó, a korláttalanság, szétterjedés, nagyvonalúság, ideológiák, hit jelölője). Az analógiák nyilvánvalóak. Fontos még tudatosítani, hogy a Halak típus a legszínesebb, a legtöbb al-változatot mutató jegy, ahogyan a valóságos halaknál is vannak a moszatevő ártalmatlan zsákmányállatok és a ragadozó halak, élükön a cápával.

Ezek után lássuk, hogy mit is jelent, ha valaki szereti ezeket az állatokat, akváriumot gondoz, horgászik (!) vagy bármilyen más formában összetalálkozik a hallal.

A hal az intuícióra, érzésekre, a bennünk lévő tudásra irányítja a figyelmet. A vízáramlatokon keresztül életünk legmagasabb és legmélyebb pontjához sodor, segít, hogy jobban megismerjük valódi motivációinkat. Érzékennyé tesz a finomanyagi energiára, ezért jobban érzékeljük a lehetőségeket, de a veszélyeket is és tudunk hozzájuk alkalmazkodni. Ezzel egyúttal támogat abban, hogy visszataláljunk az ősbizalomhoz, ami a határtalan lehetőségek perspektíváját is felmutatja. Az együttérzés, egyetemes szeretet, odaadás motivációival a teljesség felé terel. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az élet sokszínűségét is szimbolizálja.

Negatív olvasatában utalhat érzelemmenteségre, határozatlanságra, elvtelen lavírozásra. Jelezhet egy elveszett lélektöredéket, amely hiányérzetet és betegséget okozhat. Ilyenkor hiányzik a gondoskodás, szeretet, törődés, s persze a bőség és gazdagság, vagy ezek érzete is.

Amikor halakkal foglalkozunk, illetve feltűnik az életünkben, akkor jogosak a következő kérdések (is): Hogyan állunk az érzelmekkel? Túláradnak-e vagy ellenkezőleg: elnyomjuk azokat? Hallgatunk-e intuíciónkra vagy sem? Mennyire befolyásolnak hiúsági kérdések, az Ego kívánalmai, amelyek távol tartanak minket a teljesség felé vezető úttól? Elfogadjuk-e az élet kínálta lehetőségeket? Mit követelünk és azért mit adunk cserébe? Hajlandók vagyunk-e legalább valamennyi áldozatra? A „táplálékláncban” feltételezhető helyünkhöz hogyan viszonyulunk? Mit kezdünk a kaotikus állapotokkal? Mi magunk keltjük a kaoszt? Mi a szerepe a hitnek az életünkben? Mekkora bennünk a bizalom? Mit teszünk annak érdekében, hogy növekedjen?

Felhasznált irodalom: Jeanne Ruland: Az állatok ereje


2013.07.02.
22.
Gólya

Áldás, termékenység, szülői szeretet, gazdagság, jólét, a megőrzött szabadság.

Az új születésének legősibb és egyik legerőteljesebb szimbóluma. Fekete, fehér és vörös színeivel a három alakban (a szűz– fehér – a termékeny nő- vörös, a matróna- fekete) megjelenő ősi teremtő istennő, a „nagy anya” képviselője. A görög mitológiában Hérának, a rómaiban Junónak, az otthon, gyerekek és családi hűség istennőjének szent madara.

Vízparti területekhez kötődése miatt a Tündérbirodalomba vezető átjáróval is kapcsolatba hozzák.
Az ember életében bekövetkező új születésének a szimbóluma, akinek a gólya megjelenik, az illető élete valamilyen formában megújul, örömöt és reményt érezhet. Ugyanakkor – látszólagos ellentmondásként – mozdulatlanságot, örökölt tulajdont és örökölt hatalmat is képvisel. A felkészülés mozdulatlansága és a változás dinamikája egyesül benne. A Nap madaraként régi ismereteket hoz vissza, gondoskodik a tudatmező kiszélesítéséről, segít az isteni hatalom és a múltbeli generációk tudásának továbbadásában.

A gólya segít megérteni az érzelmeket, élménnyé tenni a szülés folyamatát. Emellett a belső egyensúly, a kiegyenlítődés és meditáció jelképe, fejlődést, megfontoltságot, tisztaságot és gyógyulást jelent. (Többek között a bűn ősminőségét is jelentő kígyó az egyik zsákmányállata.) Költöző madárként évről- évre visszatér ugyanabba a fészekbe, így a világok közötti vándorlást, utazást, távoli tájak (partok) felfedezését is mutatja.

Ősi táncokra, ceremóniákra, rituálékra utal, amelyek javítják, erősítik az emberi kapcsolatokat, tiszteletet és figyelmet adnak, egy-egy csoporton belül pedig megfelelő érintkezési formát biztosítanak. A gólya összhangba hoz bennünket környezetünkkel. Megtanítja, hogy szavak helyett mozgás és tánc segítségével miként indíthatjuk be a termékenységet, kreativitást az élet bármely területén. Ellesheti tőle az ember, hogy a legtökéletesebb eredmény érdekében hová kell koncentrálnia a mozdulatokat, hol esik ki a ritmusból, akadályozva a fejlődést.


A gólyával kapcsolatban ajánlott kérdések: elég figyelmet szentelsz-e a Benned élő gyermeknek? Aktuálisan szükséged van-e arra, hogy visszatérj a gyökereidhez? Miért van erre szükség? Megvan-e a kapcsolatod a családi gyökerekkel, elfogadod, vagy megtagadod azokat? Elég időt fordítasz-e arra, hogy ápold azokat a dolgokat, amelyeket Te hoztál létre? Egyensúlyban van-e életedben az aktivitás és passzivitás. Hagysz-e elég időt magadnak a felkészülésre, vagy az eredményeket hajszolod? Akkor is beszélsz, amikor egyszerűbb és hatékonyabb lenne más úton kifejezni gondolataidat, érzelmeidet?

Felhasznált irodalom: Jeanne Ruland: Az állatok ereje, Ted Andrews: Az állatok szimbolikája




ÁLOMFEJTÉS


Az álmokban megjelenő szimbólumok lefordításával, magyarázatával, megfejtésével alighanem azóta foglalkozik az ember, amióta beszélni képes. Tudnivaló, hogy mindenki álmodik, legfeljebb nem emlékszik minden álmára vagy csak nagyon kevésre. Az álom olyan birodalom, ahol – véleményem szerint – tudattalanunkkal is intenzívebben tartjuk a kapcsolatot, s azokkal az entitásokkal is (felettes én, belső vezető, szellemi vezető, segítők – kinek-kinek ízlése szerint), akikkel éber állapotban kevesen és/vagy ritkán találkoznak- találkozunk. Ezért kiemelt jelentőségűek az álmokban megjelenő motívumok, s mivel nagyon személyesek, s a harmadik dimenzión túli rétegekkel kapcsolnak össze minket, továbbá összetettek, a legnehezebb a megfejtésük is. Ahány álmodó, ahány éjszaka, ahány helyzet, annyiféle értelmezése van egy-egy álomszimbólumnak. Igen izgalmas tevékenység az álomfejtés – és igen hasznos. Megoldási kulcsot, válaszokat is ad. Az irányított álmodás egy külön fejezetet igényelne, illetve könyvek sora szól róla. Itt csak arra hívom fel a figyelmet, hogy egyszerű gyakorlatokkal is elérhetjük, hogy egy-egy kérdésünkre hiteles választ kapjunk álmunkban. Így teljesen praktikus módon is felhasználhatjuk ezt a rejtelmes „eszközt”.

Felhasznált irodalom: Erőss László-Zánkai Géza: Álomfejtők szótára 
Pamela Ball: Tízezer álom
Mochár Szilvia: Modern álmoskönyv
Ted Andrews: Az állatok szimbolikája

2012.07.09.
1.
Anya

A biztonságot ígérő, a tápláló, a szeretetet nyújtó. Ennek elérése fontossá válik az álmodó számára. Partnerkapcsolatait is ezek kielégítésére formálhatja, még önállóságának feláldozásával is. Mérce lehet az élettárssal szemben. Megjelenhet e vágyak kielégítetlensége is, neheztelésként. Ez esetben a partnerrel szembeni elégedetlenség erősödése várható.
Férfiaknál: a saját anyjukhoz való viszony tükrözője, igény a szeretetre.
Nőknél: saját anyasággal kapcsolatos problémák megjelenítője


2012.07.16.
2.
Apa

Ésszerűség, a környezettel való reális kapcsolat, biztonság. A tradíciók fontosak az álmodó számára (legalábbis aktuálisan), ami összefügg a megfelelő alkalmazkodási stratégiával is. A tekintély szerepét az érintett életében ugyancsak szimbolizálja. Az álmodónak szüksége van tapasztalatokra, útmutatásra, amit külső személyektől vár. Persze attól függően, hogy az álomban szereplő apafigurát elfogadja-e vagy éppen ellenáll neki.



2012.07.23.
3. 
Nő (ismeretlen, illetve általában a nő)
Férfiak álmában: a női személyiségkomponens, az Anima megjelenése. Az elfogadásra, szeretetre való képesség kifejeződése, persze aszerint, hogy milyen, mi történik vele az álomban. A nemi szerep aktuálisan nagy hangsúllyal foglalkoztatja az álmodót.
Nők álmában: a saját nőiségéhez való viszony megtestesítője. Kérdés: milyen – ezzel kapcsolatos – változás történt az álmodó életében, illetve milyen változás kellene, hogy bekövetkezzék.





2012.07.30.
4. 
Férfi (általában)

Nők álmában: a férfi személyiségkomponens, az Animus. A kreativitás, kezdeményezőkészség és önállóság kifejeződése aszerint, hogy milyen érzések kapcsolódnak hozzá, milyen történések jelennek meg az álomban. A nemi szerep aktuálisan biztos, hogy foglalkoztatja az álmodót.
Férfiak álmában: a saját nemiséghez való viszony megtestesítője, a közelmúltban felmerült kérdésekre keresett válasz. Önbizalom problémák, a szükséges változásokkal szembeni fenntartások, halogatás is lehet a hátterében.



2012.08.06.
5.
Gyerek



Az álmodó kreativitását, lehetőségeit jelzi, azt az ígéretet, ami benne lakozik. Az élet játékos oldalát, könnyed tanulást, fantáziát, a „minden lehetséges” érzését. Ha nem kifejezetten pozitívan, derűsen jelenik meg az álomban, jelezhet makacskodást, a korlátozások elleni lázadást, türelmetlenséget, kiszolgáltatottságot. Esetleg menekülést a feladatok elől, „jobb a felnőttekre testálni azokat, én nem tudom megcsinálni.”







2012.08.13.
6. 
Emberek

Az álmodó saját személyiségének azt a részét testesítik meg, amellyel aktuálisan intenzíven foglalkozik (foglalkozni akar vagy kénytelen). Ha több szereplője van az álomnak, akkor mindannyian egy-egy ilyen részt képviselnek. Ha például rokon jelenik meg, az azt is jelentheti, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli helyzetre vagy arra, hogy foglalkoznia kéne valamelyik hozzátartozójával. Az idegen azt a részt képviselheti, amelyet az álmodó nem ismer, amit nem tud magáról pedig benne van. Fiatal ember a fejlődésképességet vagy az erre való felhívást szimbolizálja és így tovább.




2012.08.20.
7.
Állatok

Az ösztönös, „állatias” vonásainkat jelképezik, azokat a tudattalanból felszínre törekvő tartalmakat, amelyekkel nem biztos, hogy szeretünk szembenézni. Figyelmeztetést hordozhatnak, hogy megmozdult bennünk valamilyen erő, ami esetleg fenyegető is lehet, de legértékesebb tulajdonságaink (pl. tehetség) fejlesztéséhez, vagy életünk nagy élményeihez (pl. szerelem) is vezethet. Természetesen az álomban megjelenő állat rendkívül sokféle üzenetet, karmikus jelzést hordozhat attól függően, hogy valóságos vagy legendás, kölyök vagy felnőtt, szelíd vagy támadó, élő vagy holt, sérült vagy egészséges, hogyan viszonyul hozzá az ember, mit csinál vele. Ezen felül még ugyanolyan fontos az is, hogy milyen állatról van szó, maga az is egy külön területe a szimbólumfejtésnek, hogy melyik állat miért jelenik meg az ember életében, akár éber állapotban, akár álomban. (Ezen az oldalon is foglalkozunk ezzel keddenként.) A beszélő, bölcs állatok direkt üzeneteket hordoznak. A segítő állatok megkönnyítik a tudattalanból feljövő tartalmak feldolgozását. A megszelídített állatok azt mutatják, hogy az álmodó (sikerrel) igyekszik kordában tartani ösztönéletét. Ha állattá változik, az a változásra való képességét jelzi.



2012.09.03.
8.
Színek

Legelőször is azt kell tisztáznunk, hogy az emberek egy része fekete-fehérben, más része pedig színesben álmodik. Óriási szórást találtam rövidke „kutatásom” során abban, hogy melyik milyen arányban szerepel az álmodók között és mitől függ, hogy lát-e valaki egyáltalán színeket álmában van sem. Így most kénytelen vagyok mellőzni ennek bármiféle magyarázatát, csak arra szorítkozom, amit magam is megéltem. Az élet során is változhat ugyanis az álomlátás módja. Személyes élményem, hogy 40 éves koromig fekete-fehérben álmodtam és valamivel utána színesedtek ki éjszakai látományaim. A kezdetet egy feltűnő kék szín megjelenése mutatta: egy sereg álmomban nap, mint nap a legkülönbözőbb kék tárgyak szerepeltek. Hamar felfogtam, hogy színt látok és minden egyéb jelzés és aktuális életszakaszom ismeretében és megfejtésében ez a jelenség egyfajta megvilágosodásra és  spirituális kommunikációra hívta fel a figyelmemet. Az álomfejtések magyarázatában mindez nincs, arra is jó példa tehát, hogy mennyire nem lehet (ezt sem) sablonszerűen, mechanikusan értelmezni. Az álmaim egyébként azóta fokozatosan megszínesedtek.

Rátérve közelebbről a szócikkre: az álombeli színek jelentősége is sokrétű: hordozhat mentális- spirituális üzenetet – lásd fentebb. Felhívhatja a figyelmet egészségi kérdésekre. Ha a kiemelkedő szín megfelel például valamelyik csakra színének, egyértelmű, hogy azzal kell dolgoznia az illetőnek. A színek gyógyító hatását is figyelembe lehet venni az álomfejtés során. Nézzük meg az egyes színek tartalmát, amelyek közt egymásnak ellentmondóval is találkozol. Nyilván a konkrét álombeli szerep szerint változik az értelmezésük.

Barna: biztonság, anyagiság, jólét, vállalkozó szellem, gyakorlatiasság, föld, halál, az ítélőképesség hiánya
Bíbor: uralkodás, fajsúlyos gondolatok, anyagi és szellemi világ összekötése, mértékletesség, meditáció
Fehér: minden színt magába rejt; tisztaság, ártatlanság, bölcsesség, igazság, adás, tehetetlenség, szétszórtság, túlfeszítettség
Fekete: minden színt tartalmaz, élettelen anyag, férfiasság, kifejezőképesség, ítélőerő, védelem, mágia, halál, tépelődés, negativitás, titkolózás, áldozat
Ibolya: méltóság, tisztelet, remény, kozmikus felelősség, lelki épülés, passzivitás
Indigókék: kreativitás – a harmadik szem csakra színe
Kék: lélek, a földöntúli ereje, hűség, béke, ellazulás, önkifejezés, alvás, gyógyító szín, meditáció, megvilágosodás, passzivitás, határozatlanság, depresszió, magány – a torokcsakra színe
Lila: spiritualitás, hit, alkímia, illúziók, félreértés, rögeszme – a koronacsakra színe
Narancs: aktivitás, melegszívűség, az énhez és másokhoz való viszony, vidámság, függetlenség, túlzott (vagy alaptalan) büszkeség, aggódás, nyugtalanság – köldökcsakra színe
Sárga (vagy arany): a napfény színe; a jólét esélyét hordozó aktivitás, érzelmi állapot, intuíció, hit, optimizmus, távolságtartás, kritikusság, nyugtalanság – a napfonat csakra színe
Szürke: gondoskodás, szolgálat, alázat, képzelet, titkolózás, kiegyensúlyozatlanság, érdektelenség, tehetetlenség, magány
Türkiz: lelki nyugalom, becsületesség, a megszabadított lélek
Vörös: ösztönök ereje, energia, dinamika, kifejezőerő, élet, akaraterő, uralkodás és hatalom, szexualitás, harag, agresszió, konfliktus, harc – a gyökércsakra színe
Zöld: élet, öntudat, természet, remény, újrakezdés, családi öröm, növekedés, bőség, egyensúly, harmónia, a gyógyítók színe, éretlenség, bizonytalanság, fösvénység – a szívcsakra színe



2012.09.10.
9.
Számok

Az álmokban megjelenő számok kapcsolódhatnak az álmodó élethelyzetének kézzelfogható részletéhez. Például: ha várakozik valamire és megjelenik álmában egy négyes, lehet mindössze azt jelzi, hogy négy nap (négy hét, négy hónap, netán négy év) múlva következik be. Ilyenkor az álom többi eleme is megfelel a várakozás tárgyának.
A lottószámok megálmodása a grandiózus elképzelések – ne mondjam: álmok – közé tartozik, s elő is fordul ilyesmi, de persze igen ritkán.

Máskülönben a számmisztika az irányadó abban, hogyan fejtsük meg az álomban megjelenő számok jelentését:
  0 ősköd
  1 teremtés, hatalom, célirányosság
  2 nőiség, egyesülés, megtermékenyülés, ellentétek, mozgás
  3 férfias-nőies elemek közötti bizonytalanság, család és gondviselés, szerencse
  4 a természet rendje, elemek, égtájak, szilárdság, zártság
  5 emberi természet, egyensúly, uralomra törekvés, csábítás (ördög)
  6 házasság, családi élet, nőiesség, háziasság, egyensúly, választási dilemma
  7 mozgás, dinamika, a kozmosz száma
  8 teljesség, utolsó lehetőség (figyelmeztetés), igazság
  9 lelki aktivitás, a jó győzelme
10 beolvadás, visszatérés valahová
11 újrakezdés




2012.09.17.
10.
Egyedüllét, magány

Mint mindig, ennek a jelenségnek a megfejtése, az éber állapotra történő értelmezése is attól függ, milyen az álomkörnyezet, milyen érzések fogalmazhatók meg az egyedülléttel összefüggésben.
Ha az álmodónak kellemetlen, sőt: fájdalmas az egyedüllét, akkor nyilvánvalóan magányosnak, másoktól elszigeteltnek érzi magát és ettől szenved.
Ha pozitív érzetek jelennek meg az álomban illetve utána, akkor jelenthet függetlenségre törekvést, vagy pedig azt, hogy az álmodó felismeri: saját érzelmi- és mentális állapotával, fejlődésével mások segítsége nélkül kell foglalkoznia.
Egy újabb és ugyancsak igen pozitív olvasatban a magány jelképezheti az egységet, teljességet.



2012.09.24.
11.
Írás

Mindenképpen az önkifejezésnek egy fontos eszköze az írás és ha álomban jelenik meg, akkor az álmodó fontosnak tartja mondanivalójának közlését másokkal. Ha géppel, számítógéppel történik az írás, akkor inkább hivatalos vagy a legnyilvánosabb felületnek szánt közlésről lehet szó. A kézírás intimebb, közvetlenebb és sokkal inkább a belső világra, a tudatalattira vonatkozik. Sejtetheti azt is, hogy az illető nincs tudatában saját spirituális előrehaladásának, holott ez javában folyik.
 
Ha az álmodó emlékszik az írott szövegre illetve el tudja olvasni az írást (és emlékszik legalább egyes elemeire), akkor a tartalmára kell odafigyelnie, mert alighanem fontos útmutatással szolgál. Ha nem emlékszik vissza, de gördülékenyen ment a folyamat, akkor tudattalanjának legmélyéről származó információkra számíthat a jelenben vagy közeljövőben. Ha kellemetlen érzés társul ehhez, akkor hárít magától egy gondolatot, sugallatot, változásra vonatkozó késztetést. Ha a szöveg zagyva, akkor rendezetlen érzelmek, sérelmek, fel nem dolgozott indulatok lappanghatnak mögötte. Kusza, zavaros írásnál arra is lehet gondolni, hogy valaki akiben addig megbízott az érintett, már nem megbízható irányában, elárulta őt. Ha a látott vagy létrehozott írásból néhány betűre emlékszik csak az álmodó, azt érdemes kinyomoznia, hogy a betűk mit jelentenek akár a grafológiában, akár a numerológiában, illetve a betűk jelentésében.



2012.10.01.
12.
Zuhanás

Kétféle zuhanásról tudunk beszélni, az egyik amit az elalvás szakaszában érzünk és nincs képi kifejeződése. Ez feltevések szerint atavisztikus emlék: abból az időből, amikor még valamilyen magasabb helyre (például fára) mászott fel ősünk a vadállatok elleni védekezés miatt és vagy lezuhant valóban vagy csak kezdett volna esni, de felébredve megkapaszkodott. Ez csak érzés és nem álomban megjelenő zuhanás. Gyanúm azonban, hogy ennek is van üzenete: nem érzi magát stabilnak az ember aktuális helyzetében, figyelmezteti a tudattalanja arra, hogy ügyeljen erre és tegye meg a szükséges és határozott lépéseket. Az alább felsorolt variációkat is figyelembe lehet persze venni.

A klasszikus álombeli zuhanás képekben jelentkezik, az eleséstől a magasabb helyről valahová történő különböző következményekkel járó zuhanásig. Ennek is többféle üzenete van, attól függően, milyenek a körülmények, s főleg: az álmodó jelen életszakaszában milyen megoldatlan problémával szembesül vagy éppenséggel nem akar szembesülni.
Az első ilyen: a realitások kérdése: azt szeretné-e amire valóban alkalmas, ábrándokból épített-e várat, vagy túlságosan körülményesen szervezi életét. A zuhanás ilyenkor a valósággal való kapcsolat felé próbálja terelni. Mutathat arra, hogy az érintett elvesztette lelki egyensúlyát és nem tudja, hogyan szerezze vissza. Egy fontos kapcsolat fellazulása mögött rejlő félelmet is kifejezhet a zuhanás. Kisgyerekkorból visszatérő rémület, bizonytalanság, érzelmi kiszolgáltatottság is lappanghat mögötte. Spirituális félelem, hogy nem tud megfelelni a maga és a karma által állított követelményeknek, annak a vállalásnak, amit ebbe az életbe hozott.

Az is fontos természetesen, honnan zuhan valaki és hová érkezik. A honnan jelképezi a bizonytalanság forrását: nem a képességeknek megfelelő helyet és vágyakat, idealizált vagy nem kellően stabil kapcsolatot, az önmagával való kapcsolat sérülékenységét. Ahová zuhan az szimbolizálja a változáshoz, változtatáshoz való hozzáállását illetve esetleg a teendőket vagy az eredményt. Árokba, piszkos helyre, gödörbe zuhanásnál majdnem biztos, hogy az álmodó pontosan tudja, hogy rossz úton jár, de még nem mer elszakadni tőle. Ha sérüléseket szenvedünk, az arra figyelmeztethet, hogy már túlfeszítettük a húrt, minél tovább halogatjuk a módosítást, annál jobban megviselnek majd a következmények. Puhára esni a felesleges félelemről árulkodik és a bizalom, önbizalom erősítésére vagy felépítésére biztat. Ha a zuhanás átvált repülésbe és máshová kerül az érintett vagy könnyedén fog talajt, akkor is a saját erőbe, kreativitásba, tehetségbe és főleg: célravezető könnyedségbe vetett hitre hívja fel az álom a figyelmet.

A rendszeresen visszatérő zuhanásos álom nagyon gyakori. A tudatos és irányított álmodás technikájával kondicionálni lehet, hogy mi legyen a folytatása, kimenetele az „eseménynek”. Ha elfogadjuk azt, hogy az álom a tudattalanban történő kommunikáció, kontaktus felvétele a felettes énünkkel (belső vezetővel, szellemi vezetővel, őrangyallal, felsőbb régiókkal – kinek-kinek ízlése szerint), akkor élni lehet a kölcsönhatások törvényével és segíthetünk magunkon hosszan elhúzódó problémánk megoldásában, bizonytalanságunk eloszlatásában.



2012.10.08.
13.
Menni – haladás, járás, futás, menekülés

Természetesen a haladást szimbolizálja a járás. Vagy valamilyen kézzelfogható, földi, praktikus ügyben, vagy spirituálisan, méghozzá a léleknek a saját útjára találását és azon történő haladást. Amikor valamilyen konkrét kérdés foglalkoztatja, s erre vonatkozhat az álom, fontos hogy honnan indul és megérkezik-e valahová, éspedig hová. Ezek választ adhatnak arra, hogy aktuális-e egyáltalán az álmodó elképzelése és annak megvalósítására tett lépései. Spirituális haladásnál is lehet persze jelentősége a honnan- hová elemeknek.

Ami a tempót és általában a cselekedet hangulatát illeti, attól függően, hogy gyors vagy lassú, biztos, biztonságos vagy bizonytalan az a haladás változik a megítélése és igen egyszerűen lefordítható, hogy a nyugodt, könnyed, ütemes járás akadálymentes haladást, a meg- megszakadó, kapkodó bizonytalanságot jelent, s így tovább. A futás lehet menekülés valamilyen külső vagy belső késztetés elől, ilyenkor célszerű megvizsgálni mi lehet az ok és mit tud vele kezdeni az érintett. Ha boldogan száguld, az energia-felszabadulást jelent és nagy teljesítményeket sejtet, de nem árt ügyelni hogy valóban megkerüljön hozzá a megfelelő cél. Ha fut, de nem halad az álmodó, az szorongásra és sokszor eredménytelenségre is utal, melynek oka, hogy csak a saját szemszögéből látja a világot az álmodó, nem veszi figyelembe a külső körülményeket.

Menekülni valami elől: rossz döntés lehetősége, méghozzá ismételten, hajlamos az érintett ugyanazokat a hibákat elkövetni, azonos tévedésekbe esni. Másik olvasata is van viszont: vágyakozás az iránt, ami elől menekül az illető. Az üldözéses álom arra utal, hogy visszafogott az álmodó, nem fejezi ki magát. Ha ő üldöz másokat, akkor elégedetlen önmagával, igyekszik elhagyni olyan tulajdonságait, szokásait, amelyek – megítélése szerint – nem segítik sikerhez.

A hirtelen megtorpanás, lebénulás tehetetlenség érzésére utal vagy arra, hogy hajlamos feladni céljait, a küzdelmet. Ilyenkor érdemes újra átgondolni azt, hogy van-e elég türelme arra, hogy lépésről- lépésre haladjon, vagy azért adja fel dolgait, mert türelmetlen és nem veszi figyelembe a realitásokat.




2012.10.15.
14.
Evés

Ez a cselekedet természetesen a szükségletek kielégítésének szimbóluma. A szükségletek testi- érzelmi- spirituális szinten egyaránt értelmezhetők. Spirituálisan az étvágy az életkedv és a spirituális vágyak, ideálok vagy sóvárgás szimbóluma, illetve a lélek táplálása. Utalhat az anyával való kapcsolatra is (táplálás, gondoskodás), védelemre, jólétre, létfenntartásra.

Ha az álmodó éhes, akkor hiányzik az életéből valamilyen alapvető „tápanyag” vagy a visszacsatolás. Ha túl nagy az étvágya, az kielégítetlen kívánságokra utal, esetleg érzéki vágyra. Amikor álmában (is) belső feszültsége csökkentése miatt eszik, az súlyos (általában érzelmi) kielégítetlenségre utal.

Ha ízlik az étel és nyugodtan táplálkozik az illető, az azt jelzi, hogy jó a kapcsolata a külvilággal, be tudja fogadni annak üzeneteit, benyomásait és képes integrálni azokat.

Ha nem eszik, nem kívánja az ételt, vagy egyenesen megtagadja a táplálkozást, akkor kitér a növekedés és változások elől. Vagy: megpróbálja távol tartani vagy elszigetelni magát a külvilágtól, másoktól. Esetleg: konfliktus, kielégítetlen szükséglet nyomasztja. De az is lappanghat a háttérben, hogy meghasonlott önmagával, mert elégedetlen a testével.


Nem elhanyagolható motívum, hogy az álmodó egyedül eszik-e vagy mások társaságában –a szocializációs tényezőkre, önzés- önzetlenségre utal.

Ritkán lehet terhességi fantázia része, vágy a terhességre, gyermekre.


2012.10.22.
15.
Étel, élelmiszer

Előző szócikkünkben volt szó az evésről. Természetesen az sem közömbös, hogy milyen táplálék jelenik meg álmunkban.

Édesség: csokoládé, sütemény, kalács stb. az érzéki örömökkel, élvezetekkel függ össze, de utalhat kielégítetlen érzelmi szükségletekre, gyermekkorból visszamaradt vágyakra.
Gyümölcs – amennyiben érett: tapasztalatokat, törekvéseket jelenít meg és az álmodó komfortérzetét. A gyümölcsök színe is fontos lehet (lásd a színeket a 8. részben).
Hús: testi kielégülés. Nyers hús: fenyegető szerencsétlenség, illetve az ettől való félelem.
Kenyér: alapvető tapasztalatok, alapszükségletek.
Tej: gyermeki szükségletek.
Zöldség: alapszükségletek és anyagi elégedettség. Arra a jóra is utal, amit az ember a földtől és környezetétől kap. Színük éppúgy fontos lehet, mint a gyümölcsöknél.

Jó ételek: a test, főleg a gyomor kielégítetlensége, amely könnyen mohósághoz és testi bajokhoz vezethet. Mértékletességre int. Néha: a lelki csalódásokat könnyebben megszerezhető testi örömökkel akarja pótolni az álmodó – persze hiába. A gusztusos ennivaló ezen kívül jelenthet még testi- szerelmi szükségletet, vágyat is.

Visszataszító, rossz, gusztustalan étel: elítéli magát az álmodó valamilyen, rossznak tartott szokása(i) miatt. Vagy: a testi kielégülés után valami kellemetlen emlék marad, ami megronthatja a következő időszak örömszerzését.

Olyan étel, amit nem lehet megenni, mert gipszből vagy műanyagból van: felesleges önmegtartóztatás.

Ételmaradék: mártírkodás, látványos áldozat, amelyért titkon hálára, ünneplésre számít az érintett.

Visszatérő, rendszeres álomnál megjelenő táplálék: valamilyen szükségletét tartósan figyelmen kívül hagyja az illető, érdemes feltárnia, mi is az és persze gondoskodni a pótlásról.




2012.11.05.
16.
Ivás

Kétfelé bontom ezt a címszót is, külön beszélek majd az italokról, bár így töredékes maradhat mindkét rész, mert itt mégiscsak szerepel a vízivás és a részegség – amihez meg az alkohol többé-kevésbé elengedhetetlen. Mindenesetre érdemes lesz majd együttesen tanulmányozni a következő részt is annak, aki érintett benne vagy csak úgy érdekli a téma.

Ahogyan az étellel is, az itallal szintén magunkba fogadunk valamit. Persze kérdés, hogy mit iszunk és azt hogyan dolgozzuk fel. Mint az imént írtam, a vizet és a részegséget leszámítva a különféle italokról a következő részben lesz szó, de kiemelendő, hogy az ital színe is jelenthet valamit az álomban, így érdemes utánanézni annál a címszónál is.

A víz ivása sem azonos jelentésű, sőt még az sem, hogy miből történik a fogyasztása. Amennyiben hideg és tiszta vizet iszik az álmodó, szerencsés előjelnek minősíthető. Ha csak látja a vizet egy pohárban, azt jelenti, hogy befogadja egy társaság. Üvegből inni: szerelmi kaland, mely csalódással ér véget. Forrásvíz fogyasztása gyors gyógyulásra utalhat. Viszont a meleg, zavaros, szennyezett víz pénz elvesztésével fenyeget, s ha ráadásul például törött pohárból történik, az kifejezetten szerencsétlenségre figyelmeztet.

Az ivás általában jelentheti azt, hogy vigaszra és gondoskodásra vágyik az érintett, illetve hiányzik számára valami energetikailag, s ezt kívánja magához venni a folyadékon keresztül.

Az álombeli részegség mögött általában feszültség és elégedetlenség rejlik. A feszültség forrása is nyilván a valakivel- valamivel való elégedetlenség. Az álmodó leginkább önmagával elégedetlen, ezért menekül a semmibe, ugyanakkor kénytelen küzdeni is a talpra állásért. Kérdés: milyen a kimenetele az álombeli szituációnak. Emellett mutathat arra is a részegség, hogy saját botlását úgy akarja beállítani az illető, hogy önhibáján kívül követte el, felmentést keres a felelősség alól. Ezzel összefüggésben arra is utalhat, hogy visszaél mások jóhiszeműségével az álmodó.
Másik olvasatban: a személyiség felszabadítását keresi, azzal a részével akar kapcsolatba lépni, amely többet tűr el, mint józan állapotban, vagy mint amit a konvenciók, saját kulturális mintája megenged. Szélsőségesebb esetben a kifejezett gátlástalanságra való vágyat is jelezheti. Figyelmeztet arra a veszélyre, hogy irracionális erők befolyása alá kerülhet a szülött.

Pozitívnak tekinthető olvasata: a gátlások feloldása előkészület lehet az eksztázisra, olyan tudatállapotra, amelyben nem kötik a materiális, racionális motívumok.



2012.11.12.
17.
Italok és italokhoz kapcsolódó fogalmak

Az előző részben, az Ivás címszónál érintettük a vizet. Most néhány további italféleség álomban történő felbukkanását próbáljuk megfejteni.

Gyümölcslé: az álmodó felismerte saját megtisztulási vágyát. Mértéktartásra is utal.
Túl édes, szirupos ital: a szenvedélyes szerelem előjele.
Tej: csömör és az ezzel járó megtisztulás utáni vágy. Vágy a függőség adta biztonságra, a feltétel nélküli elfogadásra. Anyatej: szégyenkezés, rossz szokások, kicsapongás. Megbőrösödött tej: gyermekkori szorongató emlék. Kifutó tej: kikotyogsz valamit, amit nem kellene. Tej, ha idegenkedést ébreszt: kínos gondolatok, emlékek, rossz partnerkapcsolat.
Van pozitív olvasata is: a tej jelent képességet arra, hogy mást tápláljon, óvjon az álmodó, általában szellemileg. Intim kapcsolatainak erősítése felé mutat minden változatban.

Alkohol, általában: boldogító élményre vagy örvendetes hatásra vágyik az álmodó. Kielégülést vár, de sajnos ebből az álomból is fel fog ébredni, s lehet, hogy keserű szájízzel. Feszültségcsökkentést keres, nyomasztó gondoktól akar megszabadulni, vagy valami mástól akar „megrészegülni. Menekülés a problémákkal való szembenézés elől. A túlzott alkoholfogyasztás jelentheti azt, hogy olyan helyzetbe hozza magát, amit később megbán.
Progresszív jellegű jelzése lehet, hogy az álmodó felismeri az érzelmi zűrzavarban rejlő lehetőségeket és látja a világosságot, amely ebből támad. Ha levetkőzi az önmagára kiszabott korlátozásokat, akkor sikerülhet áttörésszerűen eljutnia az igazsághoz. Az alkohol „engedélyt adhat” erre. Megváltozott tudatállapotra ugyancsak utalhat, s arra, hogy birtokában van az eszköz, amellyel azt eléri. Ha feloldódik zárkózottságából és „szabad folyást enged a dolgoknak”.

Bor
A régi álmoskönyvek szerint: könnyebb betegség, rendszerint meghűlés, hőemelkedés. Vagy: múlékony
öröm, amelynek ára van. Ha csak módjával fogyasztja: társaság iránti vágy, de áldozathozatal nélkül.
Árnyaltabb értelmezésben: vidám alkalom jelképe lehet. Befolyásolja a tudatosságot és érzékelést. Egy borpince az eddigi jó és rossz tapasztalatok összességét jelenti. Lelki gyógyulás, kilábalás egy bajból. Képesség, hogy a tapasztalatokat a lehető legjobban hasznosítsuk, élvezzük mindazt, ami örömet okoz és felvidít. Bőség vagy spirituális erő befogadását jelenti.
A borospohár vidámság vagy terhesség képeként is értelmezhető. Ha eltörik, ez vagy bánatot vagy vetélést jelent.
Borosüveg: fallikus szimbólum
Fehérbor: tartósabb kapcsolatok, de fokozatos elmagányosodás.
Vörösbor: nagy indulatok, veszteségek, viszont a vérnek is jelképe, az életerőt, spirituális erőt is jelentheti.

Konyak: az álmodó feleslegesen komplikál valamit, ezzel kirekesztheti magát olyan örömökből, amik pedig rá várnak, vagy könnyedén megszerezhetné őket.

Pálinka: cimboraság, barátok, akik rossz irányba befolyásolnak. Rossz társaságban ostoba, gátlástalan cselekedetekre ragadtathatja magát. Ha kedveli: más örömökből kevés jut neki. Ha nem kedveli: lázadásával csak nehezíti sorsát.

Sör: ha tiszta, habos, ízletes: szerencse, barátok, kedélyes élet. Nem halad túl gyorsan előre, de ezzel megelégedhet. Minél nagyobb a habja, annál nagyobb meggondolatlanság. Ha kiömlik: gyermekáldás.
Sörösüveg: kis jutalom, nyereség.
Söröskupak: mások helyett végzett munka.
Sörfőzde, sörgyár: mulatság.
Söröző: megérdemelt pihenés.



2013.04.22.
18.
Ház

Az álmodót saját magát jelképezi, kapcsolataival, elsősorban családi kapcsolataival együtt. Amikor házról álmodik valaki, fontos, hogy megint egyszer szembenézzen önmagával. Különleges figyelmet fordíthat arra, hogy a biztonságérzete aktuálisan mennyire stabil vagy labilis, hiszen a ház biztonságérzetet, védelmet is jelent.
Ha a házba nehéz bejutni, vagy elhanyagolt, túl nagy vagy túl kicsi az problémákra utal.
Természetesen az sem közömbös, hogy gyermekkori, vagy felnőttkori lakóhelyről van szó, ismerős vagy idegen házról. Mire emlékszik a legélesebben az álmodó?
a házból?

A fürdőszoba a személyes higiéniával kapcsolatos beállítódást, valamint az intim gondolatokat és foglalatosságokat jelképezi.
A könyvek, könyvespolc, netán könyvtárszoba a szellemet, az információk beszerzését, tárolását, felhasználását.
Padlás: múltbeli tapasztalatok, régi emlékek. A családi viselkedési sémák, minták, tradíciók.
Előszoba, előtér: más emberekkel való érintkezés és viszony.
Pince, vagy szuterén: a tudattalan, a szexualitás és az elfojtott dolgok szimbóluma.
Hálószoba: elvonulás, biztonság, a legintimebb szféra, ahol nyugodtan önmaga lehet az ember.
Kémény: azt mutatja, hogyan kezeli az érzelmeit (belső hő).
Háztető: az én (a test) és a külvilág határa, védekezés, de jelenti a koponyát, agykérget – vagyis a gondolkodást is, esetleg az aggodalmat ennek sérthetetlensége miatt.



2013.04.29.
19.
Épület, építmény

Ha nem családi ház vagy lakás, hanem más épület, építmény jelenik meg az álomban, akkor is az álmodó életének a szerkezetét szimbolizálja. Beállítottságok, ideológiák, családi szellemi örökségek, szokások együttese. 
Az épület rendeltetése informálhat arról, amiről az álmodó mostanában intenzíven foglalkozik.

Aréna: önkifejezés és kreativitás. Ha fenyegető tartalma is van: konfliktusok veszik körül, ezeket lehet, hogy nyíltan fel kellene vállalnia.

Áruház: a spirituális energiák és spirituális „hulladék” lelőhelye.

Börtön: csapdák, melyeket az ember önmagának állít. Kötelesség- és bűntudat, amely terhessé válik. Ön-büntetés. Az álmodó nem tud vagy nem akar külső segítséget kérni. Azt is jelezheti, hogy az álmodó nem akar felelősséget vállalni saját életéért, nem akar változtatni, inkább tétlen marad, akár ha egy fokozódó izolációt kell elszenvednie is. Valamilyen helyzet kilátástalanságát is szimbolizálhatja (házasság, más kapcsolatok, munkahely).

Elmegyógyintézet:félelem, idegen gondolatok. Magány, amely a környezettel megromlott kapcsolat „eredménye”. Lehet provokáló tartalma, hatása is: felhívás arra, hogy fantáziáját, kreativitását használja fel (végre) az álmodó.

Gyár: gond, a szokások, megszokások elleni tiltakozás, az ezektől való szabadulás vágya. Ha rossz, romos állapotban van, akkor a feleslegesség érzése. Változtatni kell az álmodónak hozzáállásán, életmódján.

Jégkunyhó: félgömb formája miatt a tökéletesség jelképe. Ezen felül mivel belül meleg és kívül hideg, a külvilág és belső élet közötti különbséget is mutatja.

Kastély: a család iránt felélénkülő érdeklődés, szülők, nagyszülők sorsának alakulása. Gondoskodás, anyai gondoskodás. Romantikus érzelmek, vágy egy érdekesebb vagy emelkedettebb életre. Jelenthet alakoskodást, pózolást, túlzottan a külsőségekkel való törődést.

Kocsma: vidám társaság, fellazulás, de a család vagy a spirituális haladás sérelme árán. Más szituációban: félelem az önkontroll elvesztésétől, függőség veszélye. Vagy: menekülés a valóság elől, viszonylag elfogadott keretek között.

Kolostor: visszavonulás, befelé fordulás, a spirituális dolgokkal való foglalkozás igénye, bár nem biztos, hogy valóban kielégítik ezek a motívumok az álmodót. A másik nemtől történő visszahúzódást is jelezheti, védelmet a sérülésektől, csalódásoktól. Feltöltődés.

Kórház: lelki betegség, a segítség iránti igény. Amilyen osztályra kerül az álmodó, az utalhat a probléma közelebbi okára és természetére is. Keresi, elfogadja a segítséget, ezért valószínűleg könnyen túljut az akadályon.

Kunyhó: ha rossz állapotban van, szegényes, kényelmetlen, akkor az érintett elégedetlen saját életével és sikertelenségét múltbeli eseményeknek tulajdonítja. Ha ez pozitívan változik az álomban, akkor a sors javulására, esetleg annak irányára utal. Ha eleve vonzó, kellemes a kunyhó, akkor a visszavonulásra, feltöltődésre, magányra, pihenésre vagy intim együttlétre vonatkozó igény, vágy.

Múzeum: a múlt emlékei, a jelenlegi életszakaszban aktuálissá váló régi események, vágyak, tervek. Érdemes átgondolni ezeket, s esetleg megvalósítani az eddig nem realizált elképzeléseket.

Pályaudvar: belső vagy külső változás iránti vágy. Kérdés, hogy valóban lép-e az álmodó a változás érdekében, vagy csak sóvárog. A pályaudvar állapota, az ott megjelenő emberek, vagy helyzetek informálhatnak erről és arról is, hogy mi az akadálya a változásnak. Fontos szempont, hogy az úton együtt kell haladni másokkal, méghozzá pontos tervnek megfelelően.

Piramis: erőközpont, az álmodó energetikai állapotával kapcsolatban adhat információt.
Szálloda: az álmodó a személytelenséget, az idegen környezetet választja jelenlegi kapcsolatai helyett. Nem érez erőt újak teremtéséhez, inkább kivonul a világból. Kérdés, hogy ezt meddig bírja majd?

Templom: védelem, menedék – ha vallásos az álmodó, ha nem. Az életét irányító erkölcsi elvekkel való foglalkozásra utal.

Torony: személyiség, lélek. Fontos, hogy milyen, mennyi lépcső, ablak, díszítmény van rajta és hol. Könnyen megközelíthető a teteje, vagy sem, hogyan érzi benne magát az álmodó – spirituális fejlődésével összefüggő tényezőkre mutat. A torony mint fallikus szimbólum jelentheti a férfi minőséggel kapcsolatos tényezőket is. Utalhat a tarot kártya nagy arkánumainak 16. lapjára is. A Torony a régi struktúrák tarthatatlanságára, összeomlásra utal, amelynek során lehullanak  a maszkok, és eredeti, elemi szintről lehet kezdeni az újra építkezést. (A világítótoronyról külön.)

Vár, erődítmény: védelem, visszavonulás. Állapotától függően sugall biztonságot vagy annak a hiányát. Ha ostromolják: félelem attól, hogy A női minőséget is jelenti.

Vendéglő: vendégszeretet, kommunikáció, de lehet hogy olyan bizonytalanságra figyelmeztet, amelyet az álmodó életkörülményei miatt érez.

Világítótorony: az álmodó látja már életének aktuális fontos feladatát, de még elég távoli lehet a cél. Fontos, hogy ne veszítse szem elől az irányító fényt. Arra is figyelmeztethet azonban, hogy nem elég ha az álmodó bocsát ki jelzéseket (kívánságokat, utasításokat, parancsokat), hanem esetleg másra is kellene figyelnie.


Felhasznált irodalom: Erőss László-Zánkai Géza: Álomfejtők szótára, Pamela Ball: Tízezer álom, Mochár Szilvia: Modern álmoskönyv



2013.05.06.
20.
Ajtó, ablak, kapu

Mindhárom jelent változást és az ahhoz való viszonyt. Attól függően, hogy zárt, csukott vagy nyitott, vagy
éppen kinyíló pozícióban van, mutat arra, hogy ebben a változásban hol tart az álmodó. Az érzései a nyílászáró láttán a változáshoz való viszonyt mutatják. Ha nem nagyon akar belépni az ajtón, kapun, akkor tart attól, ami rá vár, sőt: amit neki magának kell kezdeményeznie. Ha türelmetlenül rángatja a kilincset: gyorsabban haladna a kelleténél. Ha valaki mástól várja azt, hogy kinyissák: bizonytalan saját útjában, fejlődésében és így tovább.

Karmikus szempontból már csak azért is nagyon fontos (különösen az ajtó és a kapu) megjelenésük az álomban, mert a küszöb, vagy maga az ajtó, kapu közvetlen szimbóluma a karmikus haladásnak, a karmikus feladatok megoldásának. A Szaturnuszt, a Sorsbolygót „A Küszöb Őre” névvel is illetjük, így átlépni egy ilyen választóvonalat akkor lehet, amikor arra megértünk, amikor a karma bolygója „jóváhagyja” a másik (magasabb) szintre lépést.

Az    a j t ó    más felfogásban átmenet vagy választóvonal lehet a múlt és a jövő között.  Pamela Ball szerint többek között a testnyílásokra, s így a szexualitásra, ehhez viszonyulásra is utal. Erőszakos feltörése jelezhet szexuális gátlásokat, vagy azt, hogy az álmodó elutasítja az ezzel való foglalkozást, illetve szélsőséges esetben szexuális erőszakra.
Ezen felül a tudatos és tudattalan konfliktusát is mutathatja, elbarikádozott ajtó az önvédelem iránti igényt.

Az    a b l a k    a külvilággal való kapcsolat, rálátás a jövőre. Ha az álmodó befelé néz egy csukott ablakon, nem árt ha újra értékeli kapcsolatrendszerét, családi és egyéb viszonylatait. A nyitott ablak affinitást jelent arra, hogy a külvilággal sokoldalú kapcsolatba lépjen és ez meg is történik. Az Én és a Világ viszonyát is szimbolizálja, ha bentről kifelé néz az érintett, akkor extrovertáltnak tartja magát, illetve extrovertált alkat és inkább a külvilággal foglalkozik. Ha kintről befelé, akkor introvertált, befelé forduló. A betört ablak jelezheti a kapcsolatfelvétel kísérletének minősítését, de ne feledjük, ez mindig szubjektív, nem szabad, hogy kedvét szegje az álmodónak egy-egy kudarc, újra kell majd próbálkozni. (Pamela Ball szerint ablakot betörni az első szexuális tapasztalatra is utalhat.)

A    k a p u     sok tekintetben analóg az ajtóval. Mindenképpen változást jelent, méghozzá elsősorban tudati változást, vagy az ehhez vezető első lépést, hiszen a kapu még csak az egyik bejárat valami más helyre, ahol további ajtók, küszöbök és felderítendő, vagy belakásra alkalmas helyek várják az embert. Egyik életszakaszból a másikba lépésre szintén utalhat, továbbá a földi, materiális tudati szintről a spiritualitás felé haladást is szimbolizálhatja.

A rúnák közül (melyekből naponta merítünk a 12 típusnak szóló előrejelzésre) a 21. számú A kapu nevet viseli. Ennek a hosszú szövegéből idézek egy gyönyörű analógiát: „A kapu a határ a Menny és a földi között. Az ide való elérkezés annak a felismerése, hogy kész vagy kapcsolatba lépni az istenivel….. Képzeld el magad egy hegytetőn álló kapu előtt. Hogy az egész életed mögötted és alant fekszik. Mielőtt átlépsz (tudniillik a kapun), állj meg egy pillanatra és tekintsd át a múltat, a tanulmányokat, az örömöket, a győzelmeket, a fájdalmakat – mindent, ami elvezetett téged idáig. Figyeld meg mindezt, áldd meg mindezt, aztán engedd el. Mivel azzal, hogy elengeded a múltat, visszanyered az erődet. És most lépj át a kapun.” Bár nem az álmokhoz tartozik, hanem inkább a szimbólumokhoz, de ide kívánkozik a történet: székelyudvarhelyi származású tanítványommal és még két emberrel látogattunk Székelyföldre, s minden reggel mindannyian húztunk egy-egy rúnát arra a napra. Amikor többek közt Szejkére készültünk, aznap reggel az erdélyi lány a Kapu rúnáját húzta és megrendítő volt, ahogy a hegyoldalban álló székelykapukhoz érve felidézte a szöveget és átszaladt a kapuk alatt. (Illusztrációnkon a szejkei székelykapu-kiállítás látható.)



2013.05.13.
21.
Kert, park

A  k e r t  az álmodó életének fejlődésére utal, illetve arra a vágyára, hogy önmagát művelje. Utal a saját, természetes forrásaira. Ha a kert szép, gondozott, akkor az álmodónak tiszta a lelkiismerete. Jó kapcsolatteremtési készséget is jelent. Ha a terület elhanyagolt, gazos: családi szégyen, egy közeli hozzátartozó olyan viselkedése, amit az érintett nem tud elfogadni. Gyümölcsös: esetleg szimbolizálhatja azt, hogy tilosban jár az álmodó.

A kert lehet még az emberi, elsősorban: női vadság jelképe, amelyet szabályozni és szelídíteni kell, hogy kezelhetővé váljon. Különösen a körülkerített kerteknek van ilyen jelentésük és még a szüzességet is jelenthetik.

P a r k: Ha a csendjét nem zavarja valamilyen kellemetlen körülmény, akkor a nyugalom, a lehetőségek szimbóluma. Az álmodó erőt meríthet belőle. A régi álmoskönyvek szerint illatos, mélyzöld pázsiton sétálni egy parkban az fiataloknak szenvedélyes szerelmet jelent. Ha viszont a park lepusztult lombja vesztett, akkor szerelmi csalódás.


2013.05.27.
22.
Félelem, rémület

Gyakori álom-motívum, amely az ébrenlétben is meglévő szorongásból ered. Érdemes utánajárni, hogy mi
vagy mik okozzák a szorongást. A legracionálisabb okoktól a legvadabbakig érdemes végigmenni a skálán. A racionálisak között a biztonság elvesztéséből fakadó félelem számtalan újabb formában realizálódhat (párkapcsolat, anyagi helyzet, munkahely, egészség, családi viszonyok, gyerek, gyerektelenség). A halálfélelem egy fontos tényező, annál inkább, mert minden veszteségélmény és attól való ijedelem nem más, mint egy-egy kisebb halálfélelem. A racionálisnak tűnő motívumok között is vannak olyanok, amelyek valóban fenyegethetik az álmodót, s vannak, amelyektől csak tart, valójában nincs realitásuk. Az elvont vagy teljesen irracionális félelmek között a valamitől (esetleg valakitől) való viszolygásban ölthet testet valamilyen rejtett, áttételes motívum, vagy például a gonosztól való félelem a saját sötét oldallal való szembenézés halogatására, hárítására utalhat.

Ha feltárjuk az okokat, megszabadulhatunk félelmeink, szorongásaink jelentős részétől, kellő „szorgalommal” akár valamennyitől is.


Klasszikus álomfejtés szerint a rémület, ijedelem arra utal, hogy váratlanul következik be valami az illető életében. Ennek a sokkját is lehet mérsékelni kellő átgondolás után.








EGÉSZSÉG-BETEGSÉG 


A FIZIKAI TÜNETEK ÜZENETEI

Ezoterikus felfogás szerint minden betegségnek pszichés alapja van, akár úgynevezett szerzett, akár veleszületett. Az utóbbira nyilván azt mondjuk: előző életekből származó, s megoldatlan problémák fajsúlyos kifejeződése, röviden: karmikus eredetű.

A szerzettnek tekintett betegségek vagy figyelmeztetések, vagy pedig valami helyett funkcionálnak kiváltó tényezőként. A figyelmeztetés jelleg amiatt lehetséges, mert a karmának a fizikai világban fizikai testünk fájdalmán keresztül van olyan egyértelmű megnyilvánulása, ami eltagadhatatlan, nem sejtés, nem „jel”, hanem egyfajta kényszerítő impulzus, melynek következtében tennünk kell valamit. Az ilyen figyelemfelkeltő fájdalom vagy kisebb betegség még az a stádium, amikor megállítható vagy egyszerűen átvészelhető az a fizikai probléma. Tipikus a térdfájdalom abban az esetben, amikor valamit nem akarunk megtenni, nem hajtunk térdet a nagyobb törvényszerűségek előtt. Amíg csak enyhe, elég az azonosítás: minek is állok ellent? S már a tudatosításra is megszűnhet a fájdalom, ha pedig meglépjük azt a lépést, akkor garantáltan. Amikor súlyosabb formában jelentkezik, akkor persze mutatja, hogy nem sikerült rövidre zárva megoldani a kérdést és külső segítségre, beavatkozásra – gyógyszeres, egyéb kezelés, műtét – van szükség ahhoz, hogy meghaladjuk a problémát.

A kiváltó jelleg – amikor valami helyett betegszünk meg – megint többféle okból léphet föl. Az elfojtott személyiségvonások, ingerek és ösztönös indíttatások gyakran betegségben kulminálnak (ez az, amit már a hivatalos orvoslás is szomatizált pszichés problémaként hajlamos kezelni) – mert valahol meg kell nyilvánulniuk, a karma nevelő hatását valahogy ki kell, hogy fejtse általuk.

A másik fő vonal pedig az, amikor valamit nem akar megtenni, elviselni az ember, holott pontosan tudja, érzi, hogy aktuálisan az lenne a dolga. Ekkor bizony könnyen lehetséges, hogy valami fizikai probléma formájában kénytelen azt a feladatot elvégezni. Az imént emlegetett térdfájdalom is ilyen, de a másik igen közismert példa: le kell állni, átgondolni a dolgokat, bevárni másokat. Az érintettnek azonban nem akaródzik leállni, hát eltöri a lábát és így ha tetszik, ha nem, kénytelen lelassulni.

Betegséghajlamaink, sőt: balesetre való hajlamaink tehát lappangva vagy kevésbé lappangva, de születéstől fogva megvannak. Ezeknek nem szükségszerűen kell azonban valódi betegségben megnyilvánulniuk. A lényeg az, hogy foglalkozni kell a azzal a területtel, szervvel, funkcióval, ami gyengébb, mint a szervezet többi része. A megelőzéssel is kikerülhető egy sereg betegség kialakulása. Még jobban kikerülhető a karmikus munka ütemes végzésével, mert ha az ember mindig azt csinálja (csinálná), ami a dolga, akkor fölösleges figyelmeztetni.

Az egyéni horoszkópokból remekül lehet látni, kinek mik a különös érzékenységei, milyen pszichés háttérrel függnek össze, életünk mely jelenségei vagy szereplői ingerlik legjobban ezeket, s mit tud tenni, esetleg milyen technikát tud megtanulni- használni az illető arra, hogy képes legyen moderálni mentális- érzelmi- indulati- verbális reakcióit. Úgy méghozzá, hogy saját maga is el tudja fogadni, mások is és ne legyen szükség az elfojtásra.

Rengeteg, jobbnál jobb kiadvány foglalkozik azzal, hogy melyik betegség, fiziológiai anomália milyen mentális- pszichés problémával függ össze. Az alábbi címszavak után mindig megjelölöm, hogy melyiket használtam fel alapként. A szövegek nagy részében azonban sok saját tapasztalaton, megfigyelésen alapuló megállapítás, illetve némely asztrológiai vonatkozás és kisebb eszmefuttatás is szerepel.

2012.07.12.
1.
 Agy 

– „a komputer, a kapcsolótábla szerepét tölti be.” Az információk begyűjtése- továbbítása, ezek alapján történő irányítás a funkciója. Az embernél különösen kiemelt a szerepe, hiszen ettől vagyunk emberek. Minden aggyal kapcsolatos anomália a vezérlés- irányítás elvesztésére- rugalmatlanná válására, téves kapcsolásra, az impulzusokkal szembeni ellenállásra utal.
Agydaganat: helytelen programozás, önfejűség, a régi bevésődött minták megváltoztatásának elutasítása.
Migrén: az érintett nem szereti, ha megmondják, mit csináljon, ellenáll az élet természetes menetének – mivel azonban ezt más módon nem fejezi ki, a feszültség testi tünetben tör felszínre.
Agysorvadás (öregkori): vágy arra, hogy elhagyja az ember ezt a bolygót. Képtelenség a reális élettel való szembenézésre.
Fejfájás: az Én alábecsülése, önkritika, félelem.


 Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke felhasználásával.



2012.07.19.
2.
Idegrendszer 

– kommunikáció; felvevő- és leadó. A körülményekben való eligazodásért, a haladásért felelős. A felületi és a komolyabb, neurológiai panaszok mögött mindig az rejlik, hogy az érintett nem bízik abban, hogy előre tud haladni. Tulajdonképpen nem bízik saját képességeiben, miközben nem biztos abban, hogy jól ítéli-e meg azokat.
Idegesség (félelem, szorongás, stressz): félelem attól, hogy nem sikerül megvalósítani önmagát, aggódás az előrehaladás miatt. Lázas kapkodás, erőlködés. Ugyanakkor a legszívesebben elmenekülne a feladatok, problémák elől.
Idegösszeomlás: csak a saját körében mozog az érintett, nem akarja tudomásul venni a külvilág ingereit, ragaszkodik elképzeléseihez és céljaihoz. A kommunikáció bukása, a csatornák eldugulása.
Akut idegességet idézhet elő az anyagcsere-folyamatok felborulása: pl. túlzott cukor- kávé- teafogyasztás.
„…senkitől sem lehet többet elvárni, mint hogy képességeihez mérten a legjobbat adja. Az ember tehát önmagától sem követelhet többet, mint hogy boldogan nyújtsa képességei legjavát, s ne akarjon többé más lenni, mint ami valójában. Amint önnön lényét vállalni tudja, s nem akar többé tökéletes lenni, belső zaklatottsága és idegessége is megszűnik, s helyét jóleső nyugalom foglalja el.” (Tepperwein)
A komolyabb neurológiai problémák – Parkinson-kór, Huntington-kór, szélütés, sclerosis multiplex, epilepszia hátteréről, részleteiről külön-külön lesz majd szó.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke és Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? c. könyvének felhasználásával.




2012.07.26.
3.
Vérkeringés

A vér és annak szüntelen áramlása az energia mozgását jelképezi: az energia felvételt és elosztást, annak egyenletes vagy egyenetlen voltát. Az aktivitáshoz elengedhetetlen az optimális vérkeringés, az ember komfortérzetéhez elengedhetetlen az, hogy érezze saját aktivitásának eredményét, hasznát – egyszóval: örömét.

A vérkeringés zavarai az energia, vagy öröm folyamatos áramlásának akadozását, megrekedését vagy túlzott voltát mutatják. Közönyösség, kedvetlenség, a felelősség elhárítása is lappanghat a háttérben, a mindenki életében adódó konfliktusoktól elzárkózás igénye (például a keringés összeesése, ájulás formájában). A perifériás vérellátottság zavarai (hideg kezek, lábak) azt mutatják, hogy megvan ugyan az érintett szándéka az aktivitásra, de a gyakorlati megvalósítástól valami mégis távol tartja. Fél a lehetséges következményektől, nem áll biztosan a lábán ott ahol van, nem tartja méltónak a körülményeket.
A vérszegénység (vashiány) az állóképesség hiányát vagy csekély voltát jelképezi – az illető nem tudja átalakítani a kozmikus energiát fizikális szintre. Ez az „igen, de” attitűd: megvannak a feltételek, de – ismételten – nem tud bízni abban, hogy képes megoldani a dolgokat. Röviden: az önbizalom problémája.

A további, vérkeringéssel kapcsolatos anomáliákról majd egyes ilyen jellegű betegségeknél (pl. alacsony- magas vérnyomás, vérrög stb.) lesz szó.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke és Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? c. könyvének felhasználásával.





2012.08.02.
4.
Anyagcsere, emésztőrendszer, emésztés

A fizikai szintű anyagcsere mentális-pszichés (karmikus) hátterében 1.) a külvilágból származó összes benyomás, inger, - konkrét és átvitt értelmű – tápanyag bevitele, felvétele; 2.) differenciálása, vagyis minősítése: mi hasznos és mi káros számomra; 3.) feldolgozása, a szervezetbe/lélekbe, szellemiségbe beépítése és 4.) a felesleges, a salakanyag eltávolítása áll. Sokkal bonyolultabb a folyamat annál, semhogy csak az emésztőrendszerrel el lehetne intézni, hiszen ide tartozik tágabb értelemben a méregtelenítés, tehát a nyirokrendszer működése is. Egyelőre és ebben a blokkban a tápcsatornával foglalkozunk röviden.

Már az is iránymutató, hogy kinek milyen az ízlése: mennyire szereti az erős ízeket, diétás koszton él-e, felismeri-e, hogy valami(k)re érzékeny a gyomra, emésztése, minősített eset, amikor felismeri, de nem törődik vele. Aki kizárólag a megszokott ízeket hajlandó beengedni (például külföldön), sőt: még csak meg sem kóstol egy idegen ételt, az ellenáll minden újnak, minden változásnak. Úgy gondolja, ő megtette a magáét ebből a szempontból kamaszkoráig/fiatal felnőtt koráig, innentől minden maradjon csak ugyanúgy. Aki kedveli az újdonságot, az értelemszerűen nyitott a külvilág benyomásaira. A kívülről érkező információk intellektuális és érzelmi jellegűek. Egyaránt vonatkozik mindkét kategóriára a befogadás-feldolgozás-elengedés egysége. A hasmenés hátterében a túl heves, túl gyors, kapkodó és elutasító reakciók állnak. Az ellenkező előjelű, székrekedéses, szorulásos tünetek a feldolgozás elégtelenségére, az érzelmek tartogatására, az áldozathozataltól és veszteségektől való félelemre utalnak.

Az emésztés ugyan túlnyomórészt a tudattalan régióiban zajlik (a vastagbél például pontosan a tudattalant is jelképezi), viszont tudatos hozzáállással remekül megelőzhetők vagy ha már kialakultak, akkor kezelhetők panaszai: az új befogadására és a felesleges dolgok elengedésére irányuló mentális „gyakorlatokkal”.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke; Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? és Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvének felhasználásával.




2012.08.09.
5.
Anyagcsere- vizelet kiválasztás

A fizikai szintű anyagcsere mentális-pszichés (karmikus) hátterében 1.) a külvilágból származó összes benyomás, inger, - konkrét és átvitt értelmű – tápanyag bevitele, felvétele; 2.) differenciálása, vagyis minősítése: mi hasznos és mi káros számomra; 3.) feldolgozása, a szervezetbe/lélekbe, szellemiségbe beépítése és 4.) a felesleges, a salakanyag eltávolítása áll. Ahogy az emésztőrendszernél is el lehetett mondani, itt is érvényes, hogy szerteágazó, bonyolult folyamatokról van szó, amelynek rész-egységei utalhatnak más és más pszichés problémára.

A vizelet-kiválasztás szervei és funkciója a külvilággal való kapcsolattartással függnek össze, így panaszai a személyközi problémákra, érzelmi konfliktusokra, az emberi kapcsolatok, s azon belül különösen a partnerkapcsolat zavaraira utalnak. Itt jegyzem meg, hogy minden szervnél, betegségnél, egészségi anomáliánál meg lehet találni az asztrológiai összefüggéseket is, de kevés olyan van, hogy direktben és szimplán egyetlen jeggyel (vagy bolygóval) lenne analógiában a szerv és a probléma. A vese, vesetájék a Mérleghez tartozik és ez a jegy a „Te”, a társkapcsolat jegye – íme itt van a primer megfelelés.

A vizelet-kiválasztásnak fontos funkciója a méregtelenítés. Amikor ezzel gond van, akkor a hátterében teljesítmény-gyengülés, fáradtság, az elfogadás elutasítása, adás- kapás egyensúlyának felborulása, csalódás, kudarc, önértékelési zavar rejlik.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke; Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? és Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvének felhasználásával. 





2012.08.16.
6.
Izomzat

Mozgékonyság, rugalmasság, aktivitás, cselekvőkészség, erő, versengés, becsvágy, akarat – ilyesmik rejlenek a pszichés- mentális- spirituális hátterében az izomzattal összefüggő jelenségeknek. Csupa tüzes – azon belül is közelebbről marsikus jellemzőt soroltam fel, s tudni való, hogy a Mars bolygó uralja az asztrológiai felfogás szerint az izomzatot.
 
Akad-e valaki, aki nem ismeri az izomlázat? Nem tapasztalta-e meg, hogy hosszabb passzív időszak után hirtelen megmozgatott izomcsoportok milyen hevesen reagálnak a beindított aktivitásra? A jelenség arra figyelmeztet, hogy milyen különbség van képességeink és lehetőségeink között, de arra is, hogy célszerűbb az egyenletes cselekvési mód, mint az alkalmi. Azt is aláhúzza a spirituális üzenet, hogy ha nem „dolgozunk rá”, akkor a szervezetben keringő salakanyag nem távozik el, hanem további problémákhoz vezet. A renyheség helyett válasszuk azt, hogy mozgásba lendülünk és felhasználjuk energiáinkat valamilyen célirányos feladatra.

Az izomgyulladás a megrekedt agresszióra utal (lásd a marsikus tulajdonságok egyik legfontosabbikát), vagy arra, hogy túlzott aktivitást tanúsítottunk és meg kell állni egy időre, átgondolni, újrarendezni belső- külső viszonyainkat. Izomkeményedésnél a konfliktuskezelési készség felülvizsgálata esedékes. Izomgyengeségnél nyilván a tehetetlenség lesz úrrá az érintett személyen, a visszahúzódás igénye a túlzott terhelést jelentő feladatok elől. Izomgörcsnél az egyoldalú látásmód okoz problémát, csak arra koncentrálunk, amibe valamiért belekapaszkodtunk, holott biztosan van még jó pár út, amerre indulni lehetne (lásd: rugalmasság). A változó körülményekhez való alkalmazkodás szenved csorbát. A görcsös akarást ugyancsak szimbolizálja.

Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? és Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvének felhasználásával.


2012.08.23.
7.
Csontrendszer

A tartószerkezet, struktúra, szilárdság, ugyanakkor bizonyos rugalmasság is a szervezetünk vázának konkrét és átvitt értelmű jelentése. A csontok a Szaturnusz fennhatósága alá tartoznak, így a tartósság, megbízhatóság képzete is bízvást társulhat hozzájuk. A normáknak megfelelés ugyancsak kapcsolódik úgy a csontozathoz, mint a konzervatív szemléletű Szaturnuszhoz.

A csontozattal kapcsolatos problémák két fő forrása az, hogy ha túlzottan ragaszkodunk megmerevedett struktúrákhoz és ellenállunk a változásnak, vagy ha jelentősen el akarunk térni a normáktól és ez belső konfliktust okoz. A legmarkánsabb- és gyakoribb jelenség a csonttörés, ami általában összekapcsolódik a baleset fogalomkörével. Ez a karmának már olyan nyilvánvaló üzenete, hogy nem lehet nem észrevenni. A csonttörés gyógyulása hosszú folyamat, melyben bőségesen van alkalma az érintettnek elgondolkodni mindenféle dolgon. A legcélszerűbb persze főleg azon, hogy miben nem tudott elmozdulni és hogyan bírja rá magát a változásra. Néhány minősített esetben a törés nem a merev magatartás következménye, hanem azért történik éppen, hogy megálljt parancsoljon az illetőnek túlzott aktivitásában, kapkodásában, türelmetlenségében és pihenjen egy kicsit, gondolkodjék (ugyancsak) és várja be a többi embert, vagy azt az időminőséget, amikor aktuális lesz amit olyan nagyon akar.

Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? és Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvének felhasználásával.


2012.09.06.
8.
A szem

Az érzékszervek közül az emberi civilizációban a szem áll az első helyen, holott a hallás legalább annyira fontos, sőt: hamarabb működik, mint a látás. (A magzat a méhen belül hallja a hangokat.) Rengeteg, a szemmel kapcsolatos kifejezés, szólás, szólásmondás van, ami jelentőségét kiemeli és illusztrálja. És: rengeteg különféle probléma is adódik a szem körül, amelyeket itt legfeljebb egy-egy mondattal lehet jellemezni.
A szemben is lehet látni az egész test állapotára, funkcionálására vonatkozó részleteket, visszamenőleg, aktuálisan és valamilyen időtávban előre is – ez az alapja az íriszdiagnosztikának.
A szembetegségek pszichés háttere általában az, hogy az érintett nem szívesen látja, ami életében illetve körülötte végbemegy.
A gyermekkori szembetegségnél nyilvánvaló, hogy a gyermek azt nem akarja látni, ami a családjában történik, s amire ő nincs befolyással.
Rövidlátás: az ember jövőképe bizonytalan, ezért esetleg félelmetes, jobb nem látni a távolabbi dolgokat.
Távollátás: a jelen nem elég vonzó, vagy egyenesen riasztó.
Szemtengelyferdülés: a beteg nem szívesen szembesül önmagával, nem akar szembenézni.
Összetérő kancsalítás: ebben az esetben a külvilággal nem akar szembesülni az érintett, de jelent önellentmondást, egymást keresztező célokat, tisztázatlan motivációkat is.
Széttartó kancsalítás: ez is jelent egymást keresztező célokat, és azt, hogy sem önmagát, sem a külvilágot nem akarja látni az ilyen ember.
Kötőhártya-gyulladás: frusztráció, harag olyan látott dolgok miatt, amelyekkel nem tud mit kezdeni a szülött.
Szaruhártya-gyulladás: engesztelhetetlen harag, agresszió,amit persze elfojt az érintett és testi szinten jön ki (lásd: a Névjegyben az Egészség, betegség blokkról szóló felvezető részt).
Szürkehályog: a beteg képtelen bizakodva előre tekinteni, jövőképe sötét és ezért nem akarja inkább látni.
Zöldhályog: engesztelhetetlenség, régi és feldolgozatlan sérelmek által okozott feszültség, túlnyomás.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke és Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve: a betegség című könyvének felhasználásával.



2012.09.13.
9.
A fül

Az engedelmesség szerve, amennyiben a külvilágból érkező jelek, információk felvételére alkalmas. Ezen felül az egyensúly szerve, méghozzá a külső-belső indikációk; külső-belső hangok; engedelmesség és önállóság; alárendelés (alázat) és individualizmus közötti egyensúlyé.
Sajátos módon a passzívabbnak tekintett Szaturnuszhoz és az aktivitás fő-fő jelölőjéhez: a Marshoz tartoznak a fülek, ebben is megjelenítve az egyensúly problémáját, mi több: feszültségét.
A gyerekkori fülfájás rendkívüli gyakorisága élesen rávilágít arra, hogy ez az érzékszervünk milyen fontos, és arra is, hogy a felnőtteknek kiszolgáltatott gyerek így próbálja megvédeni magát azoktól a hatásoktól, amelyeket kénytelen hallani (például a konfliktusokat) és nem tud ez ellen tenni semmit. Azon kívül persze, hogy megbetegíti magát és gyulladt, eldugult füllel legalább halkabb lesz a külvilág zaja. Makacsság szintén rejtőzhet a jelenség mögött: a saját akaratát szeretné inkább érvényesíteni, semmint másokét, nem akar engedelmeskedni, inkább meg sem hallja, mit mondanak. Az időskori fokozatosan vagy gyorsan beálló süketség hátterében viszont – az előbbi szempontokon kívül gyakran az van, hogy egyre inkább a belső hangra szeretne figyelni az érintett, vagy arra kell figyelnie és ennek érdekében kizárja a zavaró információkat.

A két szélső életkor között is előfordulnak természetesen fül-problémák. A testben bárhol keletkező gyulladások mindig elfojtott agresszió következményei. A fül gyulladásos problémái az előzőekben említett szempontok valamelyike miatt felgyülemlő, fel nem dolgozott agresszió miatt jöhetnek létre. A fülzúgás sem ritka jelenség. Ennek hátterében olyan tartós stressz áll, amelyben ütköznek az egyéni és kollektív szempontok, belső zűrzavar jön létre, ahol folyamatosan vita zajlik a különféle belső- külső szempontok között és ennek a zümmögése, kopogása, morajlása okozza a panaszokat. A belső csendre – harmóniára – irányuló kétségbeesett törekvés annál hiúbb, minél kevésbé akarja a külső jeleket, figyelmeztetéseket elfogadni az érintett.

A fül valamilyen problémájánál érdemes átgondolni: mi okoz frusztrációt, mit nem akarunk meghallani illetve nem tudunk feldolgozni. Mit tudnunk tenni annak érdekében, hogy másként viszonyuljunk a kérdéshez. Képesek vagyunk-e elfogadni és elengedni azokat a tényezőket, amelyek befolyásunkon kívül esnek és képesek vagyunk-e változtatni azokon, amelyekre van ráhatásunk. Az agressziónak a feldolgozása, transzformálása segít a lobos problémáknál. A rendszeres, a harmónia átélésére irányuló meditáció, zenehallgatás, „csendterápia”, befelé figyelés, a lélek „átmosása” valamilyen jól személyre szabott technikával szükségtelenné teszi a fül megbetegedését, na és általában is igen jót tesz mindenféle – spirituális- mentális- pszichés és fizikai – síkon.

A szemben az íriszdiagnosztikával lehet látni az egész testet és működését. A fülön szintén megtaláljuk a reflexzónákat, ahogyan a talpon is, fontos akupunktúrás- akupresszúrás bázis. A füllyukasztás valamilyen mértékben és mennyiségben számos kultúrának része, vagy rituális hagyományként, vagy divatként. Érdemes megvizsgálni, milyen zónákat érint egy-egy ilyen beavatkozás és hogy vajon miért.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke; Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum valamint Dahlke: A lélek nyelve a betegség c. könyvének felhasználásával.



2012.09.20.
10.
Az orr

A szemmel és füllel kapcsolatban is sok szólás tereli arra a figyelmet, mennyire fontosak ezek az érzékszerveink. Az orr is sokat szerepel szófordulatainkban – az orra után megy, kiszagol valamit, veszélyt szimatol, fennhordja az orrát, lógatja az orrát, a földet túrja az orrával, megorrol valakire, mindenbe beleüti az orrát, orrára koppintanak, az orra alá dörgölik, az orrára van írva stb.

Az orr szimbolikus jelentése: öntudatosság, önbecsülés, büszkeség, hatalom (hatalomhoz való viszony) – és: egy váratlan fordulattal: szexualitás. Ha jobban átgondoljuk, úgy már nem is annyira váratlan, hiszen az önértékelésnél, önbecsülésnél igencsak nagy hangsúlyt kap, hogyan tud megfelelni valaki a nemi szerepének. A nőknél is megvan ennek a jelentősége, a férfiaknál pedig hatványozottan. Az orr a Skorpióhoz tartozik, ami köztudottan szexuál-jegyként ismert. Az önértékelés, önbecsülés kérdéseit is adekvátnak tekinthetjük a nyolcadik jeggyel, s a vele analóg nyolcadik házzal, hiszen az az „önnevelés” területe is. A hatalom ide kapcsolása igényli a több magyarázatot. Az önmagunkon való uralkodás egyik fontos része a hatalom gyakorlásának! Erről általában hajlamosak vagyunk elfeledkezni, amikor ilyesmiről van szó, pedig az uralkodói szerepnek is fontos része. Ezen kívül pedig: a saját akarat érvényesítése az életben óhatatlanul együtt jár azzal is, hogy másokat rá kell valahogy bírni az együttműködésre, vagy rá kell másokra kényszeríteni akaratunkat. A Skorpió jellegű akaratérvényesítés ez, s nem egy tüzes jellegű. De hiszen az orr mint orientáló, tájékozódó szerv elsősorban befogadó funkciójával látja el feladatát.

Ahhoz képest, hogy – az orrából tüzet fújó sárkányt leszámítva – az orr passzívabb szerepet játszik, igen feltűnő, árulkodó módon helyezkedik el az arcon. Nem véletlen, hogy a mellplasztika után a második helyen áll a korrekciós műtétek sorában. Sokan kifejezetten azzal is indokolják a beavatkozást, hogy más lesz az önbizalmuk, tartásuk.

Az orral kapcsolatos cselekmények (orrtúrás) és problémák, betegségek mögött tehát önértékelési zavarok rejlenek. Szélsőséges esetben a feleslegesség érzéséig is fajulhatnak (pl. orrpolip háttere). Az orrsövényferdülés (ami a Skorpiók körében, vagy a Skorpióba eső betegségházzal feltűnően gyakori, szinte „kötelező”) hátteréhez figyelembe kell vennünk azt a keleti felfogást, mi szerint az orron keresztül áramló pránaáramlás pólusa a két orrlyuknál váltakozik 20 percenként, hol a jobb, hol a bal oldalon. A pozitív- negatív töltés, az akaratérvényesítés vagy befogadás (férfi- női oldal) közötti konfliktust szimbolizálja az egyik oldal felé ferdült orrsövény. Azt az oldalt nyilván elnyomja, a másikat pedig több levegőhöz/pránához juttatja.

A gyakori orrvérzés segélykiáltás és véráldozat: a veszélyeztetettség, háttérbe szorulás, értéktelenség érzése rejtőzhet mögötte (hacsak nem napszúrás, ami egy más kategória, bár mutat rokonságot).

Az orrcsont törése, sérülése azt jelzi, hogy túlságosan előrenyomult az érintett, célszerű visszavonulnia, visszafognia magát, kivárni a megfelelő időt vagy tudomásul venni saját határait (ez is önértékelés).

Az orr problémáinál átgondolandó kérdések között az önértékelést érdemes körbejárni, mennyire reális, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a helyére kerüljön. Megfelelő helyen van-e az ember. Elégedett-e szexuális életével és ha nem, e téren mit tud korrigálni (vagy a hozzáállásán vagy az értékelésén). Elég univerzális energiához jut-e hozzá? Ha nem, ezen hogyan tud javítani?

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke és Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvének felhasználásával.




2012.09.27.
11.
Ízérzékelés

Az érzékelés szerveiből négy (látás, hallás, szaglás és tapintás) viszonylag jól lokalizálható egy-egy fizikális objektumra (szem, fül, orr, bőr). Az ízérzékelés bonyolultabb: ízlelőbimbók nemcsak a nyelven, hanem a szájpadláson, gégefedőn és a torok nyálkahártyájában is találhatók és részt vesznek abban, hogy értékeljük azt a négy ízt, amit alapvetően meg tudunk különböztetni. Az édes-savanyú-sós-keserű ízek iránti vágy sokat változhat életünk során, legalábbis az emberek egy részénél.

Érdekes, hogy az általam rendszeresen forgatott, a betegségek pszichés hátterével foglalkozó irodalmakban alig van ide vonatkozó útmutatás. Ráadásul kedvenc szerzőmmel, Rüdiger Dahlkéval is vitatkozni kényszerülök abban, hogy a dohányosok ne éreznének ízeket és azért nem szeretik a gyümölcsöt (többek között), mert azok aromáját nem tudják megkülönböztetni. 36 évig dohányoztam és 10 éve nem teszem azt. Magam is azt hittem, hogy változni fog szag- és ízérzékelésem, de meglepetésemre legfeljebb minimális változást tapasztalok. Az ízérzékelésben semmit. S ez nem azt jelenti, hogy sikerült megölnöm végleg ízérzékelésemet, hanem éppúgy szerettem a gyümölcsöket azon évtizedek alatt is, amíg dohányoztam, mint előtte és utána és nagyon jól éreztem az ízeket is. Egy példa természetesen nem képvisel nyomós statisztikai érvet, s Dahlke bizonyára komoly felmérésekre alapozza állítását, de több dohányost ismerek, akinél az ízérzékelés nem sérült súlyosan.

Abban viszont teljesen egyetértek, hogy a vegyszerek használata, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés különböző módszerei rendkívüli mértékben módosítják az összes növény és a belőlük előállított élelmiszer ízét. S akkor még arról nem beszéltünk, hogy az iparilag előállított élelmiszereknél használt ízfokozók, aromák és mindenféle mű-termékek miként befolyásolják állapotainkat.

Köztudott, hogy az édes ízt mennyire kedvelik (megkedvelik) a gyerekek és hatalmas tömegek. A megédesíteni az életet és hasonló szólások is aláhúzzák ugyanezt. Alighanem megvan az összefüggés abban, hogy a nyelv hegyén érezzük ezt az ízt, vagyis legelőször, leggyorsabban ezzel tudunk kapcsolatba kerülni. A gyors kielégülést, vigasztalást megszerezni az egyik legegyszerűbb módszer hamar enni valami édességet. De energiapótlásra is szoktuk használni, ami ugyancsak pótcselekvés, mert az univerzális energia nem a csokoládéban rejlik.

A sós ízt is még a külvilághoz közel, az édes utáni területen, a nyelv két oldalán érezzük. Az élet sója és hasonló kifejezések, vagy a só mint archetípus (északi mitológia tengerbe süllyedt malma, ami sót őröl; a só mint erős attribútuma szeretetnek, hatalomnak; sóbánya mint mitikus hely) messzebb mutat, mint egy puszta ízérzékelés.

A savanyú érzékelése a szájüregben beljebb haladva történik. Nem érezzük rögtön, nem jelent semmilyen azonnali kielégülést, általában kiegészítő tápláléknak fogyasztjuk (savanyúság). Azok szeretik különösen, akiknél a természetes savtermeléssel probléma van és pótolni kell. És azok szeretik, akiknél lényegesebb az elmélyülés, a világ benyomásainak alaposabb átélése és feloldása.

A keserű íz érzékelése helyezkedik el a legtávolabb a külvilágtól. A megkeseredik szájában a falat érzékletesen fejezi ki, hogy ahogy halad a tápcsatorna felé a bevitt táplálék, úgy lép be az ízérzékelés különböző fokozata. Valószínű, hogy a töprengésre, rágódásra, jó esetben: alaposságra hajló emberek kedvelik ezt az ízt, akik nem irtóznak alászállni az élet sötétebb bugyraiba sem.


Az erős íz kedvelői be akarják fogadni a világ jelenségeit, viszont olyan védelmi rendszerük van ellene, annyira önmagukra vannak beállítódva, hogy erőteljes hatásra van szükség áttörni a védelmi vonalat. A finomabb rezdülésekre kevésbé fogékonyak, ha nem haladja meg valami az ingerküszöbüket, akkor nem érzékelik. Akik nem szeretik/bírják az erőset, azok pedig túlzottan ki vannak téve a behatásoknak.

Ez a szócikk szinte kizárólag saját benyomásaimra épült. Minden megerősítő- vagy cáfoló visszajelzést, tapasztalatot örömmel fogadok!




2012.10.04.
12.
Tapintás

Erről a szóról, hogy tapintás valószínűleg a legtöbb embernek a kézzel történő érintkezés jut eszébe, holott minden olyan érzékelés ide tartozik, ami a bőrön keresztül történik. A hideg- és melegérzet; a járófelület minőségének (homok, kavics, aszfalt, kockakő, parketta, műanyag) érzékelése még lábbelin keresztül is (!); a nyomás, szorítás (cipő, ruha) tényének közvetítése az agyba – a bőr segítségével megy végbe.

A bőr mint érzékszerv, mint (határ)védelmi rendszer és mint a szervezet működésének látványos mutatója külön-külön témakör. Most csak a tapintással kapcsolatos vetületével foglalkozunk, a következő részben a bőr másik két funkcióját vesszük jobban is szemügyre.

Köztudomású, hogy ha valakinek egyik érzékszerve csökkenten vagy egyáltalán nem működik, akkor a többi átveszi a szerepét. A vakok rövid gyakorlás után felismerik tapintás útján még a színeket, nem beszélve a formákról, s kiválóan tájékozódnak a talpukkal is, korántsem csak kifinomult, éles hallásukra alapoznak. Akinek nincs szüksége erre, ott nyilván nem feltűnő vagy visszafejlődött a képesség. Ennek az érzékszervünknek a legköznapibb és persze leg közismertebb funkciója a szeretet kifejezése: a testi kontaktusok - simogatás, ölelés – során keletkező energiaáramlás biztosít egy olyan többletet, ami szükséges a jó komfortérzethez, vitalitáshoz, egyszóval a túléléshez. Nem is szólva a szexuális érintkezésben szereplő rengeteg taktilis (tapintásos) ingerre, nem véletlen hogy az egyik legfontosabb energiaforrás pont ez. Ha már itt tartunk: a sport vagy a tánc szintén rendkívül sok olyan elemet tartalmaz, ahol az érintkezésnek van szerepe, vagy mindkettőnél a hőérzetnek, s ugyancsak óriási energia-utánpótlást nyer művelője az intenzív terhelés által.

Megállapították már statisztikai adatok alapján azt is, hogy ha nincs kellő mennyiségű (átlagban napi 10-20 perc, lehetőleg többször alkalmazott) érintéses inger az ember életében, akkor szocializációja, egészsége, és kedélye csorbát szenved. Az etológia egyértelműen kimutatja és mindenki tudja, aki foglalkozik állatokkal valamennyit, hogy a kölykök nevelésénél mennyire fontos az anyai (némelykor apaival együttesen gyakorolt) gondoskodás, testi kontaktus, hordozás, kurkászás, játék. Az embergyerekeknél ugyanígy megfigyelték és egyre inkább előtérbe helyezik ezeknek a tényezőknek a fontosságát. Felnőtteknél éppúgy megvan a szükséglet, s többek között ezzel is magyarázható, hogy a hobbiállat-tartóknak jobb az általános mentális- pszichés állapota, hiszen a kutya- macska- nyúl simogatása, az állatnak nagyon is jól kifejezett igénye a testi kontaktusra megadja azt a szükségletet, energiatöbbletet (vagy egyszerűen csak biztosítja az akadálytalan energiaáramlást), mint az interperszonális kapcsolatokban alkalmazott érintés. Az „ingyen ölelés” (elég szerencsétlen magyarítású) mozgalom népszerűsége ugyaninnen fakad.

Rendkívül egyéni, hogy kinél hol van az ingerküszöb az érintés- tapintás- bőrérzékelés terén (is). Érdemes átgondolni ebből a szempontból, hogy mikor milyen élményeket éltünk meg akár önmagunkban, akár a másokkal történő érintkezés során, vajon mi okozza túlérzékenységünket vagy ellenkezőleg: a határozott ingerek iránti vágyat és fogékonyságot; a kevés és – másik végletben – a korlátlan mennyiségű simogatásra, birizgálásra vonatkozó igényt és hogyan tudjuk megoldani védelmünket az általunk tolakodónak, zavarónak ítélt testi érintkezésekkel szemben, illetve: hogyan tudjuk kielégíteni az arra vonatkozó szükségleteinket.

Ehhez a szócikkhez nem használtam forrásirodalmat.



2012.10.11.
13.
A bőr mint védelmi- és jelzőrendszer

Előző részünkben a bőrről, mint taktilis, tapintásos érzékszervről volt szó. Most védelmi rendszerként és olyan külső felületként vesszük szemügyre, amelyen legalább annyira látható minden, mint a szemben (ami a lélek tükre). Sőt: sokkal jobban, mert az íriszen ritkán láthatók annyira feltűnő jelenségek, amelyeket a nem szakember is észrevesz, ráadásul nagyítás és külön megvilágítás nélkül. A bőrön igen látványos a szervezet és psziché működési anomáliáinak legtöbb kivetülése: pattanás, furunkulus, kinövések, narancsbőr, na és a bőr – azon belül is különösen az arcbőr – színe, színének változása mind-mind arról árulkodik, hogy mi zajlik belül. A bőrrel kapcsolatos szóláshasonlatok is szép számmal forognak közszájon: majd kibújik a bőréből, nem fér a bőrébe, nem tud kibújni a bőréből, csont és bőr, vastag bőr, van bőr a képén, saját bőrét viszi a vásárra. A pirulás, elsápadás, kifehéredés, elszürkülés- és sárgulás már kissé más kategóriához tartozik, de igen látványosak és árulkodnak bizonyos folyamatokról.
 
A bőr védelmi rendszer funkciója természetesen onnan ered, hogy a szervezet legkülső eleme, az egész testet beburkolja (a nyálkahártyákkal együtt, amelyek átmenetet, kaput képeznek a bőr és a belső szervek között). Sérülése utat enged a külvilágból érkező „támadásoknak”, a baktériumoknak, vírusoknak, s maga a sérülés is egy goromba támadás. Hogy ennek oka is belülről származik, azt mi sem támasztja alá jobban, hogy a sérülés igen gyakran figyelmetlenség vagy kapkodás következtében keletkezik, a valódi külső támadásnál is elő- előfordul, hogy az érintett kiprovokálja a másunnan érkező agressziót.

A bőrön mutatkozó anomáliák számára tekintettel sem tudunk túl sokat foglalkozni eggyel-eggyel, így csak átfutunk néhányon.

Bőrbetegségek általában: a szorongás, nyugtalanság, vagy az elfojtott harag jelei, de a fenyegetettség érzése is kijöhet a bőr állapotán.

Bőrkeményedések, tyúkszem: megkeményedett nézetek, elképzelések. Állandó félelem. Ha kézen- és leginkább: lábon van ez, érdemes utánanézni, milyen reflexzónánál alakult ki a probléma és azzal a szervvel mi a helyzet. A lábujjak éppúgy hordoznak alap-jelentéseket, mint a kézé, a valahol kialakult tyúkszem tehát arról informál, hogy milyen életterülettel akad gondja az érintettnek.

Bőrkérgesedés: Úgy érzi az illető, hogy mások állandóan irritálják és fenyegetik. Veszélyeztetettnek és védtelennek érzi magát, ezért védőpáncélt növeszt a bántó ingerek ellen.

Bőrpigment-hiány: úgy érzi az illető, hogy nem tartozik senkihez sem. Kitaszítottság, elszigetelődés.

Cellulitis, vagyis narancsbőr: nagyon elterjedt, szinte „divat”. Pszichés hátterében egy gyermekkori fájdalomnál történő megrekedés rejlik, ragaszkodás a fájó emlékekhez. Ennek következtében nehézségei vannak a szülöttnek az előrehaladásban, s fél is attól, hogy saját útján haladjon. Ugyanakkor remek ürügy arra, hogy a testével kapcsolatos mindenféle problémáját koncentrálja egy bizonyos területre, azzal foglalkozzék, s megoldásától várhon megváltást. Nem véletlen, hogy a nőknél jelentkezik oly gyakran, férfiaknál elvétve.

Csalánkiütés: titkos félelem. A dolgok eltúlzása, probléma-tupírozás, a bolhából elefántot csinál az érintett.

Ekcéma: kibékíthetetlen ellentétek. Érzelmi kifakadások, békétlenség.

Farkasbőr: feladás. Jobb elmúlni, mint küzdeni a létért. Harag, megtorlás a másik végletnek tekinthető indulat.

Gombás megbetegedések: szétszórtság, frusztráció, harag. Követelődzés és bizalmatlanság a kapcsolatokban, ennek következtében hajlam arra, hogy megszerezze, „elvegye” amiről úgy gondolja, hogy neki jár.

Karbunkulus: mérgező, el nem engedett düh igazságtalanságok vagy igazságtalanságként értékelt jelenségek miatt.

Kelés: harag, forrongás, háborgó indulatok – itt is figyelembe vehető a vulkán-effektus.

Kinövések: régi sérelmek dédelgetése, a harag életben tartása némi önutálattal egybekötve. A minősített változata, amikor azért utálja magát, mert nem tudja elengedni a sérelmeket.

Kiütés: irritáció amiatt, hogy elkésik, lekésik valahonnan, valamiről. Ezen felül a figyelemfelkeltés gyermeteg módja.

Mitteszerek: a tisztátalanság és szeretetlenség érzése.

Pattanás (akne) az Én elutasítása, ezen kívül: valami a felszínre akar törni a mélyből, heves, erős indulatok – vulkáneffektus.

Szemölcs: gyűlölet, az ön-elfogadás hiánya, az egyén csúnyának érzi magát, akit nem lehet szeretni. Ha a talpon nő szemölcs, akkor még az is terheli, hogy az élet alapjainak és a jelenségeknek a megértése helyett dühöng, és a jövőbe is előrevetíti mérgét. Logikus, hogy az akadálymentes haladásban erősen korlátozott emiatt (és a talpon lévő fájdalmas szemölcs miatt).

Az övsömör és pikkelysömör ugyan a bőrön látszik, de mindkettőnek okai szerteágazók és külön fejezetet „érdemelnek”.

Louise Hay: Éld az életed című könyvének függeléke valamint Rüdiger Dahlke: A betegség mint szimbólum c. könyvének felhasználásával.



2012.10.18.
14.
Haj, szőrzet

A bőr „meghosszabbított” tartozéka tulajdonképpen a szőrzet, azon belül a haj is. Ennek állapota legalább annyira árulkodik a belső viszonyokról, mint a bőré. Az egészséges haj nem hullik a természetes kopásnál jobban, nem zsírosodik be napok alatt, nem törik és fényes, a fejbőr pedig nem korpásodik.

A bőrnél is lényegesek az egészségi szempontokon kívül az esztétikai, kozmetikai, beavatkozással (plasztika, smink, bőrápolás) kapcsolatos vonatkozások is. A hajnál pedig fokozottan, hiszen ezzel a szőr-függelékkel amióta emberi kultúráról beszélhetünk, mindig is sokat foglalkoztak férfiak és nők egyaránt. A divatokon belül is nagy a jelentősége annak, hogy milyen spirituális üzenetet, milyen mintát közvetít az aktuális áramlat a hajviseletben – színében, formájában, általában a kultúrájában. Persze keresztül-kasul összefügg az is, hogy a haj aktuális minősége = egészségi állapota és a vele megjelenített divat vagy kulturális áramlat hogyan viszonyul egymáshoz.

Anélkül, hogy kitérnénk az egyébként nagyon izgalmas hajtörténeti vonulatokra és jelenkori variációkra, érdemes itt is tudatosítani néhány dolgot. A haj az életerő (vitalitás) és a szabadság szimbóluma. Minél hullámosabb- göndörebb vagy öntörvényűbb a haj, minél hosszabb és minél sötétebb, annál nagyobb a szabadság- és függetlenségi vágy az illetőben. A kopaszra borotvált fej, vagy egy részének lecsupaszítása az valamilyen felsőbb, világi vagy vallási hatalomnak alávetettséget jelent. Az ősz haj ebben a megközelítésben: kapcsolat a sprituális szférákkal.
Fontos aspektus még az, hogy a haj antennaként is működik (vesd össze sokrétű kapcsolatát a felsőbb régiókkal), s a szabadon tartott szálak egy-egy vevőkészüléknek felelnek meg. A bekötött fej, szoros kontyba fésült haj nem enged teret sem az egyéni törekvéseknek, s az esetleg ilyesmire vagy eretnek, szokásoktól eltérő gondolatokra inspiráló impulzusoknak.

A haj, mint az életerő szimbóluma a népmesei- mitológiai motívumokban is szerepel, a Bibliában Sámson történetében. S itt térünk rá voltaképpeni tárgyunkra is, a haj állapotára, mint a mentális- pszichés- spirituális belső történések fizikai kifejeződésére.

A túlzott hajhullás (kb. napi 70 hajszál elvesztése, természetes cserélődése a normálisnak tekintett mennyiség mögött stressz rejlik, félelem, többek között attól, hogy nem tudja kontrollálni az érintett az életét, nem halad úgy előre, ahogyan szeretne. „Kihullik a haja” valamitől mondja a szólás, rendszerint a kifejezetten tartós krízist jelentő körülmények kapcsán. Oka lehet még: kimerültség, az életerő csökkenése – ezek természetesen szorosan összefügghetnek a stresszel). A hiányos táplálkozás részben ugyancsak lehet a túlterheltség következménye vagy helytelen étkezési szokásoké, vagy a rossz anyagi körülményeké (ami ismét óriási stressznek forrása).
A védtelenség érzése nagyobb területen keletkező kopaszodásnál jöhet elő. Ugyanez mutathat infantilis reakciókat is: menekülés a csecsemőkorba (egy másik szólás: „csupasz, mint a baba popsija” szemléletesen érzékelteti ezt). Dahlke szerint a naivitás jele is a kopaszodás. Ugyancsak Dahlke így fogalmazza meg a teendőket, a feloldást: „tisztázni a múlt dolgait, hogy teret adhassunk az új erőknek és impulzusoknak. Tudatos áldozathozatal. Lemondás külső szabadságunkról és hatalmunkról.”

Még mindig Dahlkéból idézek (A betegség mint szimbólum):
Hajhullás speciális változatainál a teendő:
  1. foltos: szembenézni a mély tudat alatti bánattal, gondokkal. Tudatos gyász, a gyász … bepótolása: vegyünk búcsút az elavulttól, régitől: lássuk be, hogy szabadságunkkal és hatalmunkkal fizetünk az elmulasztott dolgokért.
  2. tonzúraszerű: magasabb szférák iránti nyíltság
  3. kopaszodó halánték: több nyíltsággal közelíteni a filozófiai aspektusokhoz és a szellemi dolgokhoz
  4. magas homlok: teret engedni a szellemi világnak, előtérbe helyezni életünk szellemi aspektusát.

Megjegyzem itt, hogy bizonyos hajfestékek miatt történő foltos kopaszodásnál is jól tetten érhető a jelzett pszichés háttér.

Az ősz haj ebben a megközelítésben nagy megterhelésnek is lehet a következménye: az egy éjszaka keletkező fehér sáv vagy hirtelen teljes őszülés látványos példái ennek. A már említett, a spirituális szférákkal történő összeköttetés és a stressz természetesen ugyancsak szorosan összefüggnek egymással, hiszen a traumák sokkal közelebb visznek (jobb esetben) a nagy törvényszerűségekhez, s a spiritualitáshoz, mint a derűs élmények.

A hajszálak töredezettsége mögött tisztázatlan célok, megrekedés, az intuíció átmenetileg csökkent volta, illetve az intuícióval szembeni ellenállás rejtőzhet.

A korpásodás, túlzott hámlás arra figyelmeztet, hogy nem akarunk régi formánktól (buroktól), vagy szokástól megválni, új utakra térni, holott időszerű lenne.




2012.11.01.
15.
Allergia

Nagyon érdekes betegség, s a mi szempontunkból azért is fontos, mert rajta keresztül kiválóan tanulmányozható az a tétel, hogy pszichés elfojtások, hatások váltják ki a fizikai tüneteket. Az allergia szinte egyenesen demonstrálja ezt, hiszen némelykor elég rágondolni az allergénre, vagy a képét megpillantani, s máris produkálja a beteg a jellegzetes tüneteket.

Az allergia az Én és a Külvilág kapcsolatában létrejött defektus miatt alakul ki. Túlzott félelem, védekezés bizonyos dolgokkal szemben. A félelem agressziót szül, vagyis fokozott reakciókat ad a környezet felé az érintett, sőt: zsarolja, terrorizálja azt, mert nem engedi a közelébe azokat a tényezőket, amelyek allergiás reakciókat váltanak ki nála. A félelem tárgya sok minden lehet, általában olyasmi, ami „túlságosan” természetes, ösztönös, elemi erejű.

A természet ébredése, működése, burjánzása – életerő, vitalitás, szexualitás (fű, virágpor allergia).
Állatszőr – az animális, ösztönös vonatkozásoktól, nagy arányban a szexualitás állatias jellegétől való félelem. Macskaszőr – a macska a simulékonyság, lágyság, csábítás jelképeként a női oldal fenntartásait; a kutyaszőr a kutya támadó, őrző-védő funkciói folytán a férfi oldallal kapcsolatos ellenérzéseket és ellenreakciót jelzi.
Szennyeződések – kontaktus a valósággal (házipor).
Bizonyos élelmiszerek, különösen a gabonafélék és gyümölcsök – itt is a szennyezettség vagy/és a szexuális vonatkozások dominánsak.
Gyógyszerek, kemikáliák – olyan alattomos támadások elleni védekezés, amiket végképp nem tud kontrollálni az érintett. A szennyezettség tömény változata.

Az allergiát ki lehet iktatni az életünkből. Dahlke gyakorlatokat ajánl: „(dinamikus meditáció, konfrontációs gyakorlatok, testedzés – energia az allergia helyett); az érzékenység iskolázása (megtanulni megkülönbözteti a barátot az ellenségtől); kerülni az agresszió testi szintre szorítását, ehelyett inkább valóban megélni azt, vagyis agresszívebben gondolkodni és cselekedni; ´élni merni´, elfogadni a kihívásokat; offenzívebben cselekedni, kifejleszteni reakciókészségünket, ´megvívni az élet harcait´, élvezetet találni az erotikában; életünk elutasított és került területeivel szembenézni, bátran felvenni velük a harcot…”




2012.11.08.
16.
Depresszió

Ez egy gyűjtőfogalom, amit sokszor felületesen úgy használunk, hogy elmulasztunk belegondolni eredetébe, formájába és abba, hogy vajon mennyire kezelhető vagy sem.
Három alaptípusról lehet beszélni, melyek persze összemosódnak időnként.

A fizikai eredetűnek megvan a határozott kifejeződése: agyvérzés, daganat, más agyi károsodás, érelmeszesedés, rossz keringés, hormonzavar előzi meg illetve okozza. Egyes gyógyszereknek is van ilyen mellékhatása. Nagy kérdés, hogy a fizikai betegség van-e előbb és azt követi a depresszió vagy az utóbbi is hozzájárul az előbbi kialakulásához. Nyilván szoros kölcsönhatásban vannak egymással.

Endogén (görög eredetű kifejezés, jelentése: „belül születő”) depresszióról akkor beszélhetünk, ha a belső állapot, meglévő hajlam következtében keletkezik a fokozatosan vagy hirtelen kifejlődő depresszió, a belső űr, apatikus hangulat.

Pszichogén depresszió pedig a külső körülményekre adott hibás reakció. A kihívásoknak nem tud megfelelni a szülött, vagy legalábbis úgy érzi, hogy képtelen megfelelni, nem látja értelmét semminek, így saját életének sem. Kapcsolatrendszerét leépíti, hiszen úgyis értéktelen és senkinek nem lehet szüksége rá. A saját maga ellen forduló agresszió, önpusztító tendenciák legszélsőségesebb megnyilvánulása az öngyilkosság – gondolati szinten vagy kísérletként illetve befejezett módon.
Más szituációban a depresszió valamilyen tartós megterhelésre adott válaszreakció, alkalom a visszavonulásra.

Bármelyik fajtáról is legyen szó, a hajlam mindenképpen alapfeltétel. Vannak emberek, akik oly mértékben nem hajlamosak a depresszióra, hogy fel sem fogják, másoknál hogyan fordulhat ilyesmi elő és úgy is viszonyulnak hozzá. Fontos, hogy akinél pedig megvan a hajlam, miként kezeli azt magában. Ha periodikusan visszatérő – például: téli – depresszióról van szó, arra jól fel lehet készülni és meg lehet tenni azokat a lépéseket, amelyek segítenek tompítani vagy kiiktatni a hatást. (Fény- színterápia, meditációk, sport, tánc) A személyre szabottan és időszakosan jelentkező depressziót – amennyiben felismeri az érintett – ugyancsak viszonylag jól lehet kezelni. A lehető legrosszabb reakció természetesen az, ha tehetetlenül sodródik a depresszió legmélyebb bugyraiba az érintett. Márpedig ennek a betegségnek ez az egyik kifejezett jellegzetessége, úgyhogy igen sokan belesüppednek abba az állapotba, amelyből egyedül és egyszerű módszerekkel már nagyon nehéz vagy nem is lehet kikecmeregni. Ilyenkor elkerülhetetlen a külső beavatkozás, terápia, esetleg gyógyszeres kezelés. (Ezt sokan vitatják.)

Az asztrológiában nagyon sok jelölő mutathat depresszióra való hajlamot. A téli jegyek bolygói; sok vagy jelentős vagy ugyancsak depresszív jelölőként funkcionáló bolygó a IV. 8. vagy 12. házban; a Neptun vagy akár a Jupiter bizonyos támadottsága, s így tovább. Azt is viszonylag jól be lehet határolni, hogy önmaga tudja-e kezelni az illető a dolgot, vagy valamilyen külső segítségre szorul. S azt is fel lehet mérni a horoszkópból: orvos segít-e a legjobban vagy valamilyen más eszközt célszerű igénybe venni, s ha igen, milyent. Nagyon jó hatást érnek el a különböző oldások, kineziológia, SVT (spirituális választerápia), vagy más, az érintett által elfogadhatónak ítélt módszer.

Nyomatékosan felhívom a figyelmet itt arra, hogy az semmiképpen nem jelent „külső segítséget” ha a környezet tagjai nekiállnak noszogatni a depressziós embert arra, hogy „szedje össze magát”, vagy fel akarják vidítani olyan akciókkal, amiken lehet, hogy még jobb állapotában sem mulatna illetve ellátják mindenféle jó tanáccsal arra, hogyan vidulhatna. Ezzel az esetek óriási százalékában (sokkal) többet ártanak, mint használnak. Ha lehet egyáltalán segíteni, akkor együttérzéssel, bizonyos kímélettel. Fontos, hogy a depresszióban szenvedő megtalálja önmagát, merje élni a saját életét, ki tudja fejezni valódi énjét. Legyen képes örülni annak, hogy pontosan olyan, amilyen. Ha ehhez hozzá tudunk járulni – akkor tudtuk őt támogatni.




2013.04.25.
17.
Szenvedélybetegségek

Minden ilyen, vagyis: fokozott, a „normálisnál” sokkal erősebb kötődés valamihez, az életnek egy (vagy néhány) kiválasztott eleméhez, nem más, mint az egység keresésének torzult formája. Az érintett személy a látszólag egyszerűbb utat választja, illetve egyedül gondolja (persze nem tudatosan) megoldani a problémát. Ez logikailag fából vaskarika, hiszen ha igaz, hogy az egység felé törekszünk, ahhoz mindig hozzátartoznak mások, következésképpen egymagunkban nem sokra megyünk.

A szenvedélybetegség mint más, fizikai tünetekkel járó betegség forrása az én olvasatomban kissé másként fest. Szerintem tudniillik ugyanarról a tőről fakad mindkettő és nem biztos, hogy ok- okozat szinten kell értékelni. Magyarán: akinél az inger különösen erős arra, hogy valamilyen szenvedély felé forduljon, annál az is különösen erős, ami miatt ezt teszi, s ha nem alkalmazna valamilyen pótlékot, alighanem akkor is megbetegedne, csak éppen „magától” vagy – még inkább – az elfojtás következtében. Erre is számos példa van, csak az egészségügyi statisztikák nem tartalmazzák a teljes populáció adatait, hanem főleg a betegségek által érintettek tömegét. Így nem lehet felmérni, hogy a beteggondozásba nem került emberek közül mennyit érint egy-egy szenvedélybetegség illetve szenvedély.

Sok olyan példa is ismert, amikor úgy él valaki, ahogyan az egészséges életmód „protokollja” előírja, s mégis ugyanúgy meghal például rákban, mint egy alkoholista vagy megrögzött dohányos.

Másfelől viszont kétségtelen, hogy a fogyasztói vagy/és individualizálódott társadalomnak egyik vadhajtása az azonnali kielégülés keresése, s ami nem megy az emberi kapcsolatokon keresztül aprómunkával araszolva az egység felé, azt megpróbáljuk más úton-módon megszerezni.

A sorozat következő részeiben közelebbről is megnézzük egy-egy függőség mibenlétét, most csak áttekintjük, hogy a közismerteken kívül még milyen, torzultnak minősíthető kötődések fordulnak tipikusan elő.

A leggyakoribbak: alkoholizmus, dohányzás, drogfüggés. Ezeken kívül még számos más függőséget tartanak számon, s azok is bátran kiegészíthetők olyanokkal, amelyeket orvosilag (még) nem (vagy csak részlegesen) minősítenek szenvedélybetegségnek. Rögtön ilyen a gyógyszerfüggés. Az egészséges életmód-függés (amely még nem éri el a mánia határát, de ha eléri, úgy is megfelel). Visszakanyarodva a többé-kevésbé kanonizált függőségekhez felsorolás-szerűen: evéskényszer, információéhség, munkamánia, birtoklási kényszer (vásárlás), sikerhajhászás, érvényesülés- hírnévhajhászás, játékszenvedély, gyűjtőszenvedély, rekord-szenvedély, szexfüggés.



2013.05.02.
18.
Szenvedélybetegségek -2 

Alkoholizmus

Idézem szó szerint Dahlke A betegség mint szimbólum c. könyvéből a címszóhoz tartozó „Tüneti szint” rész elejét: „Az alkoholista kísérletet tesz arra, hogy az élet keménységét „meglágyítsa” illetve hogy lágynak és „kereknek” érezze saját magát: hogy az egyébként „nehezen emészthető” dolgokat alkohollal öblítse le….gyengédségre vágyik, egy szebb, jobb, konfliktusmentesebb világra, amit a konfliktus kerülésével próbál megoldani; visszalépés a gyermekkorba….”

Nem véletlen sem az, hogy általában midnen szenvedélybetegség, s azon belül az alkoholizmus külön kiemelten a Neptunhoz tartozik, ezen kívül pedig az ivásra való hajlandóságot különösen a vizes jegyekhez kötjük. A Neptun is víz jegynek, a Halaknak az uralkodója, tehát közvetlen köze van ahhoz, hogy azok az emberek, akiknél a víz elem vagy a Neptun olyan jelentőséget kap, fokozottan a veszélyeztetett kategóriába soroltatnak. A víz jegyűek ugyanis érzékenyek, könnyen felborul lelki egyensúlyuk és nehezebben találnak hozzá vissza, mint a többiek. Gyakran hajlamosak az agressziót önpusztítássá transzformálni, ahogyan az ezzel szervesen összefüggő mártír-szerepre is.

Régebben – igen kevés kivétellel – a férfiakra volt jellemző az alkoholizmus, s még most, amikor a nők kezdenek „felzárkózni”, még mindig ők vezetnek. Amikor férfi horoszkópjában kerülnek túlsúlyba a negatív – befogadó, passzív – arányok, s ráadásul azon belül különösen a víz elem, akkor gyakran (szó nincs arról, hogy mindig, mert nagyon sok ellenerő, úgynevezett kiváltó tényező is működhet abban a képletben) valóban megjelenik a személyiségben a lágyság, empátia, konfliktuskerülés, békességre, nyugalomra törekvés – s ezek a mi kultúrköreinkben még mindig felettébb férfiatlan vonásoknak számítanak. (Az említett kategóriákról részletesen olvashatsz a http://www.karmaasztrologia.com/p/tanfolyamok-csoportok.html oldal végén található Asztrológiai alapfogalmak 8-13. részeiben)

Az ellentmondás feloldására irányuló menekülési törekvés – vagy a hagyományos megfelelés: a fenegyerek módra történő ivás – jelenthet sok embernek látszólagos kivezető utat. Legalább addig, amíg elkábul, nem foglalkozik a problémával.

Ahogyan a nők is egyre inkább törekszenek az érvényesülésre, úgy ütközik ki ennél a nemnél is az, hogy az abból eredő feszültségeket valahogyan oldani kell és kézenfekvőnek, kényelmesnek tűnik ezzel a nagyon egyszerű (hogy ne mondjam: primitív) eszközzel. Nem beszélve arról, hogy az egyenértékűség egyik kritériuma is lehet akár, hogy egy nő is képes versenyt inni a férfiakkal. Majd úgy is marad: szükségletévé válik az alkohol.

A feszültségoldásra használt alkoholizálás érzékelésére igen jó alkalom a telihold, amikor feltűnően több részeggel lehet találkozni, hiszen vannak emberek, akiknél „csak” arra a periódusra korlátozódik az iváskényszer, amikor telihold van. Akkor egy-három napig leisszák magukat, majd a következő ilyen holdfázisig akár absztinensek is maradnak.

Az általában alkalmazott módszereken kívül – mint asztrológus – alapvetően azt tartanám a leginkább célravezető eljárásnak, ha megismerné és főleg: tudomásul venné saját alaphabitusát az érintett, és más, saját alkatának is megfelelő eszközt keresne akár a feszültségoldáshoz, akár az eksztázis eléréséhez – ami egy másik fontos motivációja az ivásnak. A magam részéről a Rák és Halak típusoknak előszeretettel szoktam ajánlani a jógát, amelynek rengeteg ága, fajtája van, abból is ki lehet választani azt, ami leginkább testre szabott. Az egyik legjobb kiegyenlítő- karbantartó metódus a lelki hullámzásoknál.

Persze amikor már valóban betegséggé fajul az alkoholizmus, akkor a szelídebb eljárások már nemigen segítenek, s a közismert radikális terápiákhoz kell fordulni.



2013.05.09.
19.
Szenvedélybetegségek -3

Dohányzás
Ha az alkohol a víz eleműeknél szerepel feltűnő gyakorisággal feszültségoldásként, akkor logikus lenne, hogy a dohányzás meg a másik három elemnél: a levegővel a füst analóg, a földdel a belőle táplálkozó dohány növény és a hamu, a tűzzel pedig a cigaretta (szivar, pipa) parazsa. (Nem beszélve az ágyban dohányzás miatt keletkező tűzről…) Mivel nincs a birtokomban olyan statisztika, amely igazolná vagy cáfolná ezt az állítást, csak a logikára hagyatkozhatom. Mindenesetre a pszichológia, orvoslás és ezoterikus felfogás elég egységesen jelöl meg néhány olyan alap-okot, amely a dohányzáshoz kötődést indokolja és szenvedélybetegséggé minősíti.

Emlékeztetőül: két résszel előbb, a bevezetőben beszéltünk arról, hogy a szenvedélybetegségek a gyors megoldást kereső embereknél alakulnak ki nagy arányban, az egység felé törekvés torzult formájaként. A kontaktus, kommunikáció (levegő) az egyik alapvető igény: a dohányos a füsttel magához vesz valamit, ami helyettesíti azt, de megfelel a ködösítés, füstbe burkolózás tartalomnak is, amennyiben a rejtőzés, a kommunikáció elől való kitérés a taktika valamilyen okból. Mindenképpen helyettesítő, pótszer. S ez igaz még akkor is, ha a sámánokra gondolunk, akik bizonyos füvek szívásával értek el transzállapotot és jutottak olyan információkhoz – akár értelmezhető, akár homályos formában – amelyekhez másként nem, vagy lassabban vagy kevésbé intenzíven. (36 évig dohányoztam és megesküszöm most is, holott 10 éve elhagytam, hogy valóban segíti az ihletet a füst.)

A másik kötődés a motorikus jellegű mozgás, a foglalatosság a cigarettával, rágyújtás, lehamuzás, a szájhoz emelgetése a dohányneműnek. Ennek hátterében a célok tisztázatlansága, vagy egyenesen a céltalanság is rejtőzhet. Pótcselekvéssel helyettesíti az érintett a valódi, effektív cselekvést. Az unalom (nem tudok mit kezdeni magammal) akár társaságban, akár magányban ugyancsak egyik kifejeződési formája tulajdonképpen ugyanennek a motívumnak. Az ilyen háttér egyaránt köthető szintén a levegő elemhez, de a praktikus, célirányos cselekvés kapcsán a földhöz is, a valódi aktivitás révén pedig a tűzhöz.

A nemdohányzók egyik kedvenc elmélete az, hogy a dohányzás nem más, mint a szopási reflex infantilis módon történt fennmaradása, vágykielégítés. Ez egyértelműen föld jellegű – amennyiben elfogadjuk lehetőségként.

Tűz jellegű a kalandvágy, önigazolás, élvezet, mámor elemeinek motivációja, de akár az idegesség, belső feszültség levezetéseként használt dohányzás is.

Jellegzetes a kamaszkori dac és a felnőtté válás demonstrálásaként alkalmazott dohányzás, s elég sokan meg is elégszenek a fiatalkori vagy a társasági együttlétekre korlátozódó füstöléssel is. A veszélyeztetett kategória (lásd ezzel kapcsolatban is a bevezetőt) tagjai pedig átváltanak a valódi kötődésre, szenvedélyre.

A dohánybűz undort keltő, taszító hatása is szerepelhet esetleg a motivációk között – visszakanyarodva a kapcsolati, kommunikációs problémákhoz. A mások ilyen módon történő távoltartása meghiúsítja a kontaktust, vagy azok egy részét és máris nem kell a problémával foglalkozni.

A dohányzás elleni hadjárat az Egyesült Államokból indult, ahol egyébként feltűnő sikerrel szorították vissza ezt a tevékenységet, úgyhogy hamarosan átterjed egyéb kontinensekre is, Európába biztosan. Most szegény dohányosok az üldözöttség miatt élnek meg olyan stresszt, ami majdnem annyira káros, mint az ilyen szenvedélyük. Elég féloldalas a dolog, mert ugyanakkor az alkoholfogyasztást például mi sem szorítja vissza stb.

A dohányzásról leszokni legalább olyan nehéz adott esetben, mint az alkoholról, sőt: már genetikailag is nyomon követhető az érintettség. Ha megtalálja az életben a helyét és rendületlenül követhető célját az, aki elszánja magát a leszokásra és – nagyon fontos!!! – kap megfelelő támogatást a szűkebb- tágabb környezettől, akkor van esély arra, hogy el tudja hagyni. (Magam is igazolhatom, hogy az alkat attól még megmarad – bármikor rá tudnék gyújtani és azzal persze ismét visszaszokni, úgyhogy nem teszem.) 


2013.09.05.
20.
Szenvedélybetegségek -4

Drogfüggés

Az alkoholizmus és dohányzás viszonylag egyszerűbb kifejeződése a szenvedélybetegségeknek, azon belül
annak, hogy az egységhez vezető utat túl hosszúnak és göröngyösnek találja az érintett, ezért megkísérli valamilyen – kevéssé célirányos – módon lerövidíteni. A drogok használata sokszínűbb, más és más „eredményt” lehet elérni egyes fajtáikkal. Egyúttal a bármilyen drog jellegű szer használata a leghatékonyabb abból a szempontból, hogy az ember elrugaszkodjon a realitásoktól, másik dimenzióba kerüljön, ahol minden más és ezért jobbnak tűnik, mint a földi három dimenzióban.

Különböző a belső motiváció is aszerint, hogy a drogfüggő melyik pótszert használja előszeretettel.
A narkotikum heroin a vesztesség érzésének kompenzálását segíti, ahogyan a (görög származtatású) neve is mutatja: hero = hős, in= ban - belső, belül. A győztes pozícióját vél megtapasztalni a felhasználója, aki hamarosan teljesen kimarad saját életéből, miután az egyik legsúlyosabb függőség pont ettől a szertől alakulhat ki. Akár erre, akár a többi drogra érvényes, hogy pontosan abba a csapdába esik a szülött, amit elkerülni igyekszik. Ez esetben a küzdelmet, azonban a (méregdrága) heroin megszerzése érdekében legalább olyan és akkora küzdelmet kell folytatnia, mintha valamilyen értelmesebbnek tekinthető célt tűzne ki maga elé. Ráadásul a helyzetek, amelyekbe kényszerül, sokkal élesebben is lehetnek, mint a „való élet”. Az ópiát származékok hasonlóan funkcionálnak.

A kokain teljesítménynövelő hatása a kreativitást akarná pótolni. A kreativitás bőséges áradása vagy átmeneti beszűkülése, netán elapadása olyan tényező, amelynek belső és külső okai lehetnek. Belső okként elbizonytalanodás, kifáradás, irányváltás előtti megtorpanás, más dolgokra koncentrálás említhető. Külső okként ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy az ihlet kívülről jön, akkor teljesen világos, hogy lehet ugyan provokálni, de nem biztos, hogy túl sok értelme van. A pótszerek használata az említett (és nem említett) tényezőket igyekszik kiküszöbölni, nem adva (megint) időt az érésre, más motívumok teljes és szükséges megélésére, pihenésre, feltöltődésre. Ha a külső okokat is figyelembe vesszük, akkor az egyetemesen érvényesülő ritmust töri meg művi úton a felhasználó.

A gyorsítók (amfetamin, speed) nyilván az élet teljessége (minősége) helyett bizonyos mennyiségi elemek halmozásával vélik elérni a vágyott célokat. Egységnyi időbe minél több élményt besűríteni nem egyenlő a saját erőből elért teljesítménnyel, s még kevésbé azzal az örömmel, amit – fiziológiailag is igazoltan – a mentális vagy fizikai erőfeszítés szabadít fel.

A diszkódrogok (exstasy, adam, Kati, Gina, Mephiszto stb.) használatának részben hasonló a motivációja az előzőhöz, de inkább az érzelmi felszabadulás oldaláról: a szeretet, szerelem illúziójának megteremtése, vagy a puszta szexualitás (Gina) megélése a cél. A társadalmi érintkezés, s azon belül is különösen a férfi-nő viszonylatok utóbbi 50-100 évben történt drasztikus átalakulása során még nem jöhetett létre az az új egyensúly, amelynek mentén a kapcsolatok dzsungelében biztonságosan tudna közlekedni nagyon sok ember, s mivel a felnőttek sem képesek rá, a felnövekvő nemzedéknek sem tudnak elfogadható mintát adni. Az a rengeteg gátlás, ami a megrázó folyamatok hordalékaként terheli a csoportokat és egyéneket, felszabadításra vár, ennek a vadhajtása a vázolt jelenség is.

A cannabis-származékok (marihuana, hasis) oldó hatása pontosan ugyanolyan csalóka, mint a többi drogé. A védettség, biztonság érzése, esetleg közösségi élmény „köszönhető” nekik. A felhasználók előszeretettel vallják részben azt, hogy a cannabis nem okoz függőséget, részben pedig azt, hogy mivel nem „kemény drog”, nem is (annyira) ártalmas. Hosszú távon azonban éppúgy a személyiség széthullásához, felpuhulásához vezet, mint a többi, csak lassabban, s kevésbé látványosan.

A pszichedelikus drogok (LSD, meszkalin, pszilocibin, 2c-b, 2c-e) terelik a figyelmet a leginkább arra, ami a kiindulási pontunk: az egységélmény és más spirituális élmény megélését provokálják, szintén olyan kerülő úton, amelyben az egyéni erőfeszítés által megalapozott, stabil lelki fejlődést segítő elemek nem kapnak szerepet. Így a megélt élményt kísérő eredmény is elmarad.

Nyugtatók, altatók, teljesítménynövelő szerek – a legálisan, receptre kapható drogok használatának célja is a hangulatjavítás, menekülés a mindennapok valósága, gondjai, megoldásra váró problémái elől, a félelmek oldása, illetve a teljesítménynöveléssel az ingatag önbizalom vélt megerősítése a motiváció.

A kialakult drogfüggés kezelése nehéz feladat, sok empátiát és türelmet igényel a környezet részéről. Még több türelmet az érintettekéről. A kivárás képessége, a döntések felvállalása, a konfliktusoldás megtanulása, a reális én-kép, ennek következtében az önértékelés (v.ö. önbizalom) kialakítása, az örömforrás felfedezése a „silány” mindennapok valóságában olyan átfogó program, amelyhez sok-sok gyakorlás és – ismét és kiemelten a környezetből – érkező sok-sok szeretet szükségeltetik. A szónak abban az értelmében, amelyet a (szerintem) legszebben M. Scott Peck fogalmaz meg (Úttalan utakon): „A szeretet hajlandóság az Én kiterjesztésére, magunk és mások lelki fejlődésének elősegítése érdekében.” Ebből a kiindulási pontból képzelhető el a legjobb eredmény ennek a súlyos pszichés zavarnak a meghaladásában.


2013.09.12.

21.
Szenvedélybetegségek -5
Egyéb függőségek

A szenvedélybetegségekkel foglalkozó szócikkek közül az elsőben írtam: „leggyakoribbak: alkoholizmus, dohányzás, drogfüggés. Ezeken kívül még számos más függőséget tartanak számon, s azok is bátran kiegészíthetők olyanokkal, amelyeket orvosilag (még) nem (vagy csak részlegesen) minősítenek szenvedélybetegségnek. Rögtön ilyen a gyógyszerfüggés. Az egészséges életmód-függés (amely még nem éri el a mánia határát, de ha eléri, úgy is megfelel). Visszakanyarodva a többé-kevésbé kanonizált függőségekhez felsorolás-szerűen: evéskényszer, információéhség, munkamánia, birtoklási kényszer (vásárlás), sikerhajhászás, érvényesülés- hírnévhajhászás, játékszenvedély, gyűjtőszenvedély, rekord-szenvedély, szexfüggés.” Kiegészíthető továbbá a sor: a környezetvédelem, állatmentés, politika, bármilyen ideológia és egyetemes igazság túlzott, egyoldalú preferálásával és a végtelenségig folytatható a sor.

Látjuk tehát, hogy számos más motívumhoz is lehet függés szinten kötődni. Sőt. Hovatovább bármihez. Így az a vélt szükségletet kielégítő rendszeres tevékenység, ami egyensúly-eltolódással jár, más tényezők vagy/és más emberek rovására történik, amelynek hiányától frusztrált lesz az érintett, bátran tekinthető függésnek. Az egyik hangsúly a  v é l t  szükségleten van, hiszen a függő személy előszeretettel indokolja azt, hogy függésének tárgyára okvetlenül szüksége van, holott mindenki más számára egyértelmű, hogy állítása több, mint túlzás.

A továbbiakban csupán címszavakra redukálva különböző függőségeket sorolok fel, röviden megvilágítva azt a pszichés hátteret is, amelyet kompenzálni vél a szülött speciális túlhajtott tevékenységével. Analógiásan behelyettesíthetők minden egyéb függőséggel és azok pszichés eredetével.

Gyógyszerfüggés (nem azonos a drogként használt gyógyszerezéssel) – félelem az élettől és a haláltól, a fenyegető körülményektől, a bizalom hiánya
Egészséges életmód-függés (túlzott és dogmaszerű ragaszkodás az erre vonatkozó szabályok tömegéhez) – az előbbihez hasonló, félelem a körülményektől és a bizalom hiánya
Munkamánia – menekülés a személyi problémák elől, teljesítménykényszer, önbizalom problémák
Birtoklási kényszer – belső mentális vagy érzelmi üresség, bizonytalanság, túlzott biztonságra törekvés
Kapcsolatfüggés, melyek egy része a birtoklási kényszerhez is hasonló – félelem attól, hogy önmagában nem találja meg az egység felé vezető utat, illetve az élet színességét, tartalmasságát, önbizalom- bizalomhiány
Játékszenvedély – menekülés a valóság elől, illetve: gyenge vagy téves önértékelés, saját egyéb képességeibe vetett hit hiánya
Gyűjtőszenvedély – az anyagi világ birtoklására és rendszerezésére vonatkozó igény, a szabályos struktúráktól remélt biztonságra törekvés
Sikerhajhászás, érvényesülési szenvedély – csekély önbizalom, mindenki elismerésének kivívásával törekszik az érintett az egység élményére
Rekordállítási szenvedély – a belső bizonytalanság kompenzálása, az ingatag önértékelés megerősítése
Teljesítménykényszer, ami az előbbi két kategóriával némileg átfedésben van, de mégsem azonos. Ebben az a fontos, hogy bármit csinál, abban a maximumot hozza ki magából az illető. A háttér viszont ebben is a belső bizonytalanság és az ingatag önértékelés
Információéhség – a mindent tudással véli elérni az egységet, bizonytalanság, a felkészületlenség érzése, félelem az érzelmektől és a valódi élettől
Internetfüggés/számítógép-függés, amely ugyancsak tartalmaz átfedést az információéhséggel is – a valódi élet buktatóinak kerülése, félelem az igazi kapcsolatoktól és kihívásoktól. Fekete-fehér (igen-nem) típusú gondolkodás
Evési kényszer – türelmetlenség, azonnali kielégülésre törekvés, az élet egyéb dolgai iránti bizalmatlanság, az egység illúziója a bekebelezés által
Szexfüggőség vagy/és promiszkuitás – a sima szexfüggésnél az egységélmény sűrű provokálása, menekülés a mindennapok sivársága elől illetve képtelenség a valódi eksztázisra. A promiszkuitásnál súlyos önbizalom-hiány, menekülés az érzelmi kötődéstől, kapcsolattól („úgysem sikerül”), egyúttal viszont szintén valamiféle egység keresése.



2013.11.21.

22.
Pszichoszomatikus betegségek

Ebben a rovatban pszichoszomatikus betegséget emlegetni furcsának tűnhet, hiszen kiindulási alapunk éppen az, hogy minden betegség lelki- mentális alapú, még a veleszületett rendellenességek is, csak azokban éppenséggel az előző életek problémái öltenek testet.

Vannak azonban olyan anomáliák, amelyeknek nincs szervi oka, s tisztán a pszichés működés döccenői váltják ki a fizikai tüneteket. Hosszabb távon ezek valódi testi betegséggé is alakulhatnak. A horoszkópokban ezt jól lehet látni, például abból, hogy a Hold vagy a Neptun szerepel betegség-házban (6. 8. 12. házak valamelyikében), s persze más formában is. Ilyenkor hangsúlyozom azt horoszkópelemzéskor, hogy „és még az orvosok szerint is” pszichoszomatikus bajokra hajlamos ilyen és ilyen területen.

Orvosilag: „Lelki alapú, pszichoszomatikus betegségeknek azokat a betegségeket nevezzük, amelyek - bár szervi betegségek-, de kialakulásukban rendkívül nagy szerepet játszik a lelkiállapot. A test és a lélek szorosan összefügg egymással, és ha a lélek sérül, az óhatatlanul kihat a testi egészségre is. Egy új tudományág, a pszicho-neuro-immunológia épp ezt a kérdést kutatja, és már teljesen bizonyított, hogy szoros kapcsolat van a lelki egészség és az immunrendszer között. …. Vannak olyan betegségek is, ahol az orvosi vizsgálatok nem találnak eltéréseket, a beteg mégis szenved. Őket sem szabad azzal elintézni, hogy csak feltűnősködni akarnak, szimulálnak, mert a szenvedés is egy tünet. Ez esetben a lelki hátteret különösen meg kell nézni, mi oka lehet a problémáknak.”

A leggyakoribb pszichoszomatikus illetve ilyen jellegű panaszok:

Fájdalom, amelynek a leggondosabb vizsgálatokkal sem találják az eredetét: has- hátfájás, izomfájdalom, ízületi panasz, mellkasi szorítás, menstruáció, szexuális aktus vagy vizelés közbeni fájdalom. Fejfájás, migrén. Mindegyik mögött az adott szervnek megfelelő ok rejlik, például a hátfájásnál az érzelmi vagy anyagi támasz (bizalom) hiánya, a genitáliáknál a szexualitás, a „mocskos” vonatkozások elutasítása, mozgásszervi panaszoknál a haladással, változással kapcsolatos mentális- pszichés gondok. A fejfájás bonyolultabb, hiszen az agy az egyik legfőbb irányító szervünk. Így többek között az embernek a saját élete feletti diszponálás, az önrendelkezés és annak csorbítása táján kereshetjük a gondok eredetét.

Érzékeléssel kapcsolatos panaszok: pl. kettőslátás, zsibbadás, homályos látás, vakság; fülzúgás, halláscsökkenés, hallásvesztés; tapintás-, hőérzés csökkenése vagy hiánya; remegések, érzészavar, de ide kapcsolódnak a neurológiai jellegű tünetek is: koordinációs vagy egyensúlyzavar, bénulás vagy gyengeség, beszédképtelenség, tapintás- vagy fájdalomérzés kiesés, kettős látás, vakság, süketség, görcsök, nem ájulásos tudatkiesés. A világban való tájékozódás, s egyáltalán: a földi létezés körüli nehézségek fejeződnek ki bennük. A „nem akarok látni vagy hallani”, a kapcsolati kudarcoktól való félelem, a külvilággal való kontaktus fárasztó volta, a figyelem kapása és megadása mind-mind olyan körülmény, amely nagyon könnyen szomatizálódhat egypár rossz élmény vagy pusztán az előzetes szorongás nyomán.

Az alvászavarok hátterében – meggyőződésem, hogy mint minden veszteségtől való félelem rettegés mögött is – a halálfélelem áll, hiszen az alvás egy mindennapos „kis halál”. Hosszabb távon az alvászavaroknak is lehet mindenféle fiziológiai következménye, de a pihenés hiánya illetve elégtelensége is éppen eléggé megviseli a szervezetet.

Evési- emésztési panaszok – talán a legszélesebb a skála ebben, kezdve a torokszorítás, nyelési nehézségek, hányinger, hányás, hasmenés, számos étellel kapcsolatos intolerancia jelenségeitől a súlyosabbakig: reflux, gyomor- és nyombélfekély, elhízás, metabolikus szindróma és következményei, anorexia, bulimia. Mind külön-külön figyelmet érdemel, s előbb-utóbb sort is kerítünk rájuk (is) egyenként. Egy részükről már a függéseknél is esett szó. Közös bennük az, hogy a bevitt, vagy éppenséggel be nem vitt táplálék szimbólummá növekszik, a világ, külvilág illetve az onnan érkező energia szimbólumává és az ezzel összefüggő (tév)képzetek befolyásolják különböző módon és „eredménnyel” a feldolgozást.

A légzőrendszer betegségei (köhögés, asztma, bronhitisz) ugyancsak a külvilággal való kontaktus veszélyességére, „megbetegítő” voltára vezethetők vissza, csak ezúttal nem táplálék, hanem a levegő a közvetítő közeg. Itt is a bevitel és feldolgozás folyamatában van zökkenő, illetve: az esetek jókora részében az érintett nem érzi magát méltónak arra, hogy akadálytalanul hozzájuthasson az éltető oxigénhez. Kézenfekvő kérdés egyébként itt az is, hogy meddig számít éltetőnek és honnan valóban megbetegítő hatású a szennyezett légkör. Például.

Az allergiák az előző két bekezdésben tárgyaltakhoz hasonló okokból és módon alakulnak ki. Nem véletlen, hogy egyre szaporodik a számuk és főleg azon emberek száma, akiket érint a probléma.

Kardiovaszkuláris betegségek: pl. magas vérnyomás, szívtáji fájdalmak – fiziológiai tünetek nélkül: az érzelmi és anyagi motivációk egyensúlyának felborulása, ütközése, éppen folyamatban lévő arányeltolódása jelentheti a pszichés okot.

Szexuális zavarok: szexuális érdektelenség, erekciós vagy ejakulációs zavar, rendellenes vérzés, erős menstruáció, súlyos terhességi hányás, nőgyógyászati betegségek: pl. premenstruális tünetcsoport, a meddőségek egy része. Sommásan úgy ítélhető meg, hogy a testiség, azon belül pedig különösen a szexualitás elutasítása a háttér, de persze ennél sokkal árnyaltabb a dolog. A félelmek nagy mértékben szerepet játszanak az ilyen tünetek kialakulásában (is). Félelem attól, hogy nem tud teljesíteni az illető vagy nem felel meg a másiknak, nem felel meg bizonyos szerepekben (partner, szülő). Félelem a függetlenség elvesztésétől, akár a párkapcsolat, akár gyerek születése révén. Az évezredes beidegződéseket sem lehet figyelmen kívül hagyni, akár vallásos emberről van szó, akár sem. A szexualitás = bűn tantétel sulykolása szörnyű következményekkel járt és jár és nem olyan könnyű az innen származó félelmeket, rettegést a kollektív és egyéni tudattalanból fel- és kioldani.

A végére hagytam a hipochondriát, a legegyértelműbb pszichoszomatikus problémát, hiszen ez éppen abból áll, hogy egy-egy betegség tüneteit érzi magán az érintett, miközben véletlenül sincs, s esetleg nem is lehet semmiféle alapja annak, hogy abban szenvedne. (Például valami ritka és egészen távol honos fertőző betegségben.) Túlérzékenység, a külvilág veszélyességének tudata, a környezet figyelmének felkeltése, a (fokozott) szeretet és törődés kiprovokálása lehetnek a kiváltó okok.

Felhasznált irodalom: szorongas.hu. – dr. Fehér Gabriella. A hosszabb idézet is innen származik.








SZIMBÓLUMOK

Itt olyan effektív jelképekről van szó, amelyek jelentős része ősidők óta valamilyen, alap-jelentésüket meghaladó plusz jelentéssel is bír. Amikor életünkben többször összetalálkozunk egy-egy motívummal, jól tesszük, ha utánajárunk: miért is követ bennünket.

Egy példával világítom meg közelebbről, hogyan függnek össze látszólag különböző elemek és hogyan kezdenek egyazon irányba mutatni. A gabona, gabonatermesztés körére utal, ha feltűnő gyakorisággal kerül az ember környezetébe egy sereg, ember által viselt, vagy mondjuk utcanév: Molnár, Müller, Búza, Buzási, Rosta, Árpa, Árpád, Rozsos, Arató, Kalász, Liszt, Kenyeres, Cipó. Szintén gabonára (is) utal(hat) a kerék, malom, minden körforgást és ciklikusságot (gabonatermesztés) jelképező tárgy vagy fogalom. A mitológiák termékenység istennői, vagy mezőgazdasághoz köthető istenei (például a görög Déméter, latin Saturnus). De – bármily meglepő – a medve és a kakas is gabonadémonként ugyanebbe a körbe csatlakozik. Nos, tehát ha hasonló jelenségek feltűnő halmozódást mutatnak valakinél, biztos, hogy a karma a maga rendkívül finom és változatos módján felhívást intéz az érintetthez: valami fontos dolgot tud változtatni az életében, ha sikerül rátalálnia a mögöttes jelentésre és arra, hogy neki személy szerint milyen (reinkarnációs előzményekből származó) köze van hozzá.

Egyszerűbb példáink is szép számmal vannak: alapeset, amikor néhány napon belül háromszor bukkan fel egy másik ország, vagy város neve – ugyancsak változatos formában. Egyszer beszélgetésben mondja valaki, másszor zenemű címében szerepel, amit történetesen hall az érintett, harmadszor arról kap egy összeállítást az interneten. Ekkor sem érdektelen kicsit odafigyelni: vajon mi dolga akad azzal a földrajzi területtel?



Az alábbi szócikkekhez felhasznált irodalom:
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár
Szimbólumtár (szerkesztette: Pál József és Újvári Edit)
Egyes szócikkeknél ezeken felül, külön megjelölt forrás.



2012.07.07.
1.
Anya

Az ember ősi kultúrájának főalakja a Nagy Isten – a Magna Mater, aki a Mindenség és az istenek szülőanyja. A földdel, a természet termékenységével áll kapcsolatban. …. Ő a földi létezés fenntartója, aki földi testet ad az égi természetű léleknek. … Az anya alakja világszerte elsősorban a fa, az életfa illetve az oszlop és a létra motívumával kapcsolódik össze, de szimbolizálhatják a belül üreges, befoglaló formát mutató tárgyak (bőségszaru, edény, gyertyatartó, kút, láda, urna), épületek (ház, templom), egyes természeti képződmények (hegy, barlang, virágok) és természetesen az anyasággal összefüggő testrészek (mell, vulva), továbbá az elemek közül a víz és a föld is. …. (Szemadám György szócikke)





2012.07.14.
2.
Apa, atya

Mint jelkép az uralom, birtoklás, általában a felsőbbség tiltó, parancsoló és megsemmisítéssel (a mélylélektan szerint kasztrálással) fenyegető, kordában tartó erejének megtestesülése. Nemző „felettes én”: ősapa, király, vezér, főnök, gazda, uraság (a mesékben is), védnök, isten. A gátló (közösségi) tudatot jelképezi az énnekl, az ösztönökkel, a hagyományt, a vének tekintélyét a változtatni vágyó ifjonti erőkkel (pl. mesehőssel) szemben. Istenként alakja rendszerint az éggel azonosul. … (Jankovics Marcell szócikke)




2012.07.21.

3.



„A nő a termékenységet, a táplálást, az anyagi világhoz való kötődést, a passzivitást, a befelé fordulást jeleníti meg, s mint a kínai jin-elem esetében, a legtöbb kultúra a sötétséggel, a Holddal, az ős-vízzel illetve a megtermékenyülő földdel párosította.” (Szemadám György szócikke)







2012.07.28.
4.
Férfi

„A nemzőerőt, a lelket, az aktivitást, az extrovertáltságot jeleníti meg, s a különféle szimbólumrendszerekben a fénnyel, a Nappal, a tűzzel, az éggel és a termékenyítő esővel (víz) kapcsolódik. Primátusa a másik nemmel szemben abból derül ki, hogy a legtöbb nép mitológiájában férfi az első teremtett ember.” (Szemadám György szócikke)




2012.08.04.
5.
Ember


Az ősi kultúrák és a héber-keresztény kultúrkör szerint is Isten képmása. Az emberi test kiterjesztett körülrajzolása az alapja a piramisoknak, templomoknak, épületeknek, mandaláknak. E szerint a felfogás szerint az ember (sőt: annak köldöke) a világmindenség középpontja. Az asztrológiai szemlélet is az egyes embert helyezi a centrumba, a személyi horoszkóp az érintett illető nézőpontjából láttatja az Univerzumot.







2012.08.11.
6.
Emberpár

Ez is ősi, archetipikus szimbólum: a világmindenség kettősségét jelzi. De ugyanennyire utal a világmindenség dinamikájára is, amennyiben a szaporodást, mozgást, változást is szimbolizálja. Több ősmítoszban (és köztük a Bibliában is) szerepel, hogy valamikor egyetlen emberi lényből vált kétfelé valamely isteni eljárás folytán férfi és nő és azóta keresik egymást, mint kiegészítést; az egyensúly megteremtésének feltételét, a tulajdonképpeni egységet.



2012.08.18.
7.
Gyermek

Amint az ember a Világmindenség jelképe, úgy a gyermek az Őskezdeté, de ugyanannyira szimbolizálja a kezdet és a vég, vagyis a körforgást, újjászületést is. Az egyéniség magasabb szintű átváltozási formája, az életerő, jövő, lehetőség jelképe. Az egyszerűség és tisztaság, ártatlanság fogalmai is csatlakoznak jelentései közé – hiszen a kezdetből kiindulva korlátlannak tűnnek a lehetőségek.

A hiedelmeknek, vallásoknak, teremtésmítoszoknak szinte kötelező eleme a gyermek is, akinek születését titokban tartják, illetve a gyereket elrejtik, mert meg kell óvni a fenyegető hatalmaktól (Zeusz, Romulus és Remus, Mózes, Jézus) – a jövő zálogaként, megújítóként, alapítóként (lásd: őskezdet). Az a hiedelem, hogy a gyereket víz közelében élő állatok hozzák (pl. a gólya) azzal a hittel van összefüggésben, hogy a vizek őrzőjétől, a nagy anyaistennőtől, a föld méhéből származnak. Ugyanakkor a Nappal – a férfi princípiummal – is azonosítják a gyermeket (például: Hórusz).

A gyermeki lét a hindu hagyományokban az ismeretek megszerzése előtti állapot. Kínában a bőség és szerencse jelképe. A konfuciánus tanokban megjelenhet az ősök reinkarnációjaként. A taoizmusban a belső értékeket is jelenti. A Bibliában a gyermek áldás, ajándék. A már említett egyszerűség, ártatlanság, tisztaság.

A mítoszok istenei leginkább csodás születésűek, apjukat, anyjukat nélkülözni kényszerülnek, gyengék, kiszolgáltatottak, de isteni erejük és kvalitásaik folytán képesek nemcsak megmaradni, hanem győzni a nehézségek és az ellenséges világ felett.




2012.09.01.
8.
Kerék
A kör, kerék annyira ősi és archetipikus forma, hogy a kisgyerekek rajz (firka)-tanulásának már igen korai szakaszában is megjelenik. Egyetemes kozmikus jelkép, méghozzá több jelentéssel. Mindenekelőtt az örök körforgás, a különböző időbeli ciklusok az egyik tartalma. A másik térbeli (téridő-beli): a Világ kereke, amelynek agya a Föld, vagy ha égi kerék, akkor a Sarkcsillag, tengelye a Föld forgástengelye, abroncsa a Nappálya, küllői az égtájak vagy a Nap 12 állomása – ha ennyi a küllők száma. Négy- illetve hat- nyolc- tizenkét küllőjű kerékábrázolás is gyakori, s persze mindegyik külön jelentéssel bír. Olyan kerékszimbólumot is használtak, amelyben nincs küllő. Azokból a kultúrákból is maradt fenn különböző kerékábrázolás, ahol nem használtak semmilyen (malom- vízemelő- kocsi-) kereket.

Napszimbólum is többek között; a tömör, küllő nélküli kerék pedig Holdszimbólum. A Napnak és Holdnak korántsem az egyetlen jelképe (ezekről majd lesz külön szócikkünk).

A harmónia egyik megtestesítője a tökéletes kör, így ez is gazdagítja jelentéstartalmát.

Utoljára hagytam, holott – számunkra legalábbis – az egyik legfontosabb üzenete a Sors fordulataira való figyelmeztetés: egyszer fent, egyszer lent és mindig fordul, mindig mozgásban van. A szamszára (létforgatag) a reinkarnációs körforgásra, a tarot-ban a Sorskerék vagy Szerencsekerék főleg az adott életen belül esedékes változásokra utal.





2012.09.08.
9.
Színek

Minden ősi kultúra a kozmikus renddel kapcsolja össze a szivárvány hét színét, azon felül a hét bolygóval és a hét éggel. Korban közelebbi, de egyetemes a hét zenei hanggal, a hét napjaival, vagy a katolikus liturgiában a hét szentséggel vont analógia.
Az egyes színek megfeleltetése az egyes kultúrákban azután nagyobb szórást mutat. A vörössel kapcsolatban egységes persze a vér, agresszió, szexualitás, élet, újjászületés asszociáció. Azonban ez sem tökéletesen egységes, az ókori Egyiptomban például Széth színeként átkozottnak minősült és az újjászületésre a zöld utalt. Mindenesetre évszázadokon- ezredeken át egy-egy civilizációban egységes rendszert alkottak és használtak következetesen.
Miután a szín a fény speciális megjelenési formája, mindig is elengedhetetlen volt alkalmazása. Még a legszürkébbre hangolt európai középkorban is a templomok színes ablakai és belső festése hordozták az összes színt. Egy másik példa: Kínának a fekete ruhás uniformizált korszakában sem tudott kikopni az épületeiken, tárgyaikon megjelenő jellegzetes szín-kavalkád, sem a saját hagyományos szimbolikájuk.

Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár, valamint a Szimbólumtár (szerkesztette: Pál József és Újvári Edit) című művek felhasználásával.



2012.09.15.
10.
Számok

Az emberi értelem igyekszik racionálisan is kifejezhető formában megragadni a világot, annak összefüggéseit a látható és nem látható síkokban, mozgásának törvényszerűségeit és minden jelenségét. A számok világa, a matematika, a lehető legracionálisabb kategóriába tartozik, jelenléte kizárja a vitákat, ha valami annyi amennyi, akkor ott nincs több apelláta, nincs további kérdés. A misztikus rendszerek szívesen értelmezik tehát a világot úgy, hogy az harmonikus matematikai törvényszerűségek mentén rendeződik. A számok tehát a legerősebb szimbólumok közé tartoznak, a világmodell alapját képezik. A kozmosz és az ember, valamint az ember és a Föld viszonyára utalnak. Mivel kapcsolatban állnak a Világtörvénnyel, a mágikus számolással (lásd: rózsafüzér, mala, imamalom, de ide tartozik a kényszeres számolás is) befolyás gyakorolható rá. Eszerint például a hátrafelé számolás visszatekeri, visszahajtja az eseményeket a kiindulási pontba, ahonnan újra indíthatók.

A természeti jelenségek – négy évszak, négy égtáj, hét bolygó, tizenkét (eredetileg csillagkép, majd asztrológiai megfogalmazásban) jegy zárt rendszert képeznek, amely mentén további igazodási pontok jelölhetők ki, amelyek természetesen szintén kifejezhetők számokkal.
Vannak olyan azonosságok a számok mitikus értelmezésében, amelyek minden kultúrában azonosak és vannak eltérőek is. Az egy mindenütt a tökéletesség, egység szimbóluma, a kettő a rend felbomlásáé. Elég egységes az is, hogy a páratlan számokat férfi, a párosakat női princípiumnak tekintik. Nagyobb eltéréseket mutat viszont a keleti és nyugati kultúrákban a négy, öt, hat, hét, nyolc megítélése. A kínaiaknál az öt és a nyolc sokkal kiemelkedőbb jelentőségű, mint nálunk. A nyolcast az európai jellegű számmisztika elég sötét tónusban jellemzi, míg Kínában szerencseszám. Nyugaton nem foglalkoznak a 108-cal, keleten (hinduizmusban, buddhizmusban stb.) ez szent szám.

A számszimbolika gazdagsága miatt kisebb csoportokban fogjuk tárgyalni egyes számok jelentését a következő részekben.




2012.09.22.
11.
Számok

„0 – Az őslétezés kozmikus tojását jelképezi, az isteni megnyilvánulás (a teremtés) előtti állapotot, melyben még minden lehetőség benne rejlik. A tarotkártya szimbolikája az individuális „-én”-t látja benne, melynek önmagában értéke nincs, csak küldetése van.

1 – Az egy Isten, a Létező, a misztikus középpont, a tett szimbóluma. Jele az álló embert, a phalloszt, a botot idézi. Az ábécék első betűjének értéke.


2 – A megosztottság, konfliktus, mozgás és az egyensúly, illetve a szintézis szimbóluma. A vadász-nomád népek dualista mítoszainak és társadalmi szerkezetüknek szakrális meghatározója.

3 – Talán a legfontosabb szakrális szám. Az 1 + 2 = 3 azt szimbolizálja, hogy Ég és a Föld egyesülése létrehozta az embert, s ezzel teljessé lett az isteni megnyilvánulás. A 3 ezért a totalitást, az isteni rendet, a tökéletességet, az Isten-Világmindenség-Ember rendjét, a Világ hármas osztottságát szimbolizálja. A legismertebb hármasok: apa-anya-gyermek; múlt-jelen-jövő; a buddhizmus 3 Kincse; a 3 bibliai pátriárka; a Szentháromság, háromkirályok. A mítoszoknak, meséknek, mágikus eljárásoknak szintén alapszáma a 3. Így van 3 élet, 3 három próba, 3 kívánság, a népköltészetben 3 árva; s a köznyelvben 3 a magyar igazság.

4 – A teremtett, az érzékelhető világ teljessége, tökéletessége és harmóniája, szilárdsága fejeződik ki benne (vesd össze a háromszög és a kereszt szimbolikáját). Az elemek, az égtájak, az évszakok, a vérmérsékletek, az életkorok és az emberi nedvek száma. Indiában a védák és a kasztok száma. A Bibliában Jahve és Ádám neve betűinek, az ősanyáknak, a paradicsomi folyóknak, a keruboknak, a fő angyaloknak, az evangélistáknak, az Apokalipszis lovasainak, a pusztító angyaloknak a száma, s a keresztény felfogás 4 sarkalatos erényt ismer. A földi világra kiterjedő uralmat királyválasztáskor a 4 égtáj felé tett kardvágás szimbolizálta.” (Szemadám György szócikke)

Hozzáteszem, hogy az asztrológiában négy elem (tűz, föld, levegő, víz) és három minőség (kardinális, fix, labil) van, mint a két legfontosabb kategória a 12 jegy felosztásában. A Tanfolyamok, csoportok végén,  az Asztrológiai alapfogalmak rovatunknál keresheted meg egyébként ezek ismertetését.




2012.09.29.
12.
Számok

Folytatjuk a számokat, eddig egytől négyig tekintettük át.
5 – az ember, a mikrokozmosz szimbóluma. Ötágú csillagot formáz a kitárt karokkal, szétterpesztett lábbal álló ember figurája (lásd Leonardo da Vinci rajza), az ugyanilyen formájú pentagramma megvédi az embert az alvilági erőktől, öt érzékszervet tartunk számon (a hatodikat most nem számítva), öt ujj van egy kézen. A zsidó-keresztény szimbolikában: Mózesnek öt könyve és Krisztusnak 5 sebe van. A keleti kultúrában, a kínai világképben és azon belül az asztrológiában 5 elemmel számolnak (szemben a nyugati néggyel). A tízes számrendszerben az alapszám fele.

6 – a miszikus végzet száma. A kínai és hindu felfogásban az elv (5) és a megvalósulás (7) közötti szám, a teremtés száma. Ezzel egybecseng, hogy a Biblia szerint is 6 nap alatt készült el a világ. A hatágú csillag (Dávid-csillag) a zsidóság jelvénye, akik hat évezredig visszamenőleg számítják hagyományaikat. Az Apokalipszisben viszont a három hatos az Antikrisztusnak illetve a fenevadnak (Sátánnak) a száma. Primitív kultúrákban a hatos „sokat” jelent. A tizenkettes számrendszer alapszámának a fele, féltucat.
Az északi és déli féltekén is jól látható
az Orion csillagkép

7 – két fő alap-számnak, az isteni hármasnak és a földi tökéletességet jelző négyesnek az összege. Rendkívül sok (ősi) kultúrában szent számként tisztelték. Hét bolygót ismert az emberiség 1781-ig, az Uránusz felfedezéséig, mivel szabad szemmel a Szaturnuszig látták a bolygókat. Hét égi szféráról beszélnek. A sámánlétrának hét foka, a kozmikus fának (világfának) hét ága van. A Nagymedve csillagképben hét feltűnő csillag képezi a Göncölszekeret, de a Fiastyúkban is 7 a legfényesebb csillagainak száma és az Orion is hét csillagból áll össze. (Illusztrációnk ezt mutatja, Magyarországról nézve a téli égbolt feltűnő alakzata, s még fényszennyezett területeken is jól látszik nemcsak a középső három csillag – az Orion öve – hanem mint a hét csillag.) Egyiptomban a tökéletesség és az örök élet szimbóluma volt. Apollónk szent száma a hetes. A szabad művészetes száma az ókorban nem más, mint 7.
A hétnek ennyi napja van, 7 színe a szivárványnak,. A zenei hangsor hét hangból áll.
A zsidó-keresztény kultúrkörben is rengeteg hetessel találkozunk: a hatnapos teremtés után a hetediken megpihent a Teremtő. Hét bő és hét szűk esztendő, hét napig vonulnak a zsidók Jerikó falai körül. A hétágú gyertyatartó egyik legfontosabb szimbóluma a zsidóknak. Szűz Máriának hét fájdalma és hét öröme van és ugyanennyi ajándéka a Szentléleknek. Hét szentséget tart számon a kereszténység, 7 az irgalmasság cselekedeteinek valamint Krisztus utolsó szavainak száma. Gyertyatartók, pecsétek és a harag edényeinek száma ugyancsak ennyi. A három isteni és négy sarkalatos erény összege ugyancsak hét, s ezekkel szemben a hét főbűn áll. A Miatyánkban hét kívánság foglaltatik.
A magyarságnál a hét vezér és hét törzs felel meg e motívumnak és a rengeteg népmesei hetes (természetesen archetípusként vándormotívumként). Hetedhét ország, hétfejű sárkány, hétágú létra (itt is), hétágú korbács, hétszínvirág. A néphit szerint hétévenként megtisztul az elásott kincs.
A szervezet sejtjei is megújulnak hétévente.

Az asztrológiában a hetes ugyanolyan nagy jelentőséggel bír, mint amit felsoroltam. A Szaturnusz pályájával függ össze a szám, mivel e bolygónk 28-29 év alatt tesz meg egy teljes kört, s ennek a negyede (ami fontos érintkezési pont bizonyos szabályszerűségek alapján) a hét év (7-7,5 év). A hétévenként bekövetkező krízisek ezzel hozhatók összefüggésbe. Bárminek a kezdetétől számított 7- 14- 21- 28 évben lehet számítani egy-egy minőségi változást előkészítő periódusra, amelynek a kimenetele lehet egy megújulás, új kör kezdete magasabb szinten, vagy pedig szakadással indukált minőségi változás. A legismertebb a házassági krízis (ezt a válási statisztikák fényesen igazolják, alátámasztják). De – mint említettem – mindennek a kezdetétől lehet számítani. Hosszú tanulmány, dohányzás vagy más szenvedély kezdete, sporttevékenység, szakmai folyamatok, gyereknevelés, bármilyen emberi viszony, betegség és így tovább.



2012.10.06.
13.
Számok

Továbbra is a számokkal foglalkozunk, hiszen eddig csak 0-tól 7-ig tekintettük át.

8 – emlegettem már a nyolcast a nyugati és keleti értelmezés eltéréseit kiemelve. A Jelképtár is keleti vonatkozásokkal kezdi, Visnu 8 karja, Siva 8 formája és a a buddhista Tan kerekének 8 küllő  és a szent lótusz szirmainak száma egyaránt a Világmindenség rendjét szimbolizálja. A nyolcas a kozmikus egyensúly száma – vessük össze a nyolcadik nagy arkánummal a tarot-ban, amely különös módon az egyes értelmezéseknél keveredik ugyan a 11-es lappal, de mindig lényeges eleme az egyensúly. A Nagy Vénusz év ennyi idő (de a Vénusz asztrológiai száma mégsem 8, hanem 6). A bibliai Noé-történetben nyolc lélek menekül meg. Krisztus – az ókeresztény felfogás szerint – a nyolcadik napon támadt fel, így az újjászületés száma is. A nyolcszögletű tróntermek, sírépítmények, keresztelőmedencék is a világmindenség felépítését modellálják.
Bár az előző részben, a hetesnél a ciklikusság kapcsán hivatkoztam a Szaturnuszra, ennek a bolygónak a száma a nyolcas. Ennek magyarázatát egyrészt magában a rendben (a Világmindenség rendjében) lehet keresni, hisz a karma rendező elvét megtestesítő bolygó és a rend szorosan összetartozik. Arról nem is beszélve, hogy a híres hetesek sokszor 7,5 évben realizálódnak, vagy közelítenek a nyolchoz is, hiszen a bolygók pályája nem annyira egyenletes, hogy ne lehetne eltérés az ilyen részletekben.
A nyolcas az európai jellegű numerológiában eléggé sötét színekkel ecsetelt szám, bár az anyagi vonatkozásait itt is kiemelik. Kínában egyenesen szerencseszámnak számít.

9 – háromszor három – a szent szám háromszorosa, megint kiemelt tényező keleten és nyugaton egyaránt. A taoisták bambuszbotján kilenc csomó van, némely szibériai nép sámánlétrája sem hét, hanem kilencfokú és a Kalevalában sem hét, hanem kilenc égi és alvilági szféra, kilenc tenger és kilenc vár van. Wotan (Odin) kilenc napig függött lábánál felakasztva egy szent fán, hogy megtudja a rúnák titkát. A görög Déméter istennő ennyi napig kereste lányát, körüljárva a világot. Zeusztól kilenc múzsa született. A Bibliában az angyali karok száma 9. Az emberi magzat kihordásának ideje 9 hónap.
Asztrológiai szempontból a kilencest igen kevesen tartják számon, holott legalább olyan fontos, mint a hetes. A Holdcsomó (lásd ennek az oldalnak úgyszólván minden vonatkozásában) körének a fele ugyanis és a nagyon régi – reinkarnációs – előzményekre rímelő, azokon alapuló ciklikusságoknál jelenik meg az ember életében.

10 – a decimális számrendszerben alapszám. Máskülönben az első négy szám összege (1+2+3+4 = 10), s mint ilyen, egy ciklus végét, a befejezettséget szimbolizálja (kerek szám). Isten száma, mint mindennek a kezdete és vége – az egyes és a nulla. Az egyiptomi tíz csapásban szerepel és a kabalistáknál is fontos szám, amely a világban uralkodó minőségek összességét szimbolizálja.
Asztrológiai szempontból sem érdektelen, jelenleg 10 égitesttel számolunk (Nap, Hold és 8 bolygó), a Szaturnusz pedig bizonyos viszonyítás szerint ilyen időintervallumban éri el előnyös kapcsolódását (trigonját), s így – különösen a szaturnuszi embereknél, Bakok, Vízöntők, I. házas Szaturnuszosok és más formában kiemelkedő Szaturnuszúak) életében a tíz (és öt) éves ciklikusság is megfigyelhető.

(Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár című kiadványának felhasználásával.)



2012.10.13.
14.
Számok

A tizedik résztől folyamatosan a számokkal foglalkozunk, s még néhány részt ez a szimbolika fog lekötni, hiszen egészen kézzelfogható, tekintélyes része minden ember életében komoly szerepet kap, s archetípusként is, asztrológiai megközelítésben is értelmezhető.

12 – a következő, nevezetes számunk. Ez a Világmindenséget jelképezi, amennyiben az idő három síkjának és a tér négy égtájának szorzata.
Ennyi az Állatöv jegyeinek száma, s a két alap-kategóriának, az elemi (4 csoport) és minőségi (3 csoport) szorzata is. A Nagy Szerencse bolygója, a Jupiter ennyi év alatt tesz meg egy teljes kört.
A mitológiákban: 12 fia van Kalevalának, ugyanennyi társa Odüsszeusznak, pásztora Romulusnak, s a germán Baldr istent ennyi bíró kíséri. Artúr király legendáriuma is 12 lovagról számol be. A zsidó-keresztény mitológiában 12 törzse van Izraelnek, s a kis próféták valamint az apostolok száma is ugyanennyi. Jákobnak és Ézsaunak 12-12 fia van, 12 kapuja az Égi Jeruzsálemnek, az Égi Asszony koronáján ennyi a csillag és a kereszténység a tizenkettőt a győzedelmes egyház számának is tekinti. A népmesékben is fontos számként számként szerepel a három és a hét után.
A bűvös tizenkettes az Európai Unió zászlaján is megjelenik, hiszen azon is egy tucat csillag van, a tagállamok változó számától függetlenül.
Az asztrológiában természetesen – ahogy már fentebb is láttuk – a 12 alap-szám, a nap 24 órájának a fele, a hatvanas rendszer ötöde, s több ciklikusságot ezzel számítunk.

13 – Az európai jellegű kultúrában ez a baljós szám (a keletiben a 4). A teljességhez, a 12-höz csatlakozik még egy szám, s ez megbontja a harmóniát, ezért feláldozandó, vagy ő okozza valaki halálát – gondolja ez a felfogás. Így a 13 maga a halál. Lásd a tarot-ban a 13 számú nagy arkánumot: halál és újjászületés. Teszem hozzá, hogy a tizenhármas szám általában is a tizenkettő, egy lezárt ciklus után egy újnak a kezdete is egyben. Ha töredékes marad az új ciklus, annak lehet az oka pusztán a rémület által okozott blokk. Visszakanyarodva a 13-hoz, mint archetípushoz: Ozirisz testét Széth, a testvére 13 darabra tépte szét. Jézus és az apostolok együttes száma 13, melyből a tizenharmadik lehet Júdás, a halál okozója, vagy Jézus, az áldozat.
A 28 napos holdhónapok közül a tizenharmadikat régen külön egységként kezelték és a Nap halálnapjaként tartották számon.
Sok-sok babonának része vagy alapja a 13 szám.
Asztrológiai szempontból, a ciklikusságokat illetően nincs különösebb jelentősége, viszont a Plútónak és uralmi jegyének, a Skorpiónak a száma. Ezek a jelölők is – a Skorpióval analóg 8. házzal együtt – tartalmazzák a halál és újjászületés fontos motívumait, melyeket korántsem konkrét halálként értelmezünk, hanem valaminek a megszűnése és a (kitakarított) helyén egy újnak a keletkezéseként.

14 – Az ősibb mitológiákból nem szól a fáma ennek a számnak a jelentőségéről. A kereszténységben viszont megjelenik: a kálvária stációinak és a segítő szenteknek száma ennyi.
Asztrológiai szempontból két, egymással szemben lévő jegyekben uralkodó égitesttel is összeköthető és mindkettő igen fontos. A Hold (a Rák uralkodója) és a Szaturnusz (Bak ura) megtett körének fele. Csak a Holdnál ez napokban, a Szaturnusznál években mérhető. Emlékszünk a hetes szám jelentőségére? (Lásd a 12. részben.) A hét nap is markáns ciklikusságot mutat, nemcsak a hét év, de nyilván kevésbé feltűnő mert gyakori, s ezért kisebb horderejű. A hetes és duplája, a tizennégy ugyancsak fordulópontot, krízispontot jelent.

17 – ez az iszlámban a kilenc és a nyolc összeadódásaként funkcionál szent számként. (A 72.-vel együtt, ami a két szám szorzata). „A szúfizmus szerint minden dolog formája 17. A napi ötszöri imádságnak 17 gesztusa van, s 17 társat avatott be Ali Mohamed tanaiba.

18 – ennek a számnak sincs archetípusos megfelelője, viszont a 12 másfélszerese, s mint ilyen asztrológiai szempontból fontos a Jupiter másfél köreként. Minthogy e bolygó jelöli többek között a szellemi érést is, nem véletlen, hogy köreivel analóg a régebbi és újkeletű nagykorúsági határ. 24 év (két kör), 21 (egy és háromnegyed), illetve 18 (másfél).
A másik, s a mi szempontunkból rendkívül nagy jelentőségű vonatkozása a Holdcsomó 18-18,5 éves köre, a reinkarnációs nyomok felszínre kerülésének és feldolgozásának- átalakításának egy-egy ciklusa, melynek végén (a Holdcsomó visszatérésekor) rendszerint „vizsgázunk” valamilyen formában. Ez tartalmazza a felkészülést, ismétlést, kimaradt részek pótlását és persze a megmérettetést.



2012.10.20.
15.

Számok
21 – ezzel a számmal folytatjuk. Ez háromszor hét, tehát a tökéletességet, isteni bölcsességet jelképezi. A modern korban szerencseszámnak minősül.
Asztrológiai szempontból nagyon fontos: a Jupiter köreinek egy és háromnegyede (12 év a Jupiter köre), egybeesik azzal, hogy a Szaturnusz körének is háromnegyede. A Szaturnusz köre 28 év, s a hetesnél kellőképpen kiemeltem a negyedeinek jelentőségét, ez éppúgy érvényes erre is, mint a többire. S még egy bolygó haladásával szinkronban van: az Uránusz körének a negyede ugyanis. Az Uránusz 84 év alatt teszi meg saját útját, s ez osztva néggyel, az a 21, amikor a hirtelen kitörő önállósulási törekvések, éles váltások jellemzik a fiatal emberek életét.

 22 – ez is nevezetes szám, a numerológiában mesterszámnak tekintik, bármit is jelentsen ez.
„A párszik szerint a Világmindenségben ennyi forma van. Az aveszta ennyi fejezetre oszlik.” A héber ábécé betűinek száma 22, s a kabala szerint ez is az univerzumot szimbolizálja. A tarot-ban ennyi nagy arkánum van, ami tulajdonképpen 3 x 7 + 1. A Bolond (új kör, új kezdés) lapja egyes kártyákban nulla, másokban 22 számot visel. Egyébként a matematika misztikája sem maradhat el ennél a számnál, mert a pi értéke jön ki, ha héttel osztjuk.

24 – keleten az emberi erők együttesének a száma. A kaldeusok (ókori Babilónia) szerint a 12 északi és 12 déli csillag együttesen az Univerzum Bíráinak száma. A Bibliában a papoknak 24 osztálya van és az Apokalipszisben 24 vén. A napnak a 24 órájáról már nem is beszélve. A 12 kétszereseként is és önállóan is fontos szám, régebben a nagykorúság kezdete volt, ami megfelel a szellemi érést (is) jelentő Jupiter két körének.

28 – A holdciklus ideje. Az asztrológiában négy nagyon fontos egységgel kapcsolódik össze. Az egyik természetesen a Hold. A másik a sokszor emlegetett Szaturnusz a maga 28-29 éves körével. A harmadik a Holdcsomó, amelynek másfél köre esik közel ehhez a számhoz. (18,5 + 9,25 = 27,75 év). A negyedik pedig a Neptun bolygónak egy jegyben tartózkodása, melynek kerekített ideje 14 év (13,8 év), s kétszerese a 28.
(A http://www.karmaasztrologia.com/p/szakmai-hitvallasunk.html linkkel elérhető oldalon a II/6. cikkben részletesen foglalkozom ezzel a számmal az ilyen idős kori krízis kapcsán.)

33 Jézus földön tartózkodásának ideje. Dante Isteni színjátéka 3 x 33 énekből, s benne minden terzina 3 x 11 = 33 szótagból áll.
Asztrológiában is megvan a 33 jelentősége – akár a „krisztusi kor” kifejezéssel összhangban is. Egy bizonyos, ritkán, kevesek által használt prognózis-módszerrel, a Glahn-körrel függ össze, melynek ismertetését persze itt kénytelen vagyok mellőzni, csupán megemlítem.

36 – a kozmikus Összesség: megháromszorozott 12, föld, ég és ember együttese. Ennyi a Jupiter három köre, ennyi idős kor körül (36-37) tér vissza másodszor a Holdcsomó a születéskor elfoglalt helyéhez, ekkor kezdődik a pszichológiában életközepi krízisnek nevezett hosszabb szakasz, melynek az asztrológiában is rendkívül élénk megnyilvánulási formái vannak – s melyekből kettőre épp az imént utaltam.



2012.11.03.
16.
Számok

Még mindig a számokkal foglalkozunk, ebben és még egy részben.

40 – rengeteg vonatkozása van, főleg a zsidó-keresztény kultúrkörben. A várakozás és felkészülés száma. A bibliamagyarázók szerint Isten ilyen időintervallumú ciklusokban avatkozik bele a világ történéseibe: az özönvíz 40napig tartott, ennyi napot töltöttek Izrael gyermekei a sivatagban, a Jónás történetben Ninive elpusztítását is 40 nappal halasztotta el. Dávid, Saul és Salamon 40 évig uralkodott. Mózes működése szintén 40 év. Mária megtisztulásának, Jézus böjtölésének ideje 40 nap, sőt: Krisztus halála után 40 nappal szállt a mennyekbe. Eredete állítólag az, hogy a Nap 40 napra homályosítja el az ekliptika (Nappálya) csillagait, amelyek előtt éppen elhalad. Asztrológiai szempontból az életközepi krízist éppenséggel 40 éves krízisnek emlegetjük, annál inkább, mert ez a közepe a 36-tól 45-ig tartó periódusnak. Körülbelül 41 éves korban éri el a Neptun saját pályájának negyedpontját (a születéskor elfoglalt helyéhez képest) és 42 az Uránusz szembenállásának ideje. A 40 ezen felül azért is fontos szám, mert a két ellenlábas óriásbolygó, a Jupiter és Szaturnusz együttállásának duplája. 20 évenként éri be a Jupiter a Szaturnuszt, s ez a periodicitás is jelent érést, érlelődést, nem elsősorban az egyéni életben, hanem inkább az általános fejlődésben. Kétszerese- háromszorosa- négyszerese ugyancsak fontos.
A (magyar) népi hiedelmek közül a Medárd naphoz kapcsolódik a szám: „Medárd napkor hogyha esik, negyven napig mindig esik”. S van még más, sajátos megjelenési formája is, mint például az Ali baba és a 40 rabló (cseppet sem a zsidó-keresztény kultúrkörből, vagy ki tudja).

60 – az egyiptomiak szent száma: a krokodil ennyi nap alatt ennyi tojást rak és ennyi nap alatt keltiki őket, 60 évig él, 60 foga van és évente 60 napot visszahúzódva tölt.
Asztrológiai szempontból a 60 többszörösen is kiemelt szám. Az imént láttuk, hogy a húszas háromszorosa, de legalább ilyen fontos, hogy a harmincas kétszerese. 28-30 év ugyanis a Szaturnusz pályája, s pozíció ismétlődése, például a születéskor elfoglalt helyzetéhez képest. A 60 év körüli életkor a Szaturnusz második visszatérésének ideje, így a spirituális fejlődés igen fontos állomása. És még egy lényeges vonatkozásban megjelenik itt a Szaturnusz. Bizonyos életkorok bizonyos bolygók uralma alá tartoznak. (0-5-6 év: Hold, 5-6-tól 18-20-ig Merkur, 20-30 között Vénusz, 30-50: Mars, de 40-50 közt mellette még a Nap is, 50-52-től 60-62-ig Jupiter, majd) 60-62 éves kortól a Szaturnusz uralja az életkort, méghozzá attól függően az élet végéig, vagy sem, hogy szellemileg mennyire élnénk, mennyire nyitott valaki. Az utóbbi kategóriánál ugyanis 84 éves korban még az Uránusz jön, ha pedig már csak a leépülés folyamata zajlik, akkor marad a Szaturnusz.

70 – bibliai szám ez is, akár a 40. A babiloni fogság idején ennyi évig égett az áldozati tűz a víz alatt. Maga a fogság is 70 évig tartott. Jónás és Jerobeám ennyi fiat nemzett, Jézus 70 hirdetőt választott az apostolok mellé.
 
72 – az iszlámban szent szám (8 x 9), amint a 17-nél is láthattunk. Fiziológiai szempontból is nevezetes: a pulzus „normál” értéke, s az emberi élet optimumát is van, ahol ilyen korban határozzák meg. A széles körben nevezetes valódi és szimbolikus jelentőségű három nap óráinak száma (3 x 24 = 72). Keleten ugyancsak kitüntetett mennyiség, amint az asztrológiában is rendkívül fontos érték. A Jupiter hat köre ennyi időt tesz ki (A Jupiter pályája 12 év, 6 x 12 = 72). Ha a kör 360 fokát elosztjuk 5-tel, 36-ot kapunk. Ennek kétszerese, háromszorosa és négyszerese (másként: a 72 fele, másfélszerese és kétszerese) bizonyos fajta bolygókapcsolódásoknál jelentős. De a 72 talán a Nagy Napciklus egységeként a legfontosabb. Ez egy 25.920 éves periódus, ami egy úgynevezett Világévet jelent. Egy világhónapja: 2160 év és egy világnapja 72. Ennyi földi év alatt tesz meg egy fokot ugyanis a Tavaszpont az ekliptikán hátrálva. (A Nagy Napciklus elméletének és tartalmának leírását többek között Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve című munkájának utolsó fejezete tartalmazza.)



2012.11.10.
17.
Számok

A 11. résztől csak a számokkal foglalkoztunk. Most érjük el a végét ennek a blokknak.
77 – a misztikus hetes megduplázása, a népmesék kedvenc száma: hetvenhét ágú fán hetvenhét varjú vagy holló ül; hetvenhétfelé vágott vagy szakadt ellenség; hetvenhét ráncú szoknya; hetvenhét lépcsőfok vagy létrafok s így tovább. Ráolvasásokban is felbukkan: ennyiféle bajt űznek el velük.

100 – szólások tömege tartalmazza ezt a kerek számot a ´sok´ kifejezésére. 10 x 10 – a tízes számrendszer alapszámának négyzete, fontos határkő mennyiségi növekedésnél.
Asztrológiai szempontból is van jelentősége, annak ellenére, hogy minden másban számolunk, csak – némi túlzással persze – a tízesben nem: egy ritkán, kevesek által használt, ám nagyon frappáns prognózis módszer, a Glahn-életkör 100 éves intervallumban értelmezi a horoszkópot.

108 – a 36, 72 sorába tartozó, keleten, az indiai kultúrában, hinduizmusban, buddhizmusban különösen kiemelt, szent szám, amely a végtelenséget jelképezi. Isteneik neveinek, szanszkrit művek verseinek száma. 108 szemből áll a mala, az indiai imafüzér, ennyiszer mondják el a mantrákat.

144 – a matematikában is nevezetes szám, 15 (14 – ha önmagát kihagyjuk) másik számmal osztható. A 12 hatványa. Régen a nagytucat mennyisége.
Más szempontból mágikus-misztikus számnak minősül, s nemcsak bibliai szereplése miatt. A maják időszámításának egyik fontos alapszáma, a keleti kultúrákban a 36-72-108-as sor záró mennyisége. A legközismertebb persze mégiscsak a János jelenéseiben szereplő, eredetileg: megpecsételt, kiválasztott 144000 szűz férfi. Ezt a számot és a hozzá kapcsolódó egyéb kritériumokat aztán bőséges magyarázattal látták és látják el, hovatovább már nem csak férfi, nem csak szűz, s persze nem is csak 144000 a kiválasztottak populációja, akik hivatottak túlélni az Armageddont.
Az asztrológiában az úgynevezett quintil fényszögek közé tartozik, amikor két égitest 144 fok távolságra helyezkedik el egymástól a horoszkópkör ívén.

666 – ez egyértelműen a Jelenések könyvéből vált nevezetessé, bár matematikailag is érdekes szám. Mégis: a fenevad vagy/és az ember (egy ember) száma a Bibliában. A János jelenései még a többi szöveghez képest is elég homályos, ezen belül pedig egyik csúcspontja ennek a szegény 666-osnak az értelmezése. Önmagában véve a hatos és annak megháromszorozása szerencsés kellene, hogy legyen, hiszen a hatos a teremtés száma, a hármas pedig a tökéletességé.

1000 – A száznak a „nagy testvére”, hozzá hasonlóan mérföldkő és a ´sok´ szinonimája. Ilyen értelemben használjuk szimbólumként.



2013.04.26.
18.
Virágok - 1

Az egyik legtöbbet használt és legősibb szimbólum. Jelkép értéke a legmagasabb spirituális szféráktól (például: lótusz) a leghétköznapibb burkolt üzenetekig (virágnyelv) terjed. A virágok gazdagsága és szépsége is elegendő lenne ehhez. Szimmetriája, az együttesen meglévő férfi és női jelleg (porzók és bibe), több virágnak az a tulajdonsága, hogy kinyílik, becsukódik az egyetemes kultúrában a világmindenség eredetének szimbólumává tették.
A virágok egyesítik a négy elem erejét: a földből nőnek az ég (levegő) felé és szükségük van a vízre, valamint a tűzre (napfény). A mitológiákban együttesen vagy külön-külön bizonyos fajoknak ezen kívül is óriási szerep jut, gondoljunk csak a keresztény Paradicsom-ábrázolásokra, ahol igen gyakran a burjánzó növényzet fontos részét képezik a csodálatosnál csodálatosabb virágok. A keleti mitológiákban ugyancsak előszeretettel alkalmaznak virág szimbolikát. Az iszlámban tilos az alak-ábrázolás, ezért a növény- és virágmotívumokból (valamint geometriai alakzatokból) áll össze minden díszítményük.

Áttekinthetetlen nemcsak sokféleségük, hanem az is, ahogyan a különböző kultúrkörökben felhasználják őket, akár fizikai mivoltukban, akár szimbólumként. A kettő egyesítésének legjobb példája a japán ikebana-kötészet.

A gyógynövények sorában virágok (kasvirág, bodza, galagonya, zsálya stb), illetve virágzatot hozó gyógynövények sokasága is van, így a holisztikus szemléletben ezt a hatást sem hagyhatjuk figyelmen kívül, túl azon, hogy kedélyjavító szerepük egyértelmű – csupán a megjelenésükön keresztül. Menj végig egy vidám, színes csokorral az utcán ködös, sötét, undok nyirkos időben, s figyeld meg, hányan kapják fel a fejüket, mosolyodnak el a látványtól.

A művészetben áttekinthetetlen mennyiségben szerepelnek virágok. Virágcsendéletek tömegéről beszélhetünk, s a mai napig megihleti a képzőművészeket a kompozíciók harmóniája, hovatovább „nem ment ki a divatból” ez a műfaj. Monet íriszei és vízililiomai sem háttérként szerepelnek festményein, hanem főszereplők, ahogyan több alkotónál is. (Általában az impresszionisták igen szerették a virágmotívumokat – nyilván, hiszen a plein air (´nyílt levegő´) irányzat lényege a szabadban festés.) A szecesszióban a virágok burjánzása aztán alaposan kiteljesedett, épületeken, iparművészeti tárgyakon, edényeken, egyéb háztartási eszközökön és általában mindenhol.

A népi művészetben, hagyományokban faragványok, hímzésminták, továbbá népdal szövegek, a mesék és szólások virágmotívumai tanúskodnak arról, mennyire alapvető része volt mindig is az ember életének a virágok csodálatos világa.

A következő részekben egyes virágok szimbolikájáról fogunk majd beszélni.


2013.05.03.
19.
Virágok - 2

Árvácska: a népművészetben (lásd a kalocsai mintákat többek között) nagyon gyakori motívum, a néphit szerint öt szirmából az alsó páratlan a mostoha, a két középső annak két lánya, a két felső pedig két árva. A keresztény mitológiában a szentháromság jelképe, eredetileg háromféle színe miatt. A neve és amiatt, hogy gyakran ültetik temetőkben, bizonyos mértékig a gyásznak, de a túlélésnek is jelképe.

Barackvirág – a fák virágzata általában a keleti kultúrákban (Kína, Japán) fontos, az európaiban a ´virág´ képzetéhez elsődlegesen nem is tartozik. A kajszibarack virága Kínában a bátorság, állhatatosság, jellemesség szimbóluma, az őszibaracké pedig a halhatatlanság, hosszú élet, fiatalság, gazdagság jelképe.

Bazsarózsa (tubarózsa, pünkösdirózsa, bár rendszertanilag nem azonosak): keleten és nyugaton a tavaszt, bőséget és méltóságot jelenti. A népi hímzéseknek szintén kedvelt alapeleme, hasonló jelentéssel.

Bazsalikom: a gonosz szellemek elleni védelem növénye, ezért a temetési rítusokban gyakran használták. Leveleinek mágikus erőt tulajdonítanak. A virágnyelvben a tisztes szegénység szimbóluma. Indiában viszont
afrodiziákumként használják.

Boglárka: szegény csinos kis sárga virágzatú tavaszi növényünkről csak elítélő, hálátlanságot, eltávolodást, elidegenedést jelentő értelmezést találtam. Gyanítom, hogy a magyar kultúrkörben a sárga színhez tapadó képzet miatt. Eszerint az irigység színe volna. Másutt a napfényé; a jólét esélyét hordozó aktivitásé. Ezen felül lehet még: intuíció, hit, optimizmus és – hogy a „negatív tartományba” is jusson valami: valóban beletartozik a sárga szín szimbolikájába a távolságtartás, kritikusság, nyugtalanság.

Borostyán: nem virág, de gyakran ábrázolják virágokkal együtt. Örökzöld jellegénél fogva a halhatatlanság, öröklét szimbóluma. A keresztény temetők gyakori talajtakaró növényeként viszont csak a gyászé is. Az antikvitásban (ókori Görögörszág, Róma) sokkal kiterjedtebb jelentést hordozott: férfiasság, életöröm (Bacchus), szerelmi összetartozás, költészet, dicsőség (eredetileg borostyánkoszorút kaptak az elismert költők, később váltottak babérra). Mivel gazdanövényen is hajlamos élősködni, ezért némelykor a hálátlanságnak is jelképe.

Búzavirág: spiritualitás, tisztaság, mágikus erő. A magyar népművészetnek szintén lényeges alapeleme. A mezei csokrok elengedhetetlen tartozéka, egyik fő dísze. A gabonával való sajátos viszonya (jellemzően gabonafélék között nő, de gyomnak, a gazdálkodók szempontjából kártékonynak számít) összevetve a gabona-szimbolikával - ami újabb, teljesen külön címszót igényel természetesen, itt csak röviden: bőség, termékenység (biztonság), halál és újjászületés – újabb megvilágításba helyezi: a tiszta spiritualitás elvonatkoztatva a földi jellegű szférától szép, de kevésbé kívánatos.

Ciklámen: erősen keresztény szimbólum, Mária vérző szívéhez hasonlítják a színét vagy a belsejében lévő vörös foltot Mária fájdalmához. Vérző apácának is nevezik. Temetői növényként is népszerű, hiszen az árnyas, nedves helyeket kedveli.

Cseresznyevirág: mint a virágzó fák általában, ez is keleti jelkép, méghozzá nagyon fontos. Kínában a tavasz, remény, ifjúság, termékenység, női szépség princípiuma. Japánban az egyik legkiemeltebb ünnep a cseresznyevirágzásé. A tökéletesség, szépség, tisztaság, bőség, de az evilági javaktól elfordulás és a létezés bizonytalansága is értelmezési körébe tartozik. Azért nálunk is van bizonyos kultusza – magyar néphagyomány a Borbála-napon levágott, kizöldülő cseresznyeág, amely esküvőre utaló szerencseszimbólum.

Felhasznált irodalom:
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár;
Szimbólumtár (szerkesztette: Pál József és Újvári Edit); továbbá http://www.ironkate.eoldal.hu/cikkek/viragok---jelentese-.html  és 
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/index.php



2013.05.10.
20
Virágok – 3

Dália: elegáns virág, s ez is egyeik jelentése, azonban legalább annyira a változékonyságot is szimbolizálja. Nem véletlen, hogy ritkán adják ajándékként csokorba kötve, sokkal inkább használatos csendélet-dekoráció jelleggel saját célra. S főleg: jellegzetesen temetői csokor – az élet mulandó voltára utalva.

Galagonya virága
Galagonya: fehér vagy rózsaszín virágzatú, a galagonyavirágból készült koszorú tisztaságot, szüzességet jelképez, és – csodálatos szűzi fogantatást, de nem a kereszténységben, hanem pl. a görög mitológiában. Véd a boszorkányság ellen, cserjéje pedig a lelkek és tündérek találkozóhelye.

Gólyahír: Az előző részben, a boglárkánál beszéltem arról, hogy szegény sárga virágokról igen elítélő, hátrányos véleményalkotás alakult ki, így a gólyahír is ilyen üzeneteket hordoz, mint: kegyetlenség, szomorúság, féltékenység. Bezzeg a következő – szintén sárga virágú – növényről miért, miért nem valami más képzet alakult ki.

Gyermekláncfű, pitypang: hűség, boldogság. Hozzáteszem: nem valószínű, hogy sárga virágzata miatt tapad hozzá ez a képzet, hanem gömb (vesd össze: tökéletesség) alakú termése miatt.
Szubjektív további megjegyzésem: számomra a pitypang kora gyermekségem óta (amikor magam is fújtam szorgalmasan a magjait) sokkal inkább az illúzió, tünékenység jelképe, s felnőtt kori, kertet gondozó énem számára ez csak megerősödött. Ugyanis a pitypang gyomnövényként elképesztően agresszív, gyökeréről kihajt mindig és magjaival virulensen terjed, hovatovább ahol jó körülményekre talál, minden mást kiszorít.

Gyöngyvirág: majdnem minden fehér virág a tisztaság, ártatlanság szűziesség megjelenítése. A gyöngyvirág nagy keresztény szimbólum, a szeplőtelen fogantatás, Mária tisztasága. Természetesen a kereszténységnél ősibb, egyetemesebb jelkép: a tisztasággal összefüggésben a tökéletességé, boldogsággá, teljességgé. A megújulás, visszatalálás a tisztult értékekhez szintén fontos tartalma. Gyakori dísz esküvőkön és a népművészet különféle ágaiban is sűrűn előforduló motívum.

Harangvirág: termékenységszimbólum kehely (edény) formája miatt. Mint ilyen például Freya germán istennőnek, s persze a keresztény mitológia által átvéve Máriának is attribútuma. Lefelé forduló virágai miatt a megadás, alázat, szelídség fogalmai is tapadnak hozzá. A harangszó (hírharang – egyébként ilyen virág is van, rokona a harangvirágnak) miatt viszont információáramlás, pletyka is lehet a jelentése.

Hóvirág: egyértelműen a remény virága, a tél után, sőt: még a tél vége alatt éledő vegetáció előhírnöke. Érdekes, hogy míg a görög mitológiában a Danaidák Ősanyjának, Iónak alakja fűződik nevéhez, addig Mária attribútuma a keresztény kultúrkörben. (A Danaidák azok a lányok – ötvenen – akik büntetésből olyan korsókkal hordják a vizet, amelyeknek nincs, vagyis lyukas az alja.)

Ibolya: Közismerten és elsősorban a szerénység, rejtett erény és szépség jelképe. A tavasz korai virágaként mindazonáltal még az újjászületésnek, a föld újjáéledésének is attribútuma. Ezzel összefüggésben a derűnek, hűségnek is. A keresztény szimbolikában az alázatot, valamint Krisztus szenvedéseit jelenti (gyakori motívum a Mária és Krisztus ábrázolásokon, például a kereszt tövében). Érdekes, hogy a középkorban gyógyító és mágikus hatást tulajdonítottak az ibolyának és „koszorúba fonva fejfájás és részegség elleni szerként használták. A provanszál trubadúrköltészetben a hűség jelképe.” (Szimbólumtár)
A népművészetben szóbeli és vizuális  megjelenítése ugyancsak rendkívül gyakori.
Itt is kénytelen vagyok hozzáfűzni, hogy a szerény kis ibolya is igen-igen agresszív növény, háromféle módon terjed és szintén kiszorít mindent maga körül ha szabadjára hagyják. A legbájosabb kapcsolódása emiatt az, hogy Josephine az esküvőjén ibolyadíszt viselt, ezért e virág a bonapartisták szimbóluma lett.


Felhasznált irodalom:
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár;
Szimbólumtár (szerkesztette: Pál József és Újvári Edit); továbbá http://www.ironkate.eoldal.hu/cikkek/viragok---jelentese-.html


2013.09.19.
21.
Virágok – 4

Jácint: az eredeti alakja Hüakinthosz vagy Hyacinth. A görög mitológiában Apollón beleszeretett (miközben Zephürosz volt aktuális női szerelme) a szépséges fiúba, akit véletlenül megölt egy rosszul indított diszkosszal. A fiú vércseppjeit változtatta azután virággá. A Jácint valószínűleg ezért férfinév, habár korántsem mindenütt. Ezen az alapon pedig a Nárcisznak is férfinévnek kéne lennie, holott nem az. Mindenesetre a baljóslatú eredet nem akadályozza meg a virágot abban, hogy dúsan és színpompásan viruljon kora tavasszal. Az újraéledés, megbocsátás, állhatatosság, kitartás, tartósság szimbóluma. (Drágakő is viseli ugyanezt a nevet.) A rózsaszín és vörös jácint azonban jelenthet féltékenységet is.

Jázmin: hogy, hogy nem ebből is keresztnév lett, de női. A kedvesség, kellem, a jó és – fehér színére tekintettel – az erényes női tulajdonságok megszemélyesítője. Tavaszi virágzása és átható illata miatt viszont a (testi) szerelemre is utal. Perzsa eredetű az elnevezés, így a keleti erotikára is asszociálhat.

Kaktusz: nagyon ambivalens, nagyon érdekes növény, önmagában véve és szimbolikájában egyaránt. Alapjelentése: kitartás, állhatatosság, megküzdeni a szerelemért. Alaposabban vizsgálva a kérdést, bátran vonjunk analógiát a kaktusz jellegzetes tüskéi, s ritka – némelyiknek rendkívül ritka – gyönyörűséges, különleges virága alapján. A védelmi rendszert jelképező szurkálás, távolságtartás mélyen érző lelket takar illetve óv a külvilág vélt vagy valódi ártalmaitól. A csekély vízigény ugyancsak a takarékos érzelmi megnyilvánulások, kordában tartott érzelmi élet szimbóluma (asztrológiában az érzelmek = víz elem).

Kála: Szépség. Az egyik legdivatosabb virág a kála, mivel a szépséget jelenti. Akár ajándékba, akár menyasszonyi csokorba kötve viselőjének szépségét emeli ki. Érdekes kérdés viszont az, hogy sírcsokorban, koszorúban is gyakorta alkalmazott virág, ahol a spirituális tisztaságot célozza.

Kamélia, japán rózsa: csodálat, tökéletesség, szerencse, különösen férfiak számára. Szeretetreméltóság, harmónia, szépség a további szimbolikája.

Kamilla: azt mutatja, hogy a külső szépség és a belső érték nem biztos, hogy egyenesen aránylik egymáshoz. A kamillának szerény külseje sincs arányban sokoldalú és erős gyógyító hatásával. Általában gyulladáscsökkentőnek használják, így jelképezheti a lángra lobbant, csalódott szív gyógyítását, gyógyulását is. Vigaszt is jelent. A kereszténységben Mária lelki gyógyító erejével hozzák összefüggésbe. A Kamilla is funkcionál keresztnévként, a latin eredetű Kamill női párja. A Kamill jelentése: nemesi származású férfi, aki az áldozatoknál szolgál.

Kankalin: a virágnyelv hagyományai szerint üzenete ez: „Nem tudok nélküled élni. Nélküled halott vagyok.” A halál és újjászületés, ébredés minden kora tavaszi virág szimbolikájához köthető, így a kankalinéhoz is.

Kardvirág: erő, pompa, szépség, őszinteség. Legényvirágnak, sásliliomnak is nevezik (nagyon tévesen, mert a sásliliom egy másik növény), aminek eredete az a hiedelem, hogy fia születik annak az asszonynak, aki az övére tűzve viseli. Leveleinek fallikus szimbólumként is felfogható kinézete miatt egyébként is a férfi princípiumot testesíti meg. Esküvői csokorban fiú foganását segíti és a férfi teljesítményét növeli.

Kikerics: A szép nyári napok végét jelzi, mivel legtöbb változata ősszel virágzik. A növény egyes részeit (főleg hagymáját) régebben az orvostudomány használta fel, daganatos sejtek osztódásának gátlására. Erősen mérgező. A monda szerint „Médeia kolkhiszi királylány (és legendás boszorkány) kikericset használt varázsszereinek előállításához. Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezték.” A legelő állatok elkerülik. Szimbolikus jelentése mindazonáltal a szerelem, sőt: az emésztő szerelem.

Kökörcsin: A betegség virága. Kicsi, kék kelyhei magukba gyűjtik a negatív energiákat.

Körömvirág virágnyelv-jelentése: „úgy érzem nem szeretsz” – szegény sárga virágok végzete, hogy csupa sanda, előnytelen, nem kifejezetten nemes tulajdonságot, jelentést asszociálnak hozzájuk. Pedig a napfény, az asztrológiában a Nap és az Oroszlán színe, ezért lehetne vidám, optimista jellege is. A körömvirág ráadásul a kamillához hasonlóan alap-gyógynövény is és mindent kibír a sok csapadékot és a szárazságot és ügyesen gondoskodik szaporodásáról. Így sokkal inkább társítanám a hithez, bizalomhoz, amit egyébként a franciáknál a sárga szín jelent.

Kötörőfű: a keresztény mitológiában Krisztus feltámadásának szimbóluma, aki a lezárt kősírból távozott. A kötőrőfű gyökerei valóban meg tudják dolgozni a követ, szélsőségesen mostoha viszonyok között is meg képes maradni, ezért a túlélés, megmaradás, alkalmazkodás szimbóluma éppúgy lehet, mint a feltámadásé.

Krizantém: Egész Keleten királyi virágként tisztelik, s az ősz, a kitartás, a hosszú élet, az előkelőség és erényesség szimbólumának tartják. A japán császár címerében is látható. Nálunk a temetők virága lett, mivel Halottak napja környékén nyílik. A fehér az igazság szimbóluma, a sárga mellőzött szerelem, a vörös pedig a sírig tartó, hűséges szerelmet fejezi ki. Általános jelentése pedig: pihenés, nyugalom.

Krókusz: vidámság; fiatalos jókedv, derű – ez a tél végi, kora tavaszi kecses, szívderítő virágocska, aki egyszercsak megjelenik a kopár földön. Az éledés, újjászületés igazi megtestesítője. Emellett értékes és nagyon régi fűszernövény is egyik alfaja, a jóféle sáfrány. Értéke az aranyéval vetekszik, mert fáradságos a termesztése és gyűjtése, hiszen a bibékből áll a fűszer. Sok helyütt afrodiziákumnak tartják. A monda szerint, amikor Zeusz Hérával tartotta menyegzőjét, sáfrány nőtt az ágyuk körül és megittasultak az illatától. Nagyobb dózis bódulatot okoz és 20 gramm már halálos adagnak számít.

Felhasznált irodalom:
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár;

Wikipédia

2013.11.22.
22.
Virágok – 5

Labdarózsa: Nem csokorba való virág, nem is nagyon lehet kordában tartani, hiszen jellegzetes gömb alakú virágzata erre nem alkalmas. Lehet, hogy pont „öntörvényűsége” miatt azt tartja a hagyomány, hogy bosszúságot jelent, főleg a szerelemben. A virágnyelvben viszont: „Bármilyen érzéketlennek kívánsz is látszani, Amor nyila egyszer elér”.

Leander (babérrózsa): mediterrán származású növény, a Földközi-tenger környékén mindenütt megél, de Indiában és Kína déli részén is őshonos. Legrégebbi ismert ábrázolása i.e. 14. századból maradt fenn Krétán. Óvatosságot jelent a szimbolikája, bizonyára azért, mert minden része mérgező, miközben szépsége révén vonzó növény.

Len: Az otthon szimbóluma, nyilván a lenvászon valamikor széles körben elterjedt használata miatt. A növény szívóssága, erőssége ugyancsak szolgálhat biztos háttérül a születéstől a halálig. Virágjának varázslatos kék színe pedig a spiritualitással is kapcsolatba hozza.

Liliom. Ennek a hagymás virágnak is komoly történelme van. Az i.e. 2000- körüli ábrázolásokon is látható. Nagyon sok, több mint 90 féle faja van. Jelentések tömegét tulajdonítják neki, különösen a fehér liliomnak: tisztaság, ártatlanság, de a termékenységé is valamint a mulandóság, a szeretet, az egység és a remény. Talán a fehér liliomé a legerősebb szimbólumrendszer. A méltóság ugyancsak tapad a liliom szimbolikájához, nem véletlen, hogy a heraldikában is használják, a leghíresebb az Anjou-liliom. Hímzések kedvelt motívuma, de előszeretettel ábrázolták például sisakokon, koronákon, kereszteken, síremlékeken. A halállal való kapcsolata nyilván kábító- mérgező illatából ered. Gyógyír alapjául is szolgált.

Lótuszvirág
Lótusz: az egyik legerősebb spirituális szimbólumként szivárgott be az európai jellegű kultúrákba is, jóllehet eredetileg déli illetve keleti, s azon belül különösen a buddhizmus kedvelt szimbóluma. A hinduk szerint Visnu „lótusz köldökében” trónolt Brahma a teremtés kezdetén. India mai jelvénye szintén a vörös lótusz. Kínában a nyár jelképe. A tan szerint a szellemi létezésre ébredő anyag jelképe, amely az iszapból (föld elem), a víz homályán át (víz elem) fejlődik ki, hogy a fényben (tűz elem) pompázzék. Teszem hozzá, hogy a negyedik, a levegő elem is bekapcsolódik, amennyiben mindebből információvá vált. Jelenti még a női princípiumot, termékenységet. Az örök életet, megújulást, felejtést. Az ókori Egyiptom napistene is lótuszból születik és Felső-Egyiptom szimbóluma is ez a virág. A görögöknél Héra szent növénye. Egyes fajtáinak bizonyos részei ehetőek, ezért a Föld számos táján nemcsak lelki táplálékul, hanem fizikai ételül is szolgált ínséges időkben.

Magnólia (liliomfa): Nemesség, természetesség, nyitott sziromszerkezetével a befogadás. A ritka, fennmaradt ősi növények egyike, így visszanyúl az eredethez, „emlékszik” az aranykorra.

Mákvirág: nyilvánvaló, hogy ősidőktől fogva a bűbájosok virága. Termése, illetve számtalan magja miatt a bőséget is jelentheti, ugyanakkor kábítószerként és fogamzásgátlóként való alkalmazása miatt a hiábavalóság megtestesítője. Rokona a feslettséggel azonosított pipacsnak. Mindkettő kedvelt eleme a népi motívumoknak, díszítményeknek. A mai szóhasználatban a mákvirág kedvesen rosszalló jelzővé vált. A görög mitológiában Démétér attribútuma. Jelentése virágnyelven: „Álmos, közönyös vérmérsékleted miatt szívedben nem támadhatnak hevesebb indulatok.”

Mályva: Kínában az állhatatosság jelképe. Gyógynövényként is használják és több faja ehető, így ínséges időkben táplálékul is szolgált.

Mandulavirág: a legkorábban virágzó fák egyike, ezért jelentése: remény.

Margaréta: amennyire erős szimbólum keleten a lótusz, annyira az az európai jellegű, s azon belül a keresztény kultúrában a margaréta. Szerényebb megjelenéséhez mérten jobban elsikkad jelkép-éréke, pedig ha még a jelentését is figyelembe vesszük, akkor a legősibb rétegekig hatolhatunk le. Az eredetileg görög (margarisz) név ugyanis azt jelenti: gyöngy, ami számos újabb – itt nem tárgyalt – jelentést hordoz. A margaréta virág az ártatlanság; finomság; tisztaság, őszinteség és hűség szimbóluma. A keresztény mitológiában a kiontott könnyek (gyöngyök) révén Krisztus és a vértanúk szenvedésének jelképe. Kerék alakja miatt Szent Katalin virágának is tartották. Az erdélyi napszimbólum egyik visszatérő jelképe a székely-kapukon, de a keleti (arab, török) ornamentikában is gyakran felbukkan. Sorsvirág, sorskerék jelentésben nap analógiájú növény.

Mimóza: természetesen érzékenységet jelképez, lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy eredetileg egy növény. Ha terméséhez picit is hozzáérnek, azonnal szétpattan és kiszórja magvait.

Mirtusz: a szerelem, házasság héber jelképe. (Héber nyelven azt jelenti: csillag.) Babilonban ez a virág volt az ünnepek dísze. A tisztaság és a tiszta szerelem szimbólumaként lett belőle a menyasszonyi koszorút alkotó virág. Sőt: menyegzői csokrok, fejdíszek, kitűzők és más kiegészítő elemek elengedhetetlen kelléke. A menyasszony szüzességét, érintetlenségét jelképezi. Ugyanakkor afrodiziákumként is ismert és a görög Aphrodité illetve római Vénusz attribútuma is. A szűzi menyasszony termékenységét is mutatja dús virágzata miatt. Olaja gyógyerejű.

Muskátli: az 1600-as évek táján hozhatták be dél-Afrikából (!) ezt a növényt. Ehhez képest igen gyorsan népszerű lett, többek között nálunk is, hovatovább magyar népi növényként tartják immár számon. Elég ambivalens – hogy, hogy nem – a jelentése: butaság, ostobaság, szűk látókörűség, melankólia, magány. Ugyanakkor (vagy): finomság, felsőbbség; béke.


Felhasznált irodalom:
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár;
Wikipédia


2014.05.16.
23.
Virágok – 6

Napraforgó: amint a neve is mutatja: mindig arra fordul, amerről a fényt kapja, így elsődlegesen a
befolyásolhatóság illetve az alattvalói hűség jelképe. Ugyanakkor jelezheti a szellemi megvilágosodás iránti vágyat, a felsőbb hatalom (isten) felé forduló lelket. A Nap tápláló ereje (továbbá a napraforgó termésének táplálékként történő felhasználása) folytán az életerő, erő szimbóluma is. A perzselő szerelmet, a férfias jellegű birtoklást, birtoklási vágyat is jelentheti. Virág csendéletek, festmények (Van Gogh!!) kedvelt modellje ez a rendkívül dekoratív, elegáns és vitális növény, amelyben mellesleg a növény-mandala egyik szép példáját is tanulmányozhatjuk – lásd a beérett napraforgó-tányér magjainak szabályos rendezettségét.

Narancsvirág: ártatlanság, örök szerelem, házasság, termékenység, szerencsés házasság. A szüzesség másik jelképe a mirtusszal együtt. A női nemiséget és termékenységet is szimbolizálja. Keleten a gazdagságnak (vesd össze: termékenység) is nagyon erős szimbóluma, a Feng Shui iránymutatása szerint ezt a területet lehet virágzó/termő narancsfával élénkíteni.

Nárcisz: Narcissus görög mitológiai alak, egy folyamisten és egy nimfa fia, akibe számos nimfa (köztük Ekhó is) beleszeretett, a férfi azonban minden elutasította. Amikor meglátta egy folyóban saját tükörképét, abba szeretett bele. Freud alkotta meg a történet nyomán a narcizmus – a túlzott önszeretet, önimádat fogalmát. Természetesen a nárcisz virág is szimbóluma az önimádatnak, önzésnek, hiúságnak, érzelmi ridegségnek. Ennél jóval pozitívabb olvasata az, hogy „maradj olyan, amilyen vagy, mert így vagy tökéletes”., bizonyos értelemben a tisztelet jele. Harmadik – az első kettőtől még szélsőségesebben eltérő olvasata onnan ered, hogy kissé lehajtja a fejét, ezért a virágok szolgájának is nevezik. A kora tavaszi sárga nárcisz derűs színével a reményt, a feltámadást (húsvét) is reprezentálja – a temetők kedvelt szabadföldi virága.

Nefelejcs: jelentése benne van a nevében: hűség, emlékezet, igaz szerelem, az eltávozottak (elköltözők vagy a holtak) emlékezetének őrzése. Spirituális szinten az egyetemes törvényszerűségekre való állandó figyelmet, emlékezést is jelenti. Mindezekért igen kedvelt motívuma a népi hímzéseknek.

Nőszirom - írisz: ennek az egzotikus kinézetű növénynek a neve is görög eredetű, sokféle színváltozata miatt a szivárványra (Írisz) utal, ezért elsődleges jelentése: a remény. Emellett erős szerelmi, szexuális üzenetet is hordoz, nőknek a befogadást, férfiaknak az odaadást. Kettősséget is tartalmaz, a remény mellett a kétségeket is. Figyelemre méltó a dekoratív virág kecsessége, törékenysége (nőies minőség) és leveleinek kard-szerű, agresszív megjelenése (férfias minőség) közötti ellentmondás.

Orchidea: szépség, finomság, tisztelet. Keleten a kifinomultság, a műveltség és gyöngédség megszemélyesítője.

Orgona: az elsöprő erő (vitalitás) és a szeretet jelképe. Jelent még ártatlanságot, első szerelemet, áhítatot.

Őszirózsa: a halottak és az emlékezés virága. Az idős kori szerelmet is szimbolizálja, vagy az idősebb emberekkel szemben tanúsított tiszteletet.

Petúnia: érdekes, hogy ennek a nálunk nagyon népszerű és gyakori balkonnövénynek szinte csupa negatív felhangú jelentése van: zárkózottság; méreg; harag és neheztelés, be nem tartott ígéretek – és hasonlók. Egy ellenkező előjelű üzenetet találtam: „megnyugtat a jelenléted”, vagy: „ha velem vagy, megnyugszol.”

Pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat, felszabadultság, vidámság. Ez a gyomnövényként számon tartott, rendkívül mutatós virág nagyon gyorsan elhervad, emiatt is tapad hozzá a szalmaláng lelkesedés képzete. Ettől függetlenül óriási vitalitást tükröz és emiatt, valamint a lángoló érzelmek miatt a pipacs is igen kedvelt népi hímzés, továbbá virágcsendélet és egyéb festészeti motívum.

Pitypang, gyermekláncfű: rokon a levegő elemmel, a szabadságot, időtlenséget, az itt és most elvét jelenti. Óriási a túlélő- és szaporodó képessége, sárga virágai kedveltek koszorú alapanyagként (gyermekláncfű).

Pünkösdirózsa: Szégyenlősség; félénkség. (Ki tudja, miért…)

Rozmaring: ez a növény a fagyra meglehetősen érzékeny, mégis képes volt nagyon erős szimbólummá válni olyan égöv alatt is – például nálunk – ahol csak bizonyos körülmények között marad meg. Néphitünkben a lányok tisztaságának jelképeként ismert. Kedvelt fűszer- és gyógynövény. Az ókori görögök és rómaiak azt tartották, hogy a rozmaring javítja a memóriát, ezért az emlékezésnek és hűségnek is a növénye. Ágainak illata (zölden, vagy szárítva, füstölőként) temetéseken éppúgy, mint esküvőkön segít az emelkedett atmoszféra megteremtésében. Szerelemkötésre is alkalmas, hiszen ha egy fiatalember egy fiatal leányt kinyílt virágú rozmaringgal érint, azok szerelme beteljesedik. Ha valaki rozmaringot rak a párnája alá, megszabadul a rossz álmoktól.

Rózsa: az egyik legismertebb és egyben egyik legerősebb szimbólum: a szerelem, megbecsülés, tisztaság, szerencse, boldogság, szépség, a csend ősinek tekinthető szimbóluma. A kötődést is jelenti – kiváló irodalmi példa erre a Kis herceg rózsája (Saint-Exupery). A népi hímzések, faragások, kerámia és bútordíszítések gyakori motívuma. Egyik legrégibb ismert ábrázolása a knósszoszi palota freskóján látható, úgy 3500 éve. Illatát külön is meg kell említeni, ahogyan színgazdagságát is. A hagyományok színenként kissé eltérő jelentést tulajdonítanak a rózsáknak.
Fehér és vörös együtt: egység.
Fehér: ártatlanság, tisztaság, báj, diszkréció, titok, távolságtartás. A szülői szeretet virága is lehet.
Rózsaszín: tökéletes boldogság, megbocsátás.
Sárga: féltékenység, a szerelem csökkenése, hűtlenség, irigység, bizonytalanság. Bródy szövege nyomán (Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa…) a sárga rózsa társadalmi- politikai- szociológiai szimbólummá lett.
Sötét karmazsin: Gyász
Vörös: szerelem, szenvedély, bátorság.
Végül ismét kénytelen vagyok megemlíteni Bródy Jánost, a „Ha én rózsa volnék” kezdetű szerzeményével, ami szimbólum-értékével nem hogy nem kopott az évtizedek során, hanem egyre erősbödik.

Felhasznált irodalom:
Hoppál Mihály-Jankovics Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár;
http://www.ironkate.eoldal.hu/cikkek/viragok---jelentese-.html